Csehországban 2018 is egyértelműen Andrej Babiš éve volt. A 64 éves, szlovák származású milliárdos politikus neve januártól decemberig szinte le sem került a cseh napilapok első oldaláról.
Politikai szempontból fél évig a kormányalakítás volt a legfőbb téma, mert a Babiš vezette ANO mozgalom 2017 októberében ugyan megnyerte a képviselőházi választást, de a Babiš elleni bűnvádi eljárás miatt a választáson 30 százalékot szerzett ANO csak nagyon nehezen talált koalíciós partnerre.
Andrej Babiš 2017 decemberében kinevezett első, kisebbségi kormánya január 16-án nem kapott bizalmat a képviselőházban. Miloš Zeman államfő újra Babišt bízta meg a kormányalakítással, akinek másodszorra is csak kisebbségi, de ezúttal koalíciós kormányt sikerült felállítania. Hosszú tárgyalások után az ANO-val a választásokon nagyon meggyengült Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) lépett koalícióra. Ez a kisebbségi koalíciós kormány pedig csak Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja segítségével tudott bizalmat szerezni a parlamentben július 12-én.
Az ANO-nak 73, a szociáldemokratáknak és a kommunistáknak egyaránt 15-15 képviselőjük van a 200 tagú parlamenti alsóházban.
Bár a Babiš-kormány az első félévben csak ügyvezető kabinetként működött, számos olyan szociális intézkedést hozott, amelyek miatt a többnyire jobboldali irányzatú cseh sajtó gyakran baloldalinak vagy félig kommunistának minősíti az ország második leggazdagabb embere által vezetett kormányt. Döntés született a nyugdíjak jelentős emeléséről, valamint 2019 januárjától az oktatásban, a rendőrségnél, az egészségügyben, s a közszféra több más ágazatában dolgozók bérének emeléséről. Egy kormányhatározat alapján a diákok és a nyugdíjasok nagy kedvezménnyel utazhatnak a vasúton és az autóbuszokon.
Nyilván ezek az intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy
Babiš és az ANO népszerűsége a kormányfő elleni bűnvádi eljárás miatt folyamatos és nagyon kritikus sajtókampány, valamint a gyakori utcai tüntetések ellenére sem csökken.
Andrej Babiš ellen a Gólyafészek szabadidőközpont ügyében folyik eljárás. A miniszterelnököt csalással, egy 50 millió koronás európai uniós támogatás törvényellenes megszerzésével vádolják. Babiš visszautasítja a vádakat, és politikai indíttatású támadásról beszél. A cseh rendőrség kérésére a képviselőház megfosztotta Babišt a mentelmi jogától, hogy szabad kezet adjon a hatósági vizsgálatnak.
Az ellenzék szerint ráadásul összeférhetetlenség van Babiš politikai szerepvállalása és vállalkozói tevékenysége között. Az Agrofert holdingba tömörült cégek továbbra is tízmilliókra rúgó eurós támogatásokat nyernek el a csehországi uniós pályázatokon. Babiš azzal érvel, hogy a hatályos törvénynek megfelelően cégeit egy speciális alapba helyezte el, s amíg politikai tisztséget visel, addig nincs ráhatása a tevékenységükre.
Külpolitikájában a Babiš-kormány egyértelműen az Európai Unió és a NATO mellett tette le a voksát. Nagy súlyt fektet a visegrádi együttműködésre is, egyebek között elutasította a menekültkvótákat és az ENSZ globális migrációs paktumát.
Prága a migráció problémáját Európán kívül, elsősorban az érintett észak-afrikai országoknak nyújtandó nagyobb gazdasági segítséggel szeretné megoldani.
Miloš Zeman államfő erősen szorgalmazza az eddiginél jóval szorosabb együttműködést Kínával és Oroszországgal. Ez Babišnak sincs ellenére. Januárban Csehországban elnökválasztás is volt, amelyből újra Miloš Zeman eddigi köztársasági elnök került ki győztesen. Zeman márciusban megkezdte második ötéves hivatali megbízatási időszakát.
Az államfő és a kormányfő együttműködése az egész évben szoros volt, az alapvető bel- és külpolitikai kérdésekben nézetazonosság volt a két vezető politikus között. Ennek tudatában nyilván nem véletlen, hogy a jobboldali ellenzék, a sajtó és a gyakori utcai tüntetések résztvevői egyformán bírálták Zemant és Babišt, követelvén lemondásukat. Mindketten ismételten hangsúlyozták, hogy nem engednek a nyomásnak, és nem távoznak.
Bár az ellenzék azt állítja, árt a cseh érdekeknek, hogy a kormányfő ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, tény, hogy Babišsal a neves külföldi vezetők is – például Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök – fenntartások nélkül tárgyalnak.
A prágai kormányzat helyzetét megkönnyíti, hogy a cseh gazdaság az idén is nagyon jól teljesít: a GDP növekedése három százalék körül alakul, a munkanélküliség a legalacsonyabb az EU-ban, folyamatosan nőnek a bérek, az országban munkaerőhiány van. Ezt Prága külföldi, elsősorban ukrán munkaerő szervezett behozatalával próbálja megoldani. Csehországban 2018 végén mintegy 550 ezer külföldi élt és dolgozott. A több mint egymilliós Prága lakosságának mintegy 20 százalékát már külföldiek teszik ki. Egyelőre ez nem okoz feszültséget, s a gazdasági szféra még több idegen munkaerőt kér a kormánytól.
Csehország és Magyarország viszonya 2018-ban nagyon jól alakult, a kereskedelmi forgalom értéke megközelítette a 10 milliárd eurót. A migráció kérdésében egyetértés van Prága és Budapest között,
bár tény, hogy a témához a kormányzatban másképpen viszonyul az ANO, mint a CSSD. Ezt Tomás Petríček külügyminiszter és Jan Hamáček belügyminiszter – mindketten a CSSD tagjai – néhány nyilatkozata is jól illusztrálta.
A cseh parlamenti alsóház szeptemberben nyilatkozatban állt ki Magyarország mellett, s bírálta az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentést. Hasonlóan nyilatkozott Andrej Babiš és Miloš Zeman. Rendszeresek a cseh és a magyar politikusok találkozásai, Babiš májusban Budapesten járt, míg Orbán Viktor kormányfő november végén hivatalos látogatást tett Prágában, és személyesen tárgyalt a legfőbb cseh vezetőkkel. Mindkét fél nagyon jónak, barátinak minősítette a cseh-magyar viszonyt.
(MTI/Felvidék.ma)
