A harmincnyolc és félmilliárdos Kárpát-medencei óvodafejlesztési program harmadik üteméről döntött a kormány, megemelve még 9 milliárd forinttal a szükséges forrásokat. Erről tájékoztatta a sajtót dr. Grezsa István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos.
2021. december 31-én zárul ez a grandiózus sorozat, amelyhez egy óvodapedagógiai kutatási program is társul. Jelenleg 1665 intézménybe 48 ezer gyerek jár, ez a létszám remélhetőleg 2021-re 60 ezerre növekszik.
Az első két ütemben 150 építését és 45 megújítását vállaltuk, és 1664-be juttattunk el magyar játéksarok fejlesztő eszközöket – mondta a miniszteri biztos. A lebonyolítást időnként nehezíti az eltérő jogszabályi környezet, ami nem azt jelenti, hogy akadályokat gördítenének elénk – néha egy-egy helyi hatóság esetében előfordulhat ilyesmi is -, hanem pusztán arról van szó, hogy több helyen szlovák és román pénz is bekapcsolódik a fejlesztésbe, aminek külön örülünk.
A tapasztalat azt mutatja, hogy ez igazi „örömprogram”, ahogyan a napokban a Királyhágómellékén mondták egy óvoda átadásakor, mert egy-egy ilyen gyermekintézmény építése, megújítása nemcsak a szülők és a nagyszülők számára jelentős esemény, de megmozdítja az egész közösséget.
És ez érvényes a szórványban vagy a mélyszegénységben élőkre éppen úgy, mint a tömbmagyarságra, mert az óvoda-programhoz társul a humánerőfejlesztés: nevelési, oktatási, módszertani programok, továbbá olyan kiegészítő szolgáltatások, amelyek Magyarországon természetesek: logopédus, gyermekpszichológus, védőnői hálózat, vagy mint a felvidéki „ringató” program.
Két irányban kell tovább lépnünk: az óvodáskor előtti éveket illetően hiányzik a magyarországi bölcsőde-rendszer, bár a Felvidéken és Erdélyben már kezd épülni, roma-program is van mindhárom lépcsőben, ami főként Kárpátalján jelentős.
A másik irány pedig, ami az óvoda után következik: a kisiskolás-kor, hogy a magyar óvodából kikerülő gyerekeket magyar iskola várja. Megnövekedett – különösen Kárpátalján – a vegyes házasságban született, mégis magyar óvodába íratott gyerekek száma, ami örvendetes jelenség.
Az óvoda-program a magyar nemzetpolitika zászlóshajójaként jól illeszkedik a Családok évébe éppen úgy, mint minden más nemzetpolitikai intézkedésbe, ami az új magyar önépítést szolgálja.
Nem a szomszédaink ellen, hanem együtt velük, mert nemcsak anyanyelvről és kultúráról van szó, hanem gazdasági versenyképességről is.
Reményeink szerint mindez együtt segít eltüntetni a 21.században azokat a különbségeket, amely az anyaországiak és a külhoniak között a történelem során kialakult.
Kérdésekre válaszolva dr. Grezsa István elmondta, hogy az intézmények fenntartója országonként különböző, általában a többségi állam, illetve mint a Felvidéken: az önkormányzat, de vannak egyházi óvodák is, például a Felső-Tiszavidéken, amelyek fenntartását a magyar állam fedezi.
A 9 milliárdos többletnek részben az építési költségek megnövekedése miatt is helye van, de új megújítandó helyszínek is felmerültek.
Vagy az a speciális eset, ami Komáromban adódott, hogy elkészült a panelrengeteg közepén egy új református óvoda, de a szlovák törvények szerint a fenntartása csak a rákövetkező, tehát a 2020-as költségvetési évbe kerülhet be. Hogy ne álljon üresen, gyerekek nélkül a kész épület, ezért a 2019-es fenntartást a magyar állam fedezi.
A bécsi óvoda álmát sem adta fel a magyar nemzetpolitika, de az nem olyan könnyű terep ilyen tekintetben, mint például Kárpátalja. A kormánybiztos azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a gyerekek világa az a terület, ahol nincs helye és értelme a nemzeti önérdekek érvényesítésének, hiszen mindannyiunk közös érdeke, hogy az újabb és újabb fiatal nemzedékek a legjobb feltételek között nevelődjenek fel.
A magyar kormány ezt segítő intézkedései általában elismerést váltanak ki a többségi nemzetekből.
