Egy balkezeseket tömörítő amerikai szervezet kezdeményezésére 1992 óta minden év augusztus 13-a a Föld népességének csaknem 15 százalékát kitevő balkezesek napja, akiknek a táborához édesanyám is tartozott.
Édesanyám, meghazudtolva a népi szóhasználatot, nem kétbalkezes, hanem „kétjobbkezes” volt, hiszen mindkét kezével szinte egyformán nagyon ügyesen bánt, környezete mindig csodálta kézügyességéért, mégis egész életére kiható fájó emlék maradt számára, hogy gyermekkorában az akkori felfogásnak megfelelően erőszakkal szoktatták át jobbkezessé.
Az emberek döntő többsége a jobb kezét használja elsődlegesen finomabb tevékenységei elvégzéséhez, viszont a világ fejlettebb országaiban minden hetedik ember részesíti előnyben dominánsabban a bal kezét a jobb helyett – ezt nevezik balkezességnek. Ennek az aránynak nem kizárólag genetikai okai vannak, a társadalmaknak balkezességet többségi alapon elutasító hagyományainak is köszönhető.
Az iskolákban a 20. század közepéig rákényszerítették a gyerekeket, hogy jobb kézzel írjanak. A balkezesség nem megszokás, hanem biológiai alapokon nyugvó, a balt a jobbal szemben előnyben részesítő kézhasználat, ami a jobb agyfélteke dominanciájával magyarázható.
Egyáltalán nem véletlen, hogy a balkezesekhez olyan tulajdonságokat szoktak társítani, mint a kreativitás vagy a művészi hajlam, hiszen egy alapvetően jobbkezes világhoz kell alkalmazkodniuk, és mivel a másik agyféltekéjük a domináns, a balkezeseknek máshogy kell gondolkodniuk, szükségük van a kreativitásra, hogy boldoguljanak a jobbkezes társadalomban. Az sem meglepő, hogy régen összefüggésbe hozták őket a mágikus, varázslattal kapcsolatos képességekkel, pedig pusztán a kreativitásuk miatt sok balkezes ügyesebb néhány dologban a jobbkezeseknél.
A balkezeseknek több olyan hétköznapi dolog is nehézséget okoz, amelyre nem is gondolnánk, csupán azért, mert ezeket alapvetően a jobbkezes társadalom számára alakították ki. Az egyik ilyen természetesen az írás, amelynek során a balkezeseknek fordítva kell hurkolniuk, és egymással összekötniük a betűket, ami elég nehéz feladat. Természetesen van speciális balkezes írástechnika is, de ez sem működik feltétlenül minden balkezesnél.
A másik hatalmas mindennapi probléma, hogy a legtöbb balkezes jobbkezes ollót használ, amellyel nehéz számukra a vágás, és ugyanez igaz minden forgatható használati eszközre, mint például a ceruzafaragó, a zöldséghámozó, vagy a konzervnyitó, hiszen ezeket egy bizonyos módon kell mozgatni ahhoz, hogy az élük vágjon, a balkezeseknek pedig ezt fordítva kell tenniük a jobbkezesekhez képest.
Napjainkban a kereskedelem is egyre nagyobb figyelmet szentel a jelentős kisebbségnek; már több kifejezetten a számukra készült szerszámot és egyéb használati tárgyat lehet vásárolni.
A balkezeseket gyakran sutának nevezik és nyelvünkben számtalan kifejezés van, mely szerint a bal rosszat jelent. Ilyen például a balog, balogsuta, balszerencse, balsors, balsejtelem, balvégzet, balsiker, baleset, ballépés és eufemizált alakjai a balfék és a balfácán, továbbá a balul üt ki, bal lábbal kelt fel, valamint az ügyetlen szinonimájaként használt kétbalkezes. A balkezes munka olyan értelemben használatos, hogy a munkát elégtelenül, hanyagul végezték el. Ezekkel ellentétben a jobb szó a magyaron kívül számos európai nyelvben nemcsak a jobb kezet, hanem a jót, megfelelőt, hibátlant jelenti.
Egy jobbkezeseknek szánt világban kevés a balkezességből származó előny, de azért akad néhány. Például a sebészetben hasznos lehet, ha mindkét kéz egyformán ügyes. Balkezes vagy ballábas sportolók, harcosok előnyre tehetnek szert azáltal, hogy jobbkezes ellenfelüknek meglepetést szereznek a szokatlan oldal használatával. Társas étkezésekkor az ülésrend függvényében hátrány vagy előny is lehet a bal kéz használata. Balról jobbra haladó írásnál hátrány, jobbról balra haladónál (héber, arab, ősmagyar) viszont előny a balkezesség.
Autóvezetés során sebességváltáskor az ügyesebb bal kezükkel fogják a kormányt – ez természetesen csak a nálunk szokásos jobbra tartó közlekedési rendű országokban elterjedt gépkocsik vezetésére vonatkozik, melyekben jellemzően a jármű bal oldalán van a kormány és középen a sebességváltó, tehát a jobb kéz kezeli a sebességváltót és a bal (a balkezes ember ügyesebbik keze) a kormányt.
Mivel az európai műszaki szabványok az eszközök jobb kézzel való kezelését feltételezik, tipikusan a balkezesek jobb keze jelentősen ügyesebb, mint a jobbkezesek bal keze. Egyes eszközök bal kézzel való használata viszont akár balesetveszélyes is lehet.
Bár már jóval ritkábban, de sajnos a mai napig előfordul, hogy a balkezes gyerekeket megpróbálják átszoktatni. Az átszoktatási problémát nagyon komolyan kell venni, ugyanis ez az egyszerűbb beszédhibától kezdve akár súlyosabb agykárosodást is okozhat, hiszen ezzel gyakorlatilag a gyermek elméjét bolygatják meg.
Hogy egyszerűbb legyen a balkezesek élete, fontos, hogy az elfogadás mellett legyen lehetőségük balkezes eszközökhöz hozzájutni.