Vízgazdálkodási, közlekedési, energetikai és turisztikai szempontból Csehország számára hasznos lenne a Duna-Odera-Elba csatorna megépítése – erre az álláspontja jutott az a megvalósíthatósági tanulmány, amelyet a cseh közlekedési minisztérium készíttetett az évtizedek óta sokat vitatott elképzelésről.
A témát Miloš Zeman cseh államfő hozta vissza újra a nagypolitikába, amikor első beiktatása után, 2013 tavaszán közölte, hogy hivatali ideje alatt szeretné elindítani a Duna-Odera-Elba csatorna építését, amellyel a közép-európai országok kényelmes vízi utat, összeköttetést létesíthetnének több tengerhez. Erre ugyan nincs reális esély, de a közlekedési tárca hosszabb huza-vona után két éve megrendelt egy megvalósíthatósági tanulmányt a csatornáról, amelyet a cseh iparvállalatok is szorgalmaztak. A szakértők mintegy 3500 oldalas tanulmányának legfőbb következtetései a tárca honlapján már hozzáférhetőek.
Az új hajóút a Duna Pozsony és Bécs közötti szakaszából indulna észak felé, és az észak-morvaországi Ostrava felett lengyel területen kapcsolódna az Oderához. Ostrava alatt mintegy 40-50 kilométerre lenne egy nyugati irányú elágazás, amely a csatornát összekötné az Elbával.
A tanulmány szerint az új víziút hossza, amely a régiókban lévő folyókra épül, mintegy 2075 kilométer lenne.
„A legnagyobb hozadéka, értelme a Duna és az Odera összekapcsolásának és hajóúttá való átalakításának van. Az Elba felé vezető hajóút kiépítése a magas beruházási költségek miatt viszont csökkenti az egész projekt hatékonyságát, s növeli a kockázatokat” – mutatott rá Dan Ťok, cseh közlekedési miniszter.
A három folyó összekapcsolásának költségeit a tanulmány szerzői 582 milliárd koronában határozták meg. A szükséges kiegészítő beruházásokkal együtt ezek a költségek 610 milliárd koronára emelkedhetnek. A leghatékonyabbnak minősített szakasz, a Duna-Odera összekapcsolásának költsége a szakértők szerint 281 milliárd koronára becsülhető.
A projekt leginkább a cseheket, lengyeleket és a szlovákokat érinti, ezért a három ország szakminisztere 2017 januárjában Varsóban szándéknyilatkozatot írt alá a Duna-Odera-Elba csatorna megépítéséről.
Mosóczi László, a magyar Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésfejlesztésért felelős helyettes államtitkára a varsói találkozón elmondta, hogy a projekt iránt Magyarország is érdeklődik. Mosóczi magyar prioritásnak a Dunát minősítette, fontosnak nevezve emellett a Tisza magyar és szerb szakaszának nemzetközi hajózási útvonallá nyilvánítását is.
Érsek Árpád szlovák közlekedési miniszter Varsóban elmondta: Pozsony a dunai hajózást helyezi előtérbe, a kormány már 500 millió eurónyi támogatást kapott a szükséges beruházásokra, és újabb fejlesztésekre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányok is készülnek.
A lengyel tengergazdaság és belső vízi utak minisztere, Marek Gróbarczyk a dokumentum aláírását követő sajtóértekezleten elmondta: a felek munkacsoportot, majd államközi bizottságot hoznak létre a vállalkozás anyagi fedezetének előteremtésére, illetve a beruházás transzeurópai közlekedési hálózathoz (TEN-T) való csatlakoztatására.
A szándéknyilatkozatot jegyző államok a tervek szerint 2023-ig pályázzák meg az európai uniós alapok támogatását, és nyitják meg a tárgyalást az Európai Bizottsággal.
A cseh kormány 2009-ben fogadta el azt a távlati területfejlesztési tervet, amelynek része az Duna-Odera-Elba csatorna megépítése. A lengyel kormányzat távlati fejlesztési terveiben szintén szerepel az Odera hajózási feltételeinek javítása.
A munkálatok egy részét, cseh elképzelés szerint, az Európai Unió finanszírozhatná. Ezzel azonban nem mindenki ért egyet. A csehek szerint a csatorna építése több évre legalább 60-70 ezer embernek adna munkát és jelentősen segítené a közlekedést és a teherszállítást az egész közép-európai régióban.
Csehországban a csatorna megvalósítása évek óta éles belpolitikai és szakmai viták tárgya. A cseh tudományos akadémia szakbizottsága például olyan állásfoglalást tett közzé, hogy a csatorna felépítése nem lenne gazdaságilag kifizetődő. A projekt Csehország összes szomszédját, tehát Ausztriát, Szlovákiát, Lengyelországot és Németországot is érinti.
Az építés idejét legalább 15 évben határozták meg a szakértők. Amennyiben minden előkészület rendben menne, a munkálatok 2028-2030 között kezdődhetnének – mondta korábban Luděk Sosna, a cseh ipari tárca stratégiai osztályának vezetője újságíróknak.
