Bugár Béla a minap arról panaszkodott, hogy elege van abból, hogy neki kell kibékíteni a közjogi méltóságokat. Ezzel szemben Andrej Kiska arról számolt be, hogy Fico zsaroló ajánlatát Bugár közvetítette számára. Most akkor békít vagy beáll a sorba?
Kiska szerint a KTAG cég ügyvezető igazgatója ellen indított büntetőeljárás Robert Fico, a Smer-SD elnökének bosszúja azért, mert az államfő azt üzente neki: nem nevezi ki őt az Alkotmánybíróság élére, tehát elutasította, hogy az Alkotmánybíróságon töltse a politikai nyugdíját.
Kiska utalt rá, hogy Fico az ellene folytatott küzdelem során visszaélt a közintézményekkel is. A fenyegetésekről állítólag tudott Bugár Béla, a parlament alelnöke és Peter Pellegrini kormányfő is. Sőt Kiska állítása szerint Bugár adta át neki Fico üzenetét, miszerint a Smer elnöke pályázni fog az alkotmánybírói posztra, és az államfő vagy kinevezi őt az Alkotmánybíróság elnökévé, vagy tovább fog harcolni ellene. Az elnök erről tájékoztatta Pellegrinit is, aki néhány Ficóval közös találkozón is részt vett.
„Végeztem Robert Fico parlamenti képviselővel” – üzente a szóvivőjén keresztül Andrej Kiska államfő. Roman Krpelan hozzátette: a továbbiakban már csak az ügyvédeiken és a bűnüldöző szerveken keresztül fognak kommunikálni. „Ez nem egy valóságshow, itt az elnök zsarolásáról van szó. Fico minden civilizációs határt átlépett” – közölte Krpelan.
Bárhogyan is nézzük e kijelentést, elég súlyos vádnak tekinthető, de azt azért érdemes megnézni, hogy ki is állítja ezt. Történetesen az ország köztársasági elnöke, aki a megítélések szerint az elmúlt 30 évben talán egyik (ha nem a legjobb) államfője volt ennek a respublikának. Mondjuk, azt sem szabad elfelejteni, hogy eddig nem volt túl magasra téve a léc…
Ahhoz már hozzászokhattunk a szlovákiai politikai kultúrában, hogy a közszereplőink nem ódzkodnak a legváltozatosabb politikai praktikák, módszerek alkalmazásától sem.
Legyen szó telekbizniszről, manipulációról, az uniós alapok módszeres fosztogatásáról vagy éppen a korrupció leggátlástalanabb elburjánzásáról. Hogy nem babra megy a játék, azt tudjuk Ján Kuciak és kedvese hidegvérű kivégzése óta, illetve az ezzel kapcsolatban kibukott maffia államközi összefonódásai okán. Az államfő zsarolása viszont egy újabb mérföldköve a demokrácia leépítésének, ami sok egyéb hasonlóság után egy további ékes bizonyítéka a mečiarizmus visszatértének.
Eddig „csupán” az a vád terhelte Bugár Bélát, hogy
leghűbb vazallusként kiszolgálója és fenntartója mindennek, azzal viszont, hogy személyes közvetítést is vállalt az államfő zsarolásában, ismét átlépett egy Rubicont.
Bár a szlovák nacionalista toposz mindig is ferde szemmel nézett a felvidéki magyarokra, történelmi okokból kifolyólag, ugyanakkor a magyar politikum megannyi hibájával együtt a fontos pillanatokban mindig tudta, hol áll és a demokratikus oldal mellett tört lándzsát, ami miatt a toleránsabb szlovákság köreiben mindig kiváltott egyfajta megbecsülést (ha hálát nem is).
Az MKP jelenleg is ezen az oldalon áll, ám a 30 éve a politikában evickélő dinoszauruszunk gumigerincsége meglehetősen rossz fényt vet ránk, ezért éppen ideje lenne, hogy ne azonosítsanak vele.
A különböző maffiózós filmekből tudjuk, hogy a nagykutyák hogyan kezelik és mennyire becsülik az ilyen közvetítő postásokat, ezért nem igazán értjük, hogy maga Bugár mire számít egy ilyen kutyaszorító helyzetben? Ideje lenne talán felszólítani valakinek, hogy eljött az ideje visszalépnie a köztársaságielnök-választástól és egyszer s mindenkorra kivonulnia a közéletből, mielőtt még olyan károkat nem okoz, melyek visszafordíthatatlanok lennének közösségünk számára (ha még nem okozott elég ilyet).
