Első alkalommal rendezték meg ma a KOMtrade elnevezésű I. komáromi határon átnyúló üzletember-találkozót Komáromban, a Tiszti pavilonban.
A Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. (CEED) ipolysági és párkányi partnerirodái szervezésében megvalósuló, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar témakörében zajló B2B tárgyalásokkal egybekötött üzletember–találkozón a magyarországi és a szlovákiai vállalkozóknak lehetőségük nyílt termékeik és portfóliójuk bemutatására, valamint személyes üzleti tárgyalásokra is sort keríthettek.
Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártja (MKP) gazdaságpolitikai és régiófejlesztési alelnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy
a rendszerváltást követő évtizedekben nem volt szervezett érdekképviseletük a magyar ajkú vállalkozóknak, gazdáknak egészen addig, amíg a magyar kormány kezdeményezésére létre nem jött a Kárpát-medencei gazdasági tér.
Farkas Iván elmondta, az MKP ekkor kezdett hozzá ahhoz az aprólékos munkához, melynek végeredményeként létrejött a Baross Gábor Terv, Dél-Szlovákia gazdasági- és vállalkozásfejlesztési stratégiai terve, melynek alapján elindult a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program az MKP politikai háttértámogatásával.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai és régiófejlesztési alelnöke
(Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Ennek első sikeres állomásai a 2017-ben meghirdetett Baross pályázatok voltak, melyek segítségével vissza nem térítendő támogatást nyerhettek a felvidéki kis- és középvállalkozások.
Az MKP alelnöke kitért a közelgő európai parlamenti választások jelentőségére is, hiszen, mint mondta, pártja olyan választási programmal fogja választóit megszólítani, amelyben hangsúlyos szerep jut a vállalkozásfejlesztésnek, illetve reagálnak majd minden olyan felvetésre, ami ma megnehezíti a vállalkozók munkáját. Kitért arra is, hogy a jelenlegi szlovák kormány intézkedései hátrányosan érintik a magyarlakta térségeket, az EU-ban, de a visegrádi négyek közül is Szlovákiában a legrosszabb a helyzetük a kis- és középvállalkozásoknak, főként az elhúzódó jogi és adminisztratív ügyintézés tekintetében.
A Baross Gábor Alapítvány igazgatója, Iván Tamás a Baross pályázatokat értékelve elmondta, két pályázati kategóriában, minimálisan 30 százalék önrész mellett legfeljebb 15 ezer eurós támogatás igénylésével kiegyensúlyozott eredmény született, több mint 90%-os nyerési ráta mellett.
A Baross Program tapasztalatait megosztva hangsúlyozta, a vizsgált 16 magyarlakta járás gazdasági teljesítménye kiegyensúlyozatlan, az erőforrások kiaknázatlanok, a vállalkozókat sújtja a bürokrácia. Megoldásként
az infrastruktúra fejlesztését, a beruházások déli régiókban való növelését, valamint a vállalkozók támogatását, a vállalkozói réteg megerősítését célozzák meg.
Ennek egyik eszköze a Baross pályázat, amely jelenleg is elérhető, február 22-ig még lehet pályázni határ menti közös mezőgazdasági beruházások támogatására.
Iván Tamás igazgató a Baross pályázatokat értékeli (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A vissza nem térítendő támogatást a magyar–szlovák határ menti térségben működő mikro-, kis- és középvállalkozások igényelhetik közös mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó beruházásokhoz, illetve mezőgazdasági termékek feldolgozásához, vagy forgalmazásához kapcsolódó beruházásokhoz. A pályázatok lebonyolításában a Közép-Európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. (CEED) nyújt támogatást.
A társaság céljairól Skapinyecz Péter cégvezető számolt be a konferencián. Mint mondta, tavaly októberben a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. helyére lépve céljuk változatlan:
a határokon átívelő gazdasági és üzleti kapcsolatok erősítése, Magyarország és a közép-európai régió országai közötti együttműködés elősegítése.
Ennek érdekében működtetik a CEED Kárpát-medencei irodahálózatát a szomszédos országok területein, valamint Lengyelországban – így lefedve a V4 térségeit. „Szervezetileg a 21 képviseletből álló közép-európai irodahálózat kiegészül a magyarországi megyeszékhelyeken működő 13 irodával, így teljes lefedettséget biztosítva hazánk és a környező országok tekintetében” – fogalmazott.
Skapinyecz Péter hangsúlyozta, hogy a határokon átívelő gazdaságfejlesztés mellett a magyar vállalkozások közép-európai régióba irányuló exporttevékenységének szakmai támogatását is feladatul tűzték ki, de éppúgy fontos a magyar–magyar gazdasági kapcsolatok erősítése.
Skapinyecz Péter cégvezető – Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. (CEED) (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Ennek érdekében a CEED részt vesz szakmai kiállításokon, üzletember-találkozókat, fórumokat, konferenciákat és képzéseket szervez. Szakértelmükkel piaci, jogi és gazdasági téren is segítik az érdeklődőket, pályázati tanácsadást, cégre szabott üzletfejlesztési és exportfejlesztési tanácsadást is biztosítanak.
A cégvezető rámutatott: Magyarország külkereskedelmében Németország 25 százalékot tesz ki, de a szomszédos országok és Lengyelország ugyanekkora súlyt képvisel, ám ez utóbbiak esetében a nemzetközi óriáscégek helyett a kis- és közepes vállalkozások adják a forgalom jelentős részét. Ugyanakkor hozzátette, ebben a régióban él a határon túli magyarok zöme, akik értelemszerűen lehetséges partnerei a magyarországi vállalkozóknak. A hasonló igények, ízlésvilág, kulturális közeg mind meghatározóak abban, hogy az egész Kárpát-medencére egységes piacként lehet tekinteni.
