A Rákóczi Szövetség összmagyar anyanyelvi táborában 500 külhoni magyar fiatal fordult meg július 29. és augusztus 3. között. Idén első alkalommal moldvai csángó gyermekek is bekapcsolódnak a sátoraljaújhelyi táborozásba, ahol szerdán látogatást tett Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, aki találkozott a táborozó fiatalok kísérőivel.
Szili Katalin hangsúlyozta, hogy a jelenlegi magyar kormány alapelve, hogy mindenkit segítsenek a szülőföldön való megmaradásban, boldogulásban és gyarapodásban. „Ma már elmondhatjuk, hogy mi együtt vagyunk a magyar nemzet, ahol nemcsak hangzatos szavak vannak, hanem mindannyiunk hétköznapjaiban megvan az a hajtóerő, ami ezt az egy nemzethez tartozást jelenti” – mondta.
Kifejtette, Magyarország felelősséget visel minden magyarért, éljen bárhol a világban, és ebben nagyon jó partnere a kormánynak a Rákóczi Szövetség és a külhonban szolgálatot teljesítő pedagógusok.
Mint a találkozón elmondta, itt is szerette volna mindenkinek megköszönni, amit a magyar nemzet érdekében tesznek. A pedagógusok a vállukon viszik a problémákat, az elvándorlás, az asszimiláció kérdéseit.
A tábor főszervezője, Szeleczki Mónika a Felvidék.ma-nak elmondta, mindenki jól érzi magát, a gyerekek és a csoportvezetők összecsiszolódtak. „Fiatal és lelkes tanárok és egyetemisták foglalkoznak a gyerekekkel. A csoportvezetők között van, aki ugyanilyen anyanyelvi táborban vett részt, s most számára is izgalmas a helyzet, hogy visszaadhatja azt a szeretet a gyereknek, amit annak idején kapott” – mondta.
Pár nap is elegendő arra, hogy a gyerekek életre szóló barátságokat kössenek. Vannak visszatérő résztvevők, akik elmondták, hogy régebbről tartják a kapcsolatot, s előfordult, hogy a felvidéki gyermek ellátogatott Kárpátaljára a barátnőjéhez, akit egy ilyen nyári tábor alkalmával ismert meg.
Az összmagyar anyanyelvi táborba olyan szórványokból is érkeztek gyerekek, akik egymás között románul, szerbül beszélnek vagy ukránul gondolkodnak. Hogy egymással ismerkedhessenek és beszélgethessenek, kis csoportokban is dolgoznak.
A rendezvény célja, hogy a táborozó gyermekek nyelv- és kultúraismeretét fejlessze, kapcsolataikat erősítse, és a jó hangulatú együttlét mellett a fiatalok életre szóló élményeket szerezhessenek. A programban a korosztályt megszólító kulturális események, anyanyelvi, hagyományőrző foglalkozások, sportrendezvények, kirándulások szerepelnek.
Szeleczki Mónika elmondta, a tábor programtervezete sokszínű. Fő témái a hungarikumok, mi az, amitől magyarok vagyok, amire magyarként büszkék lehetünk. „Van olyan csapatunk, melynek tagjai a Szent István vagy Kürtőskalács csapatnevet választották. A Rákóczi-emlékév kapcsán Rákóczi-napot is hirdettünk, a Maszk Bábszínház látogat el hozzánk, korabeli darabot adva elő élethű bábfigurákkal” – tette hozzá.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke a Felvidék.ma-nak nyilatkozva kifejtette, hogy szervezetük gyakorlatilag a rendszerváltozástól táboroztat gyerekeket. 2012 óta a korábbi Várhegy üdülőbe költöztek egy nagy nyári táborba, ahová közéleti személyiségek is ellátogattak.
„Két évvel ezelőtt a Várhegy üdülő tulajdonosai, az Ignácz házaspár azzal a javaslattal fordult a Rákóczi Szövetséghez, hogy mivel megöregedtek, a gyermekeik pedig nem akarják tovább üzemeltetni az üdülőt, ezért vásároljuk meg. Az információt igyekeztünk eljuttatni kormányzati szintre, ahol fantáziát láttak ebben, főként Gulyás Gergely miniszter úr. Óriási megtiszteltetés volt számunkra, hogy június 4-én, a nemzeti összetartozás napján itt lehetett ezer Kárpát-medencei középiskolás és meglátogatta a tábort Orbán Viktor miniszterelnök úr is, aki formálisan átadta a Rákóczi Szövetség vendégeinek az üdülőt” – mondta Csáky Csongor.
Hozzátette, hűek kívánnak maradni ahhoz a gondolathoz, hogy a magyar nemzet összetartozik, s idén nyáron 4500 diáknak, tanárnak biztosítanak lehetőséget, hogy megélje a nemzeti összetartozás érzését. A Rákóczi-nyár alkalmával a legkisebbektől az egyetemistákon át a felnőttekig minden célcsoportot megszólítottak, s nem utolsósorban a tanárokat is, akik a Rákóczi Szövetség stratégiai szövetségesei.
„Minden magyar embernek érdemes segíteni abban, hogy az identitását, a nyelvét, a közösségi élményt meg tudja élni. Itt találkozik a kárpátaljai, a csángó, a gömöri és a mátyusföldi gyermek, s rácsodálkoznak, hogy ők mindannyian magyarok. Eljönnek olyan falvakból, ahol talán már csak a nagymamával beszélnek magyarul, itt meg azt látják, hogy sokan vagyunk magyarok, s hogy ez a nyelv, kultúra fontos. Abban bízunk, hogy az innen magukkal vitt élmények, barátságok, kapcsolatok valamikor évtizedek múlva szolgálnak majd a nemzet számára építőkőként a megmaradáshoz” – szögezte le Csáky Csongor.
A tábor tavasztól őszig folyamatosan üzemel, önfenntartó és a nemzetet szolgálja. Júliusban és augusztusban kizárólag a Rákóczi Szövetség használja, a nyári táborok alkalmával nagy számban fogadják a táborozókat.
A többi hónapokban kereskedelmi céllal, de szinte önköltségi alapon is rendelkezésre bocsátják az érdeklődőknek, akár osztálykirándulásokhoz, egyházi táborokhoz, nagycsaládos rendezvényekhez.
Nagyon kellemes és nyugodt a helyszín. A szőlők és hétvégi házak által körülölelt dombtetőn 300 méter magasan Kelet-Magyarország egyik legnagyobb befogadóképességű ifjúsági szálláshelye, a táborhelyen több pihenést szolgáló létesítménnyel, játszóterekkel, medencével, futballpályával, lelátóval, 8 hálópavilonnal, 20 szobás hotellal. Rákóczi földjén egy öthektáros ősfenyvesben helyezkedik el, remek kilátással Sárospatakra és a Bodrogközre.