Világnemzet vagyunk! címmel került sor csütörtök délután a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Orbán Balázs Sátrában arra a kerekasztal-beszélgetésre, melynek témája az anyaország, illetve a szomszédos államok területein kívül élő nemzetrészek, a magyar diaszpóra helyzetének értékelése volt.
A panelbeszélgetés meghívottjai Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke, Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének alelnöke, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke, Fráter Olivér történész, Magyarország sydneyi konzulátusának vezető konzulja és Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási igazgatója voltak.
A beszélgetés központi kérdéseit a diaszpórában élő magyarság nemzettudatának erősítése, a ma már közjogi értelemben is egységessé váló magyar nemzet részeként való megőrzésük, integrálásuk feltételei, lehetséges stratégiái képezték.
A diaszpórában élő magyarok oktatási, kulturális, ifjúságszervezési és egyéb létkérdéseinek érintése mentén a beszélgetésen elhangzott: nagyon fontos a Magyar Kormány által 2010-től útjára indított programok folytatása, kiterjesztése, ugyanakkor szükséges lenne egy olyan átfogó kutatás megszervezése, mely eredményei mentén további programok, stratégiák fogalmazhatóak meg a diaszpóra magyarságának megmaradása szempontjából, különös tekintettel a fiatal nemzedékre, melynek a Kárpát-medencébe való hazatérési feltételei megteremtése szintén egy stratégiai feladat, kihívás lehet. A diaszpóra a magyar nemzet olyan erőforrása, melyet semmilyen körülmények között nem szabad elveszíteni.
Versenyképesség a XXI. században – mit hoz a jövő?
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke egy másik blokkban pedig Varga Mihály pénzügyminiszterrel a 21. századi magyar versenyképességet vitatta meg.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a versenyképesség nem külföldön kezdődik, először otthon kell felépíteni magunkat, hogy versenyképesen tudjunk kilépni a külső exportpiacokra.
A miniszter kiemelte: le kell számolni azzal, hogy az olcsó munkaerőn alapuló versenyképesség tartós lehet, ebből a korszakból egyre inkább kifelé futunk. Abba az irányba kell elmozdulni, hogy Magyarország minél inkább be tudjon kapcsolódni a kis- és közepes szériájú, igényesebb termékek gyártásába, mert ennek van Kárpát-medencei szempontból is jövője.
Szász Jenő (NSKI) pedig rámutatott: a gazdasági teljesítmény és a növekedés jelenleg Székelyföldön a román átlag alatt van. A foglalkoztatottság is elmarad az országos átlagtól – jegyezte meg. Húzóágazatok alig vannak a térségben, a kutatás-fejlesztés területén szintén jelentős a lemaradás. A nagyvállalatok alulreprezentáltak, romlanak a demográfiai mutatók is – sorolta a problémákat.
Pozitívumként említette a térség gazdasági szerkezetét, a gazdasági teljesítmény jelentős részét a kis- és középvállalkozások biztosítják.
Beszélt arról is, hogy a turizmus erőteljes fejlődést mutat, bár a magyar vendégek száma mostanában csökkenő tendenciát mutat, de a székelyek vállalkozó kedve kiemelkedő. (MTI)
NSKI tanácskozás az uniós projektek új Kárpát-medencei kutatási eredményeiről és a magyarság helyzetéről
A beszélgetés kerete az NSKI EFOP-1.12.1-17-2017-00003 és az EFOP-3.10.1-17-2017-00002 kutatási projektjeire épült, ennek részeként az egyes előadók összefoglalták az eddigi legfontosabb kutatási eredményeket.
(Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma)
Szabó Balázs (NSKI) kiemelte, hogy az oktatási struktúrák Kárpát-medencei vizsgálata rámutatott arra, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyás minden országban komoly problémát jelent, kezelésére komplex megoldásokat kell találni.
A hallgatói mobilitás mind a köznevelésben, mind a felsőoktatásban egyre nagyobb méreteket ölt, amellyel az oktatáspolitikák tervezése során mindenképpen érdemes számolni.
A társadalmi és gazdasági folyamatok vizsgálata felhívja a figyelmet a magyarság számának várható csökkenésére 2050-ig, ami ugyanakkor nem feltétlenül jár majd együtt arányainak csökkenésével.
Csata Zsombor (BBTE) azoknak a vizsgálatoknak az újszerűségére és fontosságára hívta fel a figyelmet, amelyek a két projekt keretében a Kárpát-medencei magyarság jólétéről és jól-létéről tudnak majd nagymintás adatfelvételekre alapozva eredményeket felmutatni. Ezek a vizsgálatok összehasonlíthatóvá teszik a külhoni magyarok munkapiaci helyzetét, jövedelmi viszonyait, fizikai és mentális egészségi állapotát, nyelvtudását, társadalmi kapcsolatait mind a magyarországi magyarok hasonló mutatóival, mind az egyes országok többségi társadalmának hasonló jellemzőivel.
Nagy Benedek (Sapientia EMTE) a projektek keretében végzett tömbkutatások eredményeiről szólva elmondta, hogy a szemléletében újszerűnek számító kutatói megközelítés olyan gazdasági teljesítményekre tudott rávilágítani, amelyekre a korábbi vizsgálatokban nem nyílt lehetőség.
Bakk Miklós (Sapientia EMTE) a Kárpát-medencei térség geopolitikai gondolkodásban mutatkozó, egységes felfogásának hagyományáról beszélt.
Az eredmények bemutatása után a résztvevők Schwarcz Gyöngyi (NSKI) moderálásával a Kárpát-medencei kutatások fontosságának, hasznának és hasznosíthatóságának kérdéseit vitatták meg. A beszélgetők egyetértettek abban, hogy a
Kárpát-medencei interdiszciplináris kutatások egyik fontos hozadéka lehet, hogy a nemzetközi kutatói szcéna számára tematizálni tudják azokat a kutatási kérdéseket és eredményeket, amelyek lényegesek a Kárpát-medencei magyarság élete és boldogulása szempontjából, és így képesek elhelyezni a térséget a nemzetközi kutatások térképén.
