Október 23-án is folytatódnak a megemlékezések az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulója alkalmából. Magyarországon a központi rendezvényeket hétfőn és kedden tartották a Műegyetemen és a Terror Házánál, utóbbi színhelyen Orbán Viktor mondott beszédet. Felvidék-szerte is számos helyen emlékeznek, több helyen levetítették Az elfelejtett forradalom című filmet.
Cikkünket folyamatosan frissítjük.
Az érsekújváriak is megemlékeztek 1956 hőseiről
Az érsekújváriak október 23-án, kedden szentmisével és gyertyagyújtással emlékeztek meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. Az ünnepi szentmise 18 órakor vette kezdetét, mely liturgiai körmenettel indult a Mariánumból az Érsekújvár Fő terén található Szent Kereszt felmagasztalása templomba.
A menetben vitéz Gubínyi András vitte a Szent Korona másolatát. Az ünnepi mise főcelebránsa Gyurcsó Zoltán érsekújvári esperesplébános, a Nyitrai Egyházmegye magyar püspöki helynöke volt.
A himnusz után Berényi Margitnak, a megemlékezés moderátorának köszöntője következett. „Az 1956-os forradalom és szabadságharc 1956. október 23-án kezdődött a budapesti diákok békés tüntetésével, és a fegyveres felkelők ellenállásának a felmorzsolásával fejeződött be november 11-én. Mindössze húsz nap, szűk három hét, de micsoda három hét! Visszhangja megrengette a zsarnokok hatalmát, és az egész világ szívébe zárta a magyar nép tiszta, dicső forradalmát. Kicsi és szegény nép vállalkozott egy hatalmas áldozatra a szabadságért. Olyan nép, amelyet legtöbb szomszédja és más világrészek népei számban, hatalomban, anyagi erőben felülmúlnak”– idézte fel.
A magyar nemesi családok Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezete és az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége nevében tisztelettel köszöntötte a megjelent lovagrendek, rendek, társadalmi szervezetek és egyesületek képviselőit és tagjait, minden bel- és külföldi vendéget, valamint az érsekújváriakat.
A vendégek között megkülönböztetett tisztelettel köszöntötte a Magyar Nemesi Rendet és társelnökét, nemes Berhidai Parragh Imrét; a Szent György Lovagrendet és magisztrátusának tagját, vitéz lovag Balogh Gábort; a Magyar Nemzetőrség Török István nevét viselő Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetségét és elnök-parancsnokát, dr. vitéz lovag Czapáry-Martincsevics András nemzetőr vezérőrnagyot; az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetségét és elnök-főkapitányát, dr. vitéz lovag Sass László Sándor nemzetes urat. Végül, de nem utolsósorban a magyar nemesi családok Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezetét és annak országos elnökét, dr. vitéz Práznovszky Miklós nemzetőr vezérőrnagyot, aki egyben az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetségének felvidéki központi törzskapitánya. Egyúttal köszönetét fejezte ki a megjelentek nevében a vitézi lovagrend elöljáróinak, hogy a megemlékezésre elhozták a Szent Korona hű másolatát. Köszönetét fejezte ki ugyancsak ft. Gyurcsó Zoltán esperesplébánosnak, kanonoknak, a Nyitrai Egyházmegye magyar püspöki helynökének, hogy az ´56-os megemlékezésnek otthont adott és vállalta az ünnepi szentmise bemutatását, melynek alapjául a római egyház első szent vértanúi napjára előírt liturgia szolgált.
Ezt követően Gyurcsó vikárius úr megszentelte az ünnepi estre elhozott ´56-os lyukas zászlót, mely a forradalomkor a győri városháza erkélyén lengett. Vitéz lovag Czapáry-Martincsevics András nemzetőr vezérőrnagy néhány mondatban ismertette a zászló történetét. „Egyszer majd el kell temetni és nekünk nem szabad feledni, a gyilkosokat néven nevezni!” – zárta gondolatait Martincsevics András. Ezen ünnepélyes alkalomból a Magyar Nemzetőrség Török István nevét viselő Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetségének emlékszalagot adományozott Práznovszky Miklós.
Práznovszky Miklós kiemelte, ha tetszik, ha nem, sem a közeli, sem a távolabbi múltunkra vonatkozóan nem mondhatjuk, hogy volt magyar, avagy szlovák történelem, hiszen az közös volt.
