Ma van a kenyér világnapja. A kenyér táplálkozásunk egyik legfontosabb, mondhatni nélkülözhetetlen eleme, mindemellett az egyetemes kultúránkban jelentős szimbólummal is bír.
A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a kenyér világnapja.
A világnap célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének – az életfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó, fontos energiaforrásnak –számító kenyérnek a jelentőségét.
A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is ráirányítsák.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) lobogóján a következő latin mondás olvasható: fiat panis, azaz minden embernek jusson kenyér.
Az emberiség történetében fontos szerepet tölt be, s részben a gazdagság, a jólét szimbóluma a mindennapi kenyér megadása. Alapélelmiszerként egykoron szinte az összes háztartásban maguk készítették elődeink a betevő falatot. Ahány ház, annyiféle recept alapján sütötték az ízletes harapnivalót.
A közelmúltban nagyban megváltozott a kenyérkészítés módja. A hagyományokat részben elfeledve kenyérgyárakban, ipari mennyiségben és minőségben készítik mindennapi kenyerünket. A hozzáadott adalékanyagok által ugyan hosszan friss marad a pékáru, ugyanakkor összehasonlíthatatlan az íze az egykori friss cipókkal.
Szerencsére azonban újra divatba jött a háztáji kenyérsütés. Az adalékmentes friss péksütemény készítése dívik a fiatalabb generációk körében is.
A kenyér az élet szimbólumaként a Bibliában is több helyen előfordul. Talán a legemlékezetesebb az a jelenet, amikor Jézus pár kenyérből meg halból sok ezer embert lakatott jól.
„Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből száll le” (Jn. 6,51).
A kenyér mindennapi táplálék, szinte nélkülözhetetlen. Jézus önmagát a kenyérhez hasonlítja, ő az, akire mindennap szükségünk van, Jézus is nélkülözhetetlen, mint a napi kenyér – olvasható Tóth Árpád református lelkész új kenyér alkalmáról szóló igehirdetésében.
A magyar közösségekben fontos hagyománya van az új kenyér ünnepének. Az augusztus 20-ai államalapítás ünnepével egybeforrva az adott évben learatott gabonából ezen ünnepnap kapcsán készítik el az első kenyeret.
Tehát a mai napon tisztelgünk az életünket tápláló friss és ropogós kenyér előtt.
(jelesnapok.oszk.hu, Mert mi az élő Isten temploma vagyunk)
