Mintegy évszázadon át tudták úgy, hogy a 1956-os melbourne-i olimpia ezüstérmes párbajtőrözője Kemenessömjén szülötte. A közel kétéves kutatás eredményeként viszont kiderült, hogy a Vas megyében felnövekedett Berzsenyi Barnabás az első világégés utolsó hónapjaiban Ipolyságon látta meg a napvilágot.
Révész Ferenc, az ipolysági Szokolyi Alajos Olimpiai Klub elnöke, a helyi sporttörténet kutatója
levéltári források alapján és anyakönyveket fellapozva talált rá a 1918. február 12-én született későbbi olimpikon ipolysági születési anyakönyvi kivonatára.
„Most már elmondhatjuk, hogy Ipolyságnak négy olimpikonja van, Szokolyi Alajos atléta, Vass Károly kézilabdázó, Peter Korčok atléta, negyedikként pedig Berzsenyi Barnabás sorakozott fel hozzájuk” – állapította meg Révész Ferenc.
A melbourne-i olimpián ezüstérmet szerző tőrvívó két világbajnoki ezüst- és egy bronzérmet szerzett. Harmincnyolcszoros válogatott és tizenhétszeres magyar bajnok volt. Sportkarrierje szinte teljes egészében Magyarországon zajlott le.
Kemenessömjén, a vélt szülőfalu
„Tavalyig úgy tudták, hogy a szülőfaluja Kemenessömjén volt. Hencsei Pál sporttörténész vetette fel a felvidéki szálat, ennek alapján kezdtem el kutakodni. A kutatás egyik állomása volt a helyi anyakönyvi hivatal is” – avatott be a részletekbe. Hozzátette, senki nem tudja, nincsenek róla feljegyzések, hogy mikor és hogyan került a család Hont vármegye székhelyére.
Születésének századik évfordulóján emléktáblát avattak Kemenessömjénben (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ugyancsak tisztázatlan az is, hogy mikor költöztek el Kemenessömjénre. Berzsenyi Barnabás okirataiban ugyancsak a Vas megyei település van feltüntetve születési helyként. Abban a hiszemben élte le életét, hogy Kemenessömjén a szülőfaluja, vélhetően nem tudta, hogy Ipolyságon született – vázolta fel Révész Ferenc. Ennek a körülménynek a tisztázása további kutatást igényel.
A kutatás közel két évet ölelt fel. Vélhetően a világháború kaotikus hónapjaiban a menekülés és útkeresés időszakában született Berzsenyi Barnabás. Visszatérve a családi birtokra, visszamenőleg anyakönyveztette a család a kisgyermeket.
A megtalált anyakönyvi kivonat alapján 2018-ban Berzsenyiről megjelent cikkekben már az Ipoly menti várost tüntették fel szülővárosként.
Kalandos élet
Szüleivel Kemenessömjénben éltek, ott nevelkedett. Jogi tanulmányokat folytatott. Az ötvenes években a mezőgazdasági minisztériumban miniszteri titkárként működött. Közben szakedzői oklevelet szerzett.
1960-ban feleségével és két gyermekével a németországi Onsabrückbe költözött. Magyarország egyik legjobb vívójaként külföldön is edzősködött. Megfordult többek között Egyiptomban, Dániában. Ezt követően a német öttusacsapat edzőjeként tevékenykedett.
Berzsenyi Barnabás tisztelői és egykori növendéke az emléktábla előtt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Disszidálását követően huszonnyolc évvel később tért vissza látogatóba Magyarországra, amikor hazalátogatott „szülőfalujába”, Kemenessömjénbe is.
Híres család sarja
A Berzsenyi név az irodalomkedvelők körében is ismert. Berzsenyi Dániel, a Magyar Horatius a felvilágosodás korának ismert költője volt. A tőrvívó egyenes ági leszármazottja, dédunokája a költőnek.
A Berzsenyi családnak Szombathely környékén voltak birtokai, ezek egyike volt a kemenessömjéni. Kastélyaik, valamint kúriáik voltak a környéken.
Az itt töltött gyermekévek meghatározóak voltak Barnabás számára. Felesége halála után ezért is látogatott vissza rendszeresen gyermekkora helyszínére. Berzsenyi Barnabás 1993. június 18-án Osnabrückben halt meg. Végső akarata szerint „szülőfalujában” temették el.
A tervek szerint Ipolyság nevezetes személyiségeinek falára kerül Berzsenyi Barnabás emléktáblája (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Szokolyi Alajos Olimpiai Klub fontosnak tartja a sport népszerűsítése és az olimpiai eszme továbbadása mellett a városhoz kötődő neves sportolók, olimpikonok emlékének őrzését is. Így a klub a napokban kezdeményezte Berzsenyi Barnabás tiszteletére emléktábla elhelyezését Ipolyság nevezetes személyiségeinek falán, a Menora Saagh Centrum Artis udvarán.
Gazdag sportmúlt
A huszadik század első felében az Ipolyságon zajló gazdag kulturális és közélet mellett a sportélete is kiemelkedő volt. A századfordulót követően Szokolyi Alajosnak, Hont vármegye levéltárosának kezdeményezésére indult el a megyei székhelyen a szervezett sportélet, amikor különféle sportágak egyesületei jöttek létre.
Számtalan ipolysági országos bajnok volt többek között asztaliteniszben, atlétikában. Szlovákia legjobb csapata volt az Ipolysági Futball Csapat. Daučík Ferninánd nemzetközi viszonylatban is elismert labdarúgók szintén Ipolyságon kezdték a pályafutásukat. A kutatás eredményeként Berzsenyi Barnabás nevével gyarapszik a városhoz köthető sportolók névsora.
