A koronavírus-járvány kezelésében az a régi bölcsesség a mérvadó, hogy „reméld a legjobbat, és készülj a legrosszabbra”– mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A kormányfő közölte: szeretne segíteni abban, hogy az emberek élete visszatérjen a normális kerékvágásba, de még nem meri azt mondani, hogy lazítsanak, egyelőre a korlátozások fenntartását javasolja. Megjegyezte, tudja, hogy például „két-három gyermekkel otthon lenni (…), internetes oktatás, az maga a dzsihád”.
Ha viszont a magyar szempontból laboratóriumnak tekintett Ausztriában beválik bizonyos tiltások feloldása, a fertőzések száma nem nő, és közben az egészségügyi rendszer is felkészült, akkor majd itt is el lehet gondolkodni ezen – tette hozzá, úgy fogalmazva: „örüljünk, hogy végre egyszer nem mi vagyunk a kísérleti egerek”.
Arról is beszélt, előbb-utóbb nem lehet majd elkerülni, hogy Budapestre vonatkozóan – ahol a fertőzések 60 százaléka összpontosul, Pest megyével együtt pedig ez a szám 80 százalék – sajátos szabályokat léptessenek életbe.
Egy kis faluban nem ugyanazok az intézkedések logikusak, mint a fővárosban, ezért talán már jövő héten el kell gondolkodni a települések közötti különbségtételen.
Az önkormányzati közterület-használati szabályozásokat – a húsvéti tapasztalat alapján – jól működőnek nevezte, úgy értékelte, hogy a polgármesterek a helyzet magaslatán álltak. Mivel most hétvégén is szép idő várható, ismét itt „a szociális érintkezés gyarapodásának veszedelme”, a településvezetők ezért újra elrendelhetnek korlátozásokat – mondta.
Orbán Viktor hangsúlyozta: úgy számol, hogy a járvány tetőpontja „előttünk van”, az igazán nehéz szakasz most következik, az elkövetkező napokban a megbetegedések számának nagyobb ütemű emelkedésére kell számítani.
„Belépünk a tömeges fertőzés időszakába”, de mire ez bekövetkezik, meglesznek a kórházi ágyak, a lélegeztetőgépek és az azokat kezelni képes egészségügyi dolgozók.
Az eddigi védekezés abból a szempontból sikeres volt – folytatta –, hogy időt nyertek, a kórházakat elkezdték felkészíteni, a szükséges eszközöket felhalmozták, „a raktáraink tele vannak”, a kórházakba, szociális otthonokba tíznapi működéshez szükséges tartalékot szállítottak. „Ebben a háborús helyzetben a muníció rendelkezésre áll”, és egymás után érkeznek a szállítmányok – fogalmazott.
A kórházi ágyak felszabadításáról szólva rámutatott: Magyarországon több mint ezer idősotthon működik, ha mindegyikből csak tíz ember kapja el a fertőzést és szorul kórházi kezelésre, az tízezer beteget jelent.
Arra van szükség, hogy a legrosszabb esetre készülve legyen 8 ezer működő lélegeztetőgép és több mint 30 ezer olyan kórházi ágy, amelyen csak koronavírusos betegeket tudnak ápolni – mondta, jelezve, valóban nehézséget jelent, hogy miként állítsák elő ezt a helyzetet.
Azt is kiemelte ugyanakkor: a 68 ezer kórházi ágy 34 százalékán nem volt beteg, így az összes ágy felének felszabadításához az ágyak 16 százalékának esetében kellett úgy dönteni, hogy ha ott halasztható beavatkozásra váró beteg van, őt küldjék haza. Erről egy orvosi grémium adott ki szakmai iránymutatást – közölte, hangsúlyozva: ez természetesen nehéz, kényelmetlen döntés, de nem tudják máshogy megoldani a problémát. Ráadásul intenzívvé alakítani kórházi ágyat bonyolult művelet – jegyezte meg.
Úgy összegzett: egy nagy, katonai jellegű akció „kellős közepén vagyunk”, ami természetesen kényelmetlenségekkel jár.
A miniszterelnök méltatta a kórházigazgatók, orvosok, ápolók teljesítőképességét. Azt is mondta ugyanakkor: „a kórházigazgatóink is jók, de valóban, a gazdálkodás nem volt olyan feszes békeidőben, mint ahogy egyébként ez járvány idején elvárható, ezért kellettek kórházparancsnokok”.
Hozzáfűzte: a kórházigazgatóknak normális esetben nagy az autonómiájuk, de most járványhelyzet van, az operatív törzs döntésének végrehajtása pedig kötelesség.
A járvány által sújtott fővárosi Pesti úti idősotthon ügyében Orbán Viktor azt közölte: a történtek nem maradhatnak következmények nélkül, de most nem a felelősöket kell keresni, hanem az összefogást, a bajelhárítást, és a járvány elmúltával kell visszatérni az önkormányzati fenntartású idősotthonokra.
A gazdasági döntésekkel kapcsolatban elmondta, nagy reményeket fűz hozzájuk, de „a puding próbája az evés”. A legjobbakat reméli – közölte –, de azért nem olyan bátor, mint a jegybanki vezetők, akik szerint továbbra is növekedési pályán marad a magyar gazdaság.
„Óriási bravúr lenne, ha mi a nullához közeli állapotban tudnánk átvészelni ezt a válságot” – mondta.
A gazdasági szereplőknek arra érdemes figyelniük, hogy a járvány után a gazdaságok nem úgy néznek majd ki, mint korábban. „Van, ami életképesnek bizonyul, és van, amit nem lehet megmenteni – mondta. Hozzátette: alkalmazkodni kell, a vállalkozásoknak például meg kell vizsgálniuk, mely tevékenységük tud majd profitot termelni a járvány után is, és mi az, ami végleg piacot vesztett. A munkavállalóknak is át kell gondolniuk, hogy a szakmájukban lesz-e munkájuk jövő ilyenkor.
Közölte: a kormány ad például bértámogatást, adócsökkentést – több mint 200 milliárd forintot hagy a gazdaságban – és adóeljárási könnyítéseket.
A turizmusról úgy fogalmazott: a 400 ezer embert foglalkoztató ágazatnak „tüdőlövése” van, itt van szükség a legnagyobb segítségre, ezért számos döntést hoztak, például az idegenforgalmi adó elengedését és a SZÉP-kártya összegének megemelését.
Ha az osztrák kísérletek beválnak, és Magyarország tud átemelni lazításokat, nyáron meg lehet próbálni életet lehelni a belföldi turizmusba – mondta.
A 13. havi nyugdíjról közölte: a magyarok azt tapasztalták, hogy a baloldali kormány válságnál elvett egyhavi nyugdíjat; ez most nem fordulhat elő, sőt 2021-től megkezdődik a 13. havi nyugdíj visszaépítése.
