A késő esti órákba nyúlt a rimaszombati Városi Képviselő-testület decemberi ülése, amely majdnem el sem kezdődött határozatképtelenség miatt. Végül hiába jött össze elégséges számú képviselő (a huszonegy képviselőből többnyire tizenhárman voltak jelen), se az adóemelés, se a költségvetés elfogadására nem került sor. Volt viszont folyamatos adok-kapok, mintha már a közelgő parlamenti választások finisében járnánk.
Fontos ülés előtt állt a rimaszombati Városi Képviselő-testület, dönteniük kellett (volna) a helyi adók emeléséről, ahogy a 2020-as költségvetés elfogadásáról is.
A kezdéskor csak kilencen voltak jelen a minimálisan elengedhetetlen tizenegy helyett, így az ülésrend értelmében húsz percnyi várakozás következett, végül sikerült még két képviselőt becserkészni, így elkezdődhetett az ülés, bár Šimko József polgármester rögtön a kétségeit hangoztatta, mivel szerinte tisztességtelen az év legfontosabb törvényeit 6-7 szavazattal elfogadni.
Az ülés napirendjéről lekerült a november végén bezárt, 120 embernek munkát adó BOTEX további sorsát is meghatározó javaslat, mivel a beterjesztő arra hivatkozva, hogy még nem készült el a projekttel, nem jelent meg az ülésen.
A cég egyik helyi tulajdonosa több céggel is intenzív tárgyalásokat folytat, s a dolgozók abban reménykednek, hogy a jövő év elejétől folytathatják a munkájukat.
Első napirendi pontként a helyi adók emelése került terítékre, így az ingatlanadók mintegy 20 százalékkal emelkedtek volna, a szemét elszállításáért pedig az eddigi 20 euró helyett 24,90-et kellene fizetni januártól.
Miroslav Bielak, a Városi Hivatal Közgazdasági osztályának a vezetője több környékbeli példát is hozott annak érzékeltetésére, hogy a városban élők még mindig kevesebbet fizetnek, mint például Füleken vagy Rozsnyón, s az emelkedést a szemétlerakótelep, az üzemanyagok árainak emelkedésével magyarázta, de a törvények értelmében kötelezően emelkednek az alkalmazottak fizetései is.
A polgármester azt hangoztatta, hogy olyan javaslat kidolgozására adott utasítást, amely nem terheli meg feleslegesen a polgárokat, de a város költségvetését sem.
Kiemelte azt is, hogy a lakók mintegy 15 százaléka nem fizeti a szemétdíjat, s ezeket a tartozásokat a város minden erőfeszítése ellenére sem tudja behajtani.
A képviselők többsége hajlott arra, hogy elfogadja a város által beterjesztett javaslatot, de a polgármester váratlanul bejelentette, hogy nem írja alá a javaslatot. Így a város mintegy 250 ezer eurónyi ingatlanadótól, 120 ezer eurónyi szemétadótól és 15 ezer eurónyi szállásadótól esik el.
„Látni, mennyire szeretne bekerülni a parlamentbe, ami az ön számára sokkal fontosabb a város dolgainál” – reagált Šimko bejelentésére Roman Vaľo, a Merjünk Gyorsítani képviselői klub vezetője.
Nem múlt el vita nélkül a városi sportklubok és a helyi iskolák további támogatásáról szóló javaslat sem, utóbbi vitája során elhangzott, hogy egyre kevesebb a gyerek, egyre kisebb létszámúak az osztályok, az alapiskolák száma viszont évről évre növekszik.
Ezt követően kellett volna dönteniük a képviselőknek a jövő évi költségvetésről, a város beterjesztett javaslata szerint a büdzsé 174 575 eurós többlettel számolt volna. De alig hangzott el a város javaslata, Roman Vaľo beterjesztette a többségi klub módosító javaslatait, mivel szerinte a városi javaslat csak a legfontosabb működési és fenntartási kiadásokat tartalmazta, ami által szerintük a város további fejlesztése szorulna háttérbe.
Szorgalmazta a Városi Hivatal alkalmazottainak bércsökkentését, a kiadásokat a Városnapokra, a Gömör-Kishonti Vásárra, a futball- és hokistadionra, a tekézőre, és a Városi Hivatal adminisztrációs költségeit is. Több támogatás jutott volna viszont a javaslatuk szerint a helyi iskolákra és óvodákra.
Jozef Šimko szerint a klub módosító javaslatait csak aznap reggel kapták kézhez, s mint kijelentette, ha elfogadják a javaslatokat, akkor a hivatal alkalmazottai elbúcsúzhattak volna a jutalmaiktól, s akár hat-hét alkalmazottat is el kellene azonnal bocsátaniuk.
A polgármester szerint a javasolt támogatás nem elegendő a focicsapat III. ligás működtetéséhez sem. A hosszadalmas, mintegy kétórás vita végén a polgármester visszavonta az eredeti javaslatát, így a város költségvetési provizóriummal lép az új esztendőbe.
Az ülés második felében szót kért Marcel Laczko, aki polgári felhívást olvasott fel arról, hogy Rimaszombat többnemzetiségű város, ahol mindenki tiszteletben tartja a másik nyelvi, kulturális és felekezeti hovatartozását. A nyilatkozat aláírói megengedhetetlennek tartják, hogy a város polgármestere, aki független jelöltként nyerte el a helyiek bizalmát, most szélsőjobboldali párt színeiben indul a parlamenti választáson.
A nyilatkozat felolvasása alatt többen Stop a náciknak! Feliratú táblát feszítettek ki, amire Šimko cinikusan csak annyit válaszolt, hogy maximálisan egyetért a molinó tartalmával, s szerinte nem Kotleba jelenti Szlovákia számára az igazi veszélyt, hanem a liberálisok és az adócsalók.
„Isten mentse meg Szlovákiát attól, hogy február 29-én ezek kerüljenek hatalomra” – jelentette ki Šimko.