A rendezvény záró részében Berényi Margit felkérte az emlékezőket, helyezzék el mécseseiket a hősök emlékére, azok lelki üdvéért az emléktábla előtt. Azokért is, akiket idegenbe vezényeltek vagy elhurcoltak, és akik ott haltak hősi halált harci cselekményben vagy rabságban, azaz a magyar szabadság távolban, ismeretlen helyen elföldelt hőseiért is égjen a sok gyertya!
***
Megemlékezések Párkány környékén
A történelmi megemlékezések még nem tartoznak a felvidéki magyarok szokásai közé, főleg nem a vidéki településeken, apró falvakon végképp.
Az 1956-os eseményekre való emlékezés még inkább nem, inkább azok részéről történik emlékezés, akik lélekben a anyaország részévé váltak.
A párkányi térségben tavaly Nánán jöttek össze páran gyertyagyújtásra, ez évben pedig, mint olvashatjuk, Szőgyénben, Kisújfalun. Ez utóbbiban a község egyetlen áldozatára tartottak méltó megemlékezést.
Hála a Fórum Intézetnek, egy dokumentumfilmben örökítették meg a hazai eseményeket, történéseket, személyes élményeket az 1956-os magyar szabadságharcról. Hálásak vagyunk azért is, hogy ez a film az emlékezés és az ünnep napján több hazai településre is eljutott.
Párkányban Bréda Tivadar, a LIMES-ANAVUM társulás alelnökének jóvoltából került bemutatásra a dokumentumfilm. Sajnos kevesen nézték meg, mert csaknem azzal azonos időben a zsúfolásig megtelt kultúrházban zajlott a polgármesterjelöltek szócsatája.
A filmet megtekintő közönség számára megdöbbentő élmény volt a 62 évvel ezelőtti magyarországi események csehszlovákiai magyarok körében kiváltott hatása. Az egy nemzetben gondolkodó és azért aggódó akkori ifjak azt erősítik meg bennünk, hogy itt, a Felvidéken is voltak és vannak hazát, nemzetet védő, a bajban összetartó generációk, melyek szeretik az igazságot, a szabadságot, s a nemzetet, amelyhez tartoznak. Ehhez persze az kell, amit a film végén a szerkesztők, rendezők is hangsúlyoztak, hogy ismerjük a múltunkat és emlékezzünk a gyermekeinkkel együtt.
A film megtekintése után a múltat idéző kopjafánál gyertyagyújtással, a himnusz eléneklésével egy maroknyi csapat rótta le tiszteletét az 1956-os hősök emléke előtt. (DE)
***
Régen tilos volt, ma szükségszerű, a magyar embernek kötelező – megemlékezés Dunaszerdahelyen
Összetett programsorozattal emlékeztek meg az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hőseiről Dunaszerdahelyen. Az emlékezők először koszorúzáson, majd ünnepi misén, utána a Fórum Kisebbségkutató Intézet filmvetítésén vehettek részt. A zord idő ellenére sokan várták a lampionos felvonulást a vmk előtti téren.
Míg Magyarországon nemzeti ünnep, úgy itt a Felvidéken is hasonló érzésekkel viseltetünk, ha október 23-áról van szó. Ékes jele ennek, hogy évről évre egyre többen gyűlnek össze a diktatúrák áldozatainak emlékművénél, hogy méltó módon emlékezzenek meg az elesett harcosokról és a szabadság tizenegy napjának leveréséről.
Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy a magyar nemzeti ünnepek nem csak azért szükségesek, hogy a fiataljaink büszkék legyenek elődeikre, hanem hogy örök példaképek legyenek, hiszen a történelmi jó példák utat mutatnak számunkra.
Mindnyájunkat elönt a büszkeség, ha az 1956-os fiatalokra, értelmiségiekre és a munkásokra emlékezünk, akik megelégelve az elnyomást, összefogtak, hogy lerázzák magukról a megaláztatás igáját. Tették ezt az egyenjogúság érve mellett, a társadalmi igazságosságot hirdető szabad elvek mellett – fogalmazott Hájos.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a fiatal nemzedékek szabadságharcának minősítette az 56-os forradalom eseményeit. A forradalmárok a szabad döntés akarata értelmében vívták ki a győzelmet, megbuktatva a rendszert, melyet az egész magyar nép söpört el.
A felvidéki magyarok ugyan nem vettek részt a szabadságharcban, de nemzetrészük többsége felnézett az anyaországi forradalmárok és szabadságharcosok áldozatvállalására, s a szabadságharc leverése számukra is lelki megrázkódtatást jelentett.
A megemlékezés ünnepi szónokaként kifejtette: holott az akkori diktatórikus rendszer már a múlté, de a nemzeti érzés és gondolat elleni támadások és a nemzeti identitás vállalásának tagadása fájó pont a magyarság nemzettestén.
A nemzeti együttérzés kapcsán a kárpátaljai magyarok támogatására hívta fel a figyelmet, akik mellett jelenleg is nyilvános felszólalásokkal, tiltakozó megmozdulásokkal állnak ki Kárpát-medence-szerte.
„Kiállunk egymásért, támogatjuk és ha kell, megvédjük egymást… elsőként mindig azokat, akiket közülünk a leginkább fenyegetnek biztonságukban és szabadságukban, csak azért, mert vállalják nemzetüket, nyelvüket, értékeiket, önmagukat” – fűzte hozzá az MKP országos elnöke.
Az emlékezés koszorúit az önkormányzat, a városi civil szervezetek és az oktatási intézmények képviselői helyezték el a diktatúrák áldozatainak emlékművénél.
Ezt követően került sor a Fórum Kisebbségkutató Intézet filmjének vetítésére a Csaplár Benedek VMK nagytermében „Az elfelejtett forradalom” címmel. Ahogy a cím is tükrözi, békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a szemlélő előtt, s az, hogyan reagált a felvidéki magyarság az anyaországi eseményekre.
A megemlékezéssorozat záró programjaként, a Kárpát-medence országaihoz hasonlóan a forradalom hőseire emlékezve felvonulást tartottak Dunaszerdahelyen is, az idén második alkalommal. Civil kezdeményezésre a város polgárai lampionos felvonuláson vettek részt. A tűzvédelmi és egyéb okokból elektromos lámpákkal ellátott lampionokkal egy rövid séta után a diktatúrák áldozatainak emlékművénél hajtottak fejet a résztvevők, szimbolizálva a magyarság határtalan szabadságvágyát és az összetartozás érzését. (Bölcskei Tímea)
A lampionos felvonulásról szóló képriportunk ITT tekinthető meg.
***
1956 – Az elfelejtett forradalom – Gútán is
A Helló Gúta Polgári Társulás közreműködésével mutatták be Gútán a Fórum Kisebbségkutató Intézet legújabb dokumentumfilmjét, amelyben a 62 évvel ezelőtti magyar forradalom csehszlovákiai történéseit dolgozzák fel. A hivatalos filmpremierrel egy időben került bemutatásra a film a Gútai Városi Művelődési Központban.
A nézőket Forró Tibor, a Helló Gúta Polgári Társulás elnöke köszöntötte vetítés előtt. Az összegyűlt emlékező közönség számára megindító volt az 56-os anyaországi események felvidéki történéseinek a megismerése. A film végén felcsendülő magyar himnusz alatt felállva hajtottak fejet 1956 áldozataira emlékezve.
A filmvetítésen kívül a Gútai Városi Művelődési Központban a Kis-Duna Menti Rockszínház a helyi általános iskolák növendékeivel közös műsort adott elő az október 23-ai forradalomról. A társulat az előadással bizonyította, hogy küldetésüket teljesítve fontosnak tartják a magyar nemzeti értékek következő nemzedéknek való átadását. A színpadon megelevenedett közel egyórás történet erősítette a magyarságtudatot nemcsak a közönségben, hanem a gyermekszereplőkben is. (ET)
***
Tegyünk érte, hogy gyermekeink büszkék lehessenek a magyar múltra
Somorján az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából a somorjai Fő téren emlékeztek, ahol felléptek a Corvin Mátyás Alapiskola diákjai. Az ünnepi szónok Gaudi Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője volt. A programsorozat szentmisével kezdődött a somorjai Nagyboldogasszony-templomban, majd a megemlékezés után filmvetítéssel folytatódott a Fórum Intézetben.
A viharos, szeles időben tartott emlékezésen a résztvevőkhöz a Somorja Hangja és a Via Nova ICS somorjai alapszervezete nevében Polgár Hajnalka szólt, aki az elnyomással küzdő kárpátaljai magyarságról beszélt. „Figyeljünk keletre, ahol az államhatalmi önkény eszközeivel kényszerítik hátrányos helyzetbe a kárpátaljai sorstársainkat. Veszélynek és szorongattatásnak vannak kitéve az ottani magyar közösségek” – mondta.
