Igor Matovič kormányfő eddigi megnyilvánulásai a koronavírus-járvány elleni harc vonatkozásában kedvezőtlen hatással lehetnek a megítélésére, hitelességére az ország lakosságának körében, nyilatkozta a SITA hírügynökségnek Jozef Lenč politológus.
Pavel Haulík szociológus szerint pedig a miniszterelnöknek nincs egyértelmű elképzelése arról, mit is jelentene a sokat emlegetett blackout, azaz az ország teljes leállása, illetve az „ország további lelassítása”, melyet annak érdekében szorgalmaz, hogy megállítsa a koronavírus-járvány terjedését. Ugyanakkor ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban nehezen kiszámítható az ország lakosságának reagálása.
„A kormányfő bejelent valamit, aztán meggondolja és megint mást mond. A közvélemény pedig nem tudja, hogyan reagáljon erre“ – állítja a szociológus.
Haulík azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a kormányfő megnyilvánulásai pánikot kelthetnek a lakosság körében, ami aztán például a felvásárlási lázban nyilvánul meg. „A homályos és gyakorta változó kijelentések pánikot válthatnak ki a lakosság bizonyos köreiben. Ha nem változtat a megnyilvánulásai tekintetében, ezek a reakciók fokozódnak az embereknél” – vélekedik a szociológus.
A politológus a járványhelyzet megoldásával kapcsolatos, koalíción belüli nézeteltéréseket is a kormányfő megnyilvánulásaival hozza összefüggésbe. Rámutatott például arra, hogyan viszonyul Matovič a kormány egyes tagjaihoz.
„Tapasztalhattuk a nézeteltérést a kormányfő és Branislav Gröhling (SaS) oktatásügyi miniszter között az iskolai étkezdék megnyitásával, s a tanév befejezésével kapcsolatban, illetve Richard Sulík gazdasági miniszterrel, akivel teljesen ellentétes módon vélekednek az ország „kikapcsolását” illetően.
Haulík szociológus az eddigiek alapján még nem feltételez komoly ellentéteket a koalíciós partnerek viszonyában. „Azonban ha a miniszterelnök hozzáállása ebben a tekintetben nem változik pozitívan, az gyengíteni fogja a koalíciós együttműködést és összetartozást. Ez végeredményben odáig vezethet, hogy a koalíciós képviselők egy része távozik a kormányból” – vélekedett a szociológus.
A kormányfő Szlovákia két-három hétre való „kikapcsolásának” gondolatával a napokban állt elő. Az ötletet azonban messze nem támogatta minden koalíciós partner. Richard Sulík gazdasági miniszter, az SaS vezetője például kísérletnek nevezte, Matovič azonban kitart az elképzelés mellett, ennek bizonyítékaként április 2-án azt írta a közösségi hálón, hogy „még szigorúbbá tesszük az eddigi blackoutot, azaz Szlovákia kikapcsolását, s legyőzzük ezt a szörnyűséget“.
Az ország két-három hétre történő „kikapcsolása“ Rastislav Maďar járványügyi szakember, a cseh egészségügy-miniszter tanácsadója szerint azonban nem jelentene biztos megoldást.
„Ráadásul a járványtól megkímélt népesség a jövőben sebezhetőbbé válna a külföldről behurcolt vírussal szemben és a járványhelyzet ismételt súlyosbodásával kellene számolni, ahogy az néhány ázsiai országban megfigyelhető. S mi történne azután? További drasztikus karanténintézkedések vagy újabb több milliárdos blackout?” – tette fel a kérdést.
„Olyan régen szerepel a koronavírus a napi hírekben, hogy már első számú közellenséggé lett, ami egyeseknél csőlátáshoz vezet. A koronavírus komoly probléma, de más diagnózisok még nagyobbak. Továbbra is sokkal többen halnak meg más betegségekben, s ez így is marad” – jelentette ki.
A koronavírus-járvány megfékezésére irányuló intézkedések első hulláma Maďar szerint arra irányult, hogy megakadályozzák az egészségügy tömeges megbetegedések általi túlterhelését, ami olyan helyzet kialakulását eredményezhetné, mint Olaszországban és Spanyolországban történt. „Ez a jelek szerint sikerült, s ennek a forgatókönyvnek már nem szabadna bekövetkeznie“ – emelte ki.
Az intézkedések további hullámának a szakember szerint már a lakosság leginkább veszélyeztetettebb rétegére kellene irányulnia, nem pedig kivétel nélkül mindenkire, ahogyan eddig. „Annak ellenére is, hogy ez nehezebb lesz, akár karanténnal, illetve a leginkább sebezhetők, például a idősgondozó intézmények, a tartósan betegek osztályai és más veszélyeztetettek elszigetelésével” – magyarázta.
Hosszú távon Maďar szerint a legjobb megoldás hagyni, hogy a népesség lassan essen át a járványon és váljon ellenállóvá a vírussal szemben, a vírust a legkevésbé veszélyeztetett rétegek felé irányítva, akiknél nagyon enyhe lefolyású vagy épp semmilyen tünetekkel nem jár a betegség. „Egyébként 10-40 százalékra becsülik a népességben azoknak a számát, akik teljesen tünetmentesen esnek át a betegségen. Ehhez nincs szükség teljes blackoutra” – nyilatkozta a SITA hírügynökségnek a cseh egészségügy-miniszter tanácsadója.
(Felvidék.ma/SITA)
