Miközben a parlamentben épp az abortusztörvény szigorításáról folyik a vita, a Szlovák Statisztikai Hivatal adataiból egyértelműen kiderül, hogy a szegénység kockázata a nőket fenyegeti a leginkább. Ugyanazért a munkáért alacsonyabb jövedelem, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, hátrány az álláskeresésnél, gyermek, illetve gyermekek eltartása – többek között ezekkel a nehézségekkel kell megbirkózniuk az egyedülálló anyáknak, akiknek az egyötöde ráadásul állás nélkül van.
A 2018-as statisztikai adatok tanúsága szerint Szlovákiában minden nyolcadik ember ki van téve a szegénység veszélyének, nemre való tekintet nélkül. A gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében ez a veszélyeztetettség 36,9 százalékkal nő.
„Nézzük csak a szlovákiai családpolitikát. A bölcsődék és óvodák elérhetetlensége, alacsony támogatottság azoknak az esetében, akik gyermekekről gondoskodnak“ – sorolta a nehézségeket a Pravda napilapnak adott interjú során az Aspekt nonprofit szervezet elemzője, Alexandra Ostertágová.
A nők sok esetben nem tudnak visszamenni dolgozni, s a gyermeküket egyedül nevelő anyák csak nagy nehézségek árán tudják eltartani a családjukat.
„Az ilyen szociális politika egyszerűen kiszorít egyes csoportokat a munkaerőpiacról, s még szegényebbé teszi az amúgy is rossz anyagi helyzetben lévőket“ – mondta ezzel kapcsolatban Adriana Mesochoritisová aktivita, politológus. Ezért szerinte az anyák számára meg kell könnyíteni a gyermekekről való gondoskodást, annál is inkább, mert a koronavírus-válság miatt a helyzet a közeljövőben tovább romlik, a következményeket enyhítő törvények viszont hiányoznak.
A nők gyakran a gyermekük megszületése után szembesülnek a szegénység problémájával, amikor a szülést megelőző jövedelmük 75 százalékát kapják anyasági segélyként. Mindezek mellett a nők ugyanazért a munkáért átlagosan egyötöddel kevesebb fizetést kapnak, mint a férfiak, s a fizetési egyenlőtlenség idővel tovább nő a gyermekekről való gondoskodás miatt. A Szociális Biztosító adatai szerint az anyák tavaly átlagosan havi 660,64 euró anyasági támogatásban részesültek. „Ez nagyon kevés és az abortusztörvény szigorítása minden bizonnyal oda vezetne, hogy még több lenne a szegénységben élő gyermekes anya“ – hívja fel a figyelmet a Munka- és Családkutatási Intézet elemzője, Andrej Kuruc.
Amennyiben a férfi megy szülői szabadságra, átlagosan negyedével több támogatást kap, ennek ellenére 97 százalékban a nők maradnak otthon a gyerekekkel. Emellett alacsony a szülői támogatás összege, s a nők elvesztik a munkakészségeiket is, a karrierlehetőségeik ezáltal korlátozottá válnak. Ráadásul, ha a nő otthon marad, kevesebb lesz a nyugdíja is, általában közel 20 százalékkal.
Még rosszabb helyzetben vannak azok a nők, akik terhességük előtt nem voltak alkalmazásban.
„Ha gyermekét egyedül nevelő nőről van szó, nehéz anyagi helyzetbe kerül, de egészen reménytelen a helyzete annak, aki a terhessége előtt nem volt alkalmazásban, vagy nem fizetett egyéni vállalkozóként járulékot“ – mondta Mesochoritisová. Ebben az esetben a nők többsége menthetetlenül a családja, vagy környezete segítségére szorul.
Ugyancsak nagyban veszélyezteti a szegénység a többgyermekes családokat. A statisztikai adatok szerint 2018-ban a kétgyermekes családok 14,5 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt. A három és ennél több gyermeket nevelő családoknál az arányuk pedig már 35,8 százalék.
Épp az anyák rossz anyagi helyzete és az a szomorú tény, