A Csemadok a kijárási korlátozás ellenére is működik

A kézműves-foglalkozás fejleszti a motorikai képességeket, a kreativitást, és összpontosítást igényel az alkotóktól. Ebből kiindulva és abból, hogy a gyermekeket kimozdítsák otthonukból, Szencen és Dunasápújfalun ősztől több kézműves-foglalkozást szerveztek. A szervezők célja, hogy a gyerekek együtt töltsék az időt és megerősödjön bennük a magyarsághoz tartozás érzése, a magyar nemzeti öntudat.

A Fiatalok a Jövőért Polgári Társulás a Bethlen Gábor Alapnál nyert pályázatot, amelyből a Szenci járás szórványba került magyar gyermekeinek szervezett programot. Meg kívánták szólítani a magyar iskolába járó gyermekeket, és azokat is, akik valamilyen oknál fogva szlovák iskolát látogatnak, de magyar nemzetiségűek. Elsősorban olyan településeken fordul ez elő, ahol nincsen magyar tanítási nyelvű iskola, a Szenci járásban pedig sok ilyen van. A szenci foglalkozásokon, amelyeket a Csemadok üdülőjében tartottak meg, is részt vettek ilyen gyermekek, Magyarbélről. Dunasápújfalun, ahol 50 éve nincs magyar iskola – itt a rendezvényeket a Csemadok alapszervezettel karöltve szervezték – több gyermek is részt vett a rendezvényeken.

Az egy tucat megszervezett foglalkozás és játszóház után, melyeken mátyusföldi népi játékokat tanultak a gyerekek, a dunasápújfalusi Csemadok-tagok úgy döntöttek: a foglalkozásokat a pályázat teljesítési időszaka után folytatják. Így is lett volna, ha nem jön a világjárvány, amelynek következtében Szlovákiában is betiltották a kulturális rendezvényeket. Ezután következtek a közösségi háló adta lehetőségek, gondoljunk csak a költészet napi felhívásokra, aminek köszönhetően tízezrek osztották meg kedvenc versüket április közepén.

A helyi szervezők a kialakult helyzetre való tekintettel úgy gondolták, a munkát az adott körülményekhez igazítják: az alapszervezet alelnöke, Matus Balázs fából nyuszikat és tyúkokat készített, melyeket a magyar családok gyermekei kaptak meg és arra kérték a szülőket, az elkészült alkotásokat fényképezzék le, küldjék el, majd egy pedagógusokból álló zsűri értékelte azt. A zsűri tagjai mind helyi illetőségűek: Kopják Szabó Éva (pedagógus végzettséggel), Németh Sághy Hedvig, a szenci Szenczi Molnár Albert Alapiskola pedagógusa, Tirinda Piroska, a Szenczi Molnár Albert Gimnázium és Szakközépiskola tanára, Matus Balázs, alkotó és Neszméri Tünde, e sorok szerzője, a Csemadok alapszervezet elnöke voltak. Az alkotások fényképét a közösségi hálóra töltötték fel, ahol a tagság is szavazhatott, a zsűri tagjai is itt értékelték az elkészült műveket.

A zsűri és az alapszervezet vezetősége abban egyeztek meg, hogy minden gyermeket, családot díjaznak, hiszen a gyerekek kreatívak voltak, különböző alkotások születtek. A cél az volt, hogy a családok érezzék: összetartozunk, amit ilyen formában is ki lehet fejezni. Az egész verseny alatt érezni lehetett az összefogást, hiszen az mellett, hogy Matus Balázs elkészítette az alapot, díjat is szerzett, amit Sticza István egészített ki emlékplakettekkel, és az alapszervezet elnöke horgolt nyuszikkal, Fülöp Mihály pedig biztosította a fertőtlenítőszert, amivel az alapokat fertőtlenítettük széthordás előtt.

Összesen 20 család kapott alapanyagot, tizenhárom pedig visszaküldte az elkészült alkotások fényképét, ennek köszönhetően 24 gyermek vett részt a versenyben. A versenyt április 19-én értékelték ki.

A szórványban élő magyarság körében kiemelkedően fontosak a közösségi élmények, s az olyan helyzetben lévő településen, ahol fél évszázada nem tanulhatnak anyanyelvükön a magyarok, ez még fontosabb, különösen amiatt, hogy a helyi magyar tanulók egy része Félbe, egy része Szencre, sőt néhányan Pozsonyba járnak iskolába, hogy anyanyelvükön szerezhessék meg az alapismereteket. Ebben a helyzetben a magyar közösségi rendezvények fontossága felértékelődik. A munkát az otthonokban folytatjuk, amíg nem tarthatunk nyilvános rendezvényt, hiszen hamarosan itt az anyák napja, amire szintén készül az alapszervezet vezetősége.

Neszméri Tünde felvételei: