Az Európai Kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) az őshonos nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségeket képviselő összeurópai szervezetként 2019. június 12-15-én pozsonyi, dunaszerdahelyi és bazini helyszíneken tartotta 70. évfordulós jubileumi és tisztújító kongresszusát. A Magyar Közösség Pártja a kongresszus házigazdája és társszervezője volt.
A nem hivatalos megnyitóra a szerdai „nulladik napon” a pozsonyi Park Inn szállodában került sor az immár hagyományosan megszervezett „Kisebbségi Batyubál” keretében, amelynek zenei aláfestését a Pósfa zenekar szolgáltatta.
Csütörtökön a FUEN munkacsoportjainak délelőtti üléseit követően a kongresszus hivatalos megnyitóját és panelbeszélgetéseit a frissen felújított bazini kastély Pálffy Katalin Aranytermében tartották. Az idén 70 éves szervezet elnöke, Vincze Loránt (aki egyben az RMDSZ újonnan megválasztott EP-képviselője is), a FUEN korábbi elnökeinek társaságában kijelentette: a FUEN mára olyan szervezetté vált, amelynek aktív jelenlétét nemcsak az európai őshonos kisebbségek tapasztalják, hanem az európai és más nemzetközi szervezetek is megkerülhetetlen partnerként tekintenek rá a kisebbségvédelem területén.
Vincze azt is kihangsúlyozta, hogy a FUEN már nemcsak az európai kisebbségek kölcsönös kapcsolattartó, szakmai és kulturális eseményeket rendező szervezete, hanem az európai kisebbségvédelem jogi és intézményi keretének kiépítésén munkálkodó, a különböző európai fórumokon aktívan lobbizó és az egyes kisebbségeket mozgósító ernyőszervezet.
A szakmai professzionalizmus, a modern érdekérvényesítési eszközök alkalmazása, az eredményorientáltság, az újszerű hálózatépítés és befektetett munka új dinamikát hozott mind a szervezet életébe, mind pedig az európai kisebbségvédelembe – tette hozzá Vincze. A csütörtöki nap a 70. évfordulót megünneplő gálaesttel zárult a kastély udvarán.
Pénteken Dunaszerdahelyen egész napos szakmai programmal folytatódott a kongresszus. A Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ épületében Hájos Zoltán polgármester, Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Menyhárt József MKP-elnök üdvözlőbeszédei után a szlovákiai magyar közösséget bemutató előadások következtek. Simon Attila (történész/igazgató, Fórum Kisebbségkutató Intézet) a közösség százéves történetét, Tokár Géza (szóvivő, Szlovákiai Magyarok Kerekasztala) a szlovákiai magyarok civil társadalmát, Berényi József (elnökségi tag, MKP) a közösség politikai érdekérvényesítésének múltját és jelenét, Kiss Beáta (az MKP oktatási és kulturális alelnöke) pedig a szlovákiai kisebbségi oktatásügy kihívásait mutatta be.
Az előadások után Stephan Mayer, Németország belügyi államtitkára tartott beszédet. Támogatásáról biztosította a FUEN által indított Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést, amelyet az Európa Tanács kisebbségvédelmi egyezményeinek természetes és szükséges kiegészítő eszközeként jellemzett. A Minority SafePack kezdeményezéshez kapcsolódóan Dabis Attila (a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja) a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést mutatta be, amelynek célja a nemzeti kisebbségek által lakott régiók gazdasági diszkriminációjának megakadályozása és leszakadásuk visszafordítása.
Az államtitkár beszédét követő, a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot elemző panelbeszélgetésen Kovács Balázs (tanár, Pozsonyi Magyar Szakkollégium) moderálásával Menyhárt József, Horony Ákos (nyelvi jogi szakértő), Orosz Örs (szakértő, Fórum Kisebbségkutató Intézet), Ondrej Pöss (elnök, Kárpátnémet Egyesület) és Tárnok Balázs (jogász) vettek részt,
akik szűk másfél órában a kisebbségi nyelvhasználat gyakorlati problémáin kívül érintették a szlovákiai nemzeti és etnikai kisebbségek problémáinak alkotmányjogi, oktatási és nemzetközi jogi összefüggéseit is.
A dunaszerdahelyi program az ukrajnai kisebbségek radikálisan súlyosbodó helyzetének elemzésével folytatódott öt nemzeti/etnikai kisebbség képviselője (magyar, ruszin, moldáv, görög, tatár) és a Kisebbségi Tanulmányok Európai Központja Ukrajna-szakértőjének részvételével. A hírhedt ukrajnai nyelvtörvény hatásainak semlegesítési lehetőségei kiemelt témaként szerepeltek a beszélgetésben. A panelbeszélgetésnek különös hátteret adott, hogy idei FUEN-kongresszusra épp a kisebbségekkel szemben kifejezetten ellenségessé vált ukrán állami politika miatt nem kerülhetett sor Ukrajnában.
A délután folyamán a FUEN szakértői bemutatták azt az új online eszközt, kisebbségi figyelőrendszert (Minority Monitor), amely az egyes európai kisebbségek számára lehetővé teszi, hogy ezen a „gyorsreagálású” csatornán keresztül juttassák el az őket ért törvénysértések, diszkriminatív megnyilvánulások hírét és hátterét az európai elemző és döntéshozó fórumokra.
Az új eszköz a felhasználóbarát technikára, a gyorsaságra és az egyéni esetekre szabott érdekérvényesítésre helyezi a hangsúlyt.
A pénteki program a dunaszerdahelyi városháza szervezésében megvalósított kulturális programmal zárult, elsősorban helyi fellépők szereplésével, amely szemmel láthatóan elnyerte a nemzetközi közönség tetszését.
Szombaton Pozsonyban került sor a FUEN tisztújító taggyűlésére. Vincze Lorántnak, a FUEN utóbbi években tapasztalt dinamikus fejlődését levezénylő jelenlegi elnökének nem volt ellenjelöltje, 196-5 szavazat arányban választották újra a munka folytatására.
A szervezet elnöksége a tisztújítás során részben megújult. A taggyűlésen Gubík László (elnökségi tag, MKP, Via Nova-elnök) képviselte a házigazda és társszervező Magyar Közösség Pártját. Nagy Dávidot (MKP, Via Nova) a FUEN Európai Párbeszéd Fórum megnevezésű munkacsoportjának tagjává választották.
A taggyűlés három új szervezetet vett fel a FUEN-be és határozatokat fogadott el nyolc nemzeti kisebbség aktuális problémáival kapcsolatban. A 2020-es FUEN-kongresszus helyszínéről később születik döntés. 2021-es helyszínül az észt fővárost, Tallint választották a küldöttek.