Gaudi Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője ünnepi beszédében hangsúlyozta, a magyarság a büszke nemzeti hovatartozás eszmeiségét hordozza a mai napon itt, a Csallóközben, és valamennyi, a Felvidéken tartott megemlékezésen.
„A forradalom üzenetet hordoz, hogy küzdelem, áldozat és bátorság nélkül eredményt elérni nem lehet. Az akkori hősök követendő példát mutattak nekünk arra, miszerint a szabadság nem érvényesülhet úgy, ha a népek egy része szabad, mások pedig uralkodnak a többi nép felett” – mondta. Hangsúlyozta, az önrendelkezés elkerülhetetlen és egy új kiegyezés létrejötte az, ami a szövetségben egyesítené a magyart és a szlovák nemzetet.
Kifejtette, 1956 nagy igazsága az, miszerint a magyar nemzet egy és oszthatatlan, határoktól függetlenül összetartozik. A magyarságért, a népért és a sorsközösségért ki kell állnunk, most és a jövőben is.
Az ünnepi hangulatot a somorjai Corvin Mátyás Alapiskola diákjai biztosították, akik rendületlenül állták a hideget, hiszen az ifjak sem mondhatták, hogy rossz időben nem mennek harcolni… (BT)
***
Néma gyertyagyújtás
Rimaszombatban a filmvetítést követően a köztemetőben a Fábry család sírja előtt található 1956-os emlékkőnél néma gyertyagyújtásra került sor. A cserkészek ezt megelőzően rendbe tették a sírt.
Itt nyugszik ifjabb Fábry Zoltán mártír édesapja, idősebb Fábry Zoltán, Szolnok város rendőrkapitánya, majd Rimaszombat város rendőr főtanácsosa. Ifjabb Fábry Zoltán huszártiszt 1911-ben Rimaszombatban született, részt vett a felvidéki (1938) és az erdélyi bevonuláson (1940). Katonáit hazahozta a Don-kanyarból, majd sebesüléseiből felgyógyulva a dél-erdélyi fronton védte a határt. 1949-ben koncepciós perben elítélték, a kommunizmus áldozata lett, 1951-ben kivégezték. Budapesten, a Nemzeti Pantheonban nyugszik, 1991-ben rehabilitálták és posztumusz ezredessé léptették elő.
Rá és a kommunizmus áldozatara emlékezve a Bástya Egyesület, a 4. számú Hatvani István Cserkészcsapat és a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete 2011-ben egy kis 1956-os emlékkövet helyezett el a Fábry-sírbolt előtt. Azóta a civil szervezetek és képviselőik Rimaszombatban is megemlékeznek az 1956-os forradalomról.
Ezúttal Rákos Ágota, a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa invitálására gyűltek itt össze Az elfelejtett forradalom című film vetítését követően, melyet a Csillagházban a nap folyamán többször is levetítettek.
Czikó Dávid, a Csillagház munkatársa a Felvidék.ma-nak elmondta, október 23-án délelőtt a diákoknak, délután a Wass Albert Nyugdíjasklub tagjainak, kora este pedig az érdeklődőknek mutatták be a filmet, melyet ezen a napon összesen több mint 250-en tekintettek meg. (HE)
Filmvetítések: Az elfelejtett forradalom
Egyéves munkát követően, október 23-án mutatta be a Fórum Kisebbségkutató Intézet (FKI) a legújabb dokumentumfilmjét, amely az 1956-os forradalom csehszlovákiai történéseivel foglalkozik.
A hatvanperces filmben tizenöt visszaemlékező és négy történész rekonstruálja az eseményeket színészek és zenészek segítségével. Több közéleti személyiség is felbukkan a mozivásznon, köztük Tőzsér Árpád író és költő, aki Nagy János szobrászművésszel részt akart venni az 56-os budapesti harcokban, Dolník Erzsébet pedagógus és volt parlamenti képviselő, aki megtagadta a kommunista hűségnyilatkozat elfogadását és még sokan mások.
A film ősbemutatója október 23-án, 18 órai kezdettel volt a komáromi Tátra moziban. Ezzel párhuzamosan több településen is levetítették a filmet.
***
A Magyar Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített. Az 1956-os forradalom és szabadságharc, Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.