Pósa Lajos költő, az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtője, Az Én Ujságom szerkesztője 170. születésnapja alkalmából megjelent Sás Károly új könyve.
A Szabad Föld 2020. április 9-i számában Dulai Sándor a következőképpen méltatta az alkotókat.
„Százhetven évvel ezelőtt, 1850. április 9-én a felvidéki Nemesradnóton született Pósa
Lajos költő, meseíró, dalszerző, a magyar gyermekirodalom klasszikusa.
Gyermekkoromban – bár 1952-ben születtem – én még szerencsés voltam, mert ismerhettem a verseit: apám régi újságjaiban, könyveiben a padláson találtam bőséggel. Az a kor azonban, amelyben én nevelkedtem, nem kedvezett az ő hazafias, imádságos szellemének, a haza helyett ott volt a nagy Szovjetunió, Isten helyett a párt. Így aztán ma sem tudják sokan, ki is volt ő, legyintenek, megmosolyogják, anélkül, hogy ismernék.
Érdemes hát felidézni, hogy kortársai közül hogyan írtak róla néhányan, neves írók, költők. Móra Ferenc például így vallott: „Azért, hogy író lettem, a jó Isten a felelős. De hogy akármihez nyúlok, gyermekíró maradok az utolsó tollvonásig, azt Pósa Lajosnak köszönöm. Idézhetem-e másképp az emlékét, mint meghatott gyerekszívvel, még most is, amikor
az én fejem már fehérebb, mint az övé volt, mikor utoljára megáldott?”
Gárdonyi Géza véleménye: „Munkásságának nemzetnevelő hatásában egy lépcsővel sem áll lejjebb Petőfinél, Aranynál, Jókainál.”
Kosztolányi Dezső szerint: „Pósa Lajos józan magyarsága egy csapásra átnemesítette gyermekköltészetünket: virágokat, gyümölcsöket, csengőt, órát, nyuszit és katicabogarat úgy állít elénk, ahogy a magyar paraszt látja évszázadok óta…”
Pósa Lajos egyszerű református földművelő szülők gyermeke volt. A család szegényes anyagi viszonyai ellenére azonban továbbtanulhatott, s elvégezve a gimnázium nyolc osztályát, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcseleti karán tanári pályára készült. Mint egyetemi hallgató óraadással és lapokba írogatással tartotta fenn magát,
öröme, vigasztalása a költészet volt.
„A költői bizonytalanságért” később odahagyta a kenyérkereső kisegítő tanári állást, s teljesen a verseknek szentelte magát.
Az 1880-as évek végén, akkor már széles körben elismert gyermekköltőként, a Singer és Wolfner cég meghívta egy Budapesten indítandó országos gyermeklap szerkesztőjének. Így hozták létre Benedek Elekkel együtt az első irodalmi értékű gyermeklapot, Az Én Ujságom címmel.
A gyermekköltészet mellett, főként nevezetes politikai események alkalmával, gyakran adott kifejezést hazafias érzelmeinek, ez vált aztán „ősbűnné” az 1950-es évektől.
Hazaszeretete és vallásossága mellett számára a föld, a táj, a természet adja a teljességet, ez és a földművelő ember tisztelete hatja át gyermekverseit is.
„A gyermekeknek szóló lant nem kicsinyleni való – vallja. – Édes hangok, örök emberi
dallamok ömölhetnek arról, ha a szív is, a lélek is ott játszik húrjain.”
Kezemben egy könyv, Sás Károly és Sás Ildikó kötete, a címe: Pósa Lajos – Válogatott versek – Csillaghúros dallamok. Megjelent a költő százhetvenedik születésnapjára hetven válogatott verssel, melyből a szerzőpáros – apa és lánya – tizenötöt megzenésített és
a könyvhöz CD lemezen mellékelt.
A Gödöllőn élő Sás Károly zenetanárként és zeneszerzőként évekkel ezelőtt hozta létre leányával együtt a Csillaghúr Zenekart, amely hamar népszerűvé vált.
Ildikó most családjával Németországban él, de zenészként és zeneszerzőként, énekesként ma is együtt dolgozik édesapjával, miközben külföldön Rebecca Sol néven szerzett dalaival
nemzetközi hírnevet. Idehaza több zenés, CD-s mesekönyvük jelent meg, az apa történeteivel, verseivel és lánya illusztrációival.
Pósa Lajost előbb az apa fedezte fel – és megragadta verseinek dallamossága, ritmusa –, majd általa Ildikó is a bűvkörükbe került. Nem volt nehéz, hiszen Sásék mindig földközeli módon éltek, kertészkedtek, állatokat tartottak, erdőt-mezőt jártak, gyermekeik ebben nőttek fel, s ezt tartják jónak ma is. És Ildikó Németországban is megmaradt magyarnak, szívében gyermeknek, ezért is fogta meg – mint telefonon keresztül elmondta – a Pósa-versek tisztasága, természet- és hazaszeretete. Ez az, ami mit sem vesztett időszerűségéből.
A verseket eredeti illusztrációkkal együtt a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának gyűjteményéből válogatta Sás Károly, a címlapon Pósa Lajos portréja, Márvány Miklós gödöllői festőművész alkotása.
Szép és tartalmas ajándék ez a könyv szívhez szóló verseivel és éltető dallamaival a költő születésnapjára és húsvétra, s persze a költészet napjára. Kicsiknek és nagyoknak – minden magyarnak” – írta Dulai Sándor a ma megjelenő Szabad Földben, a magyar vidék lapjában.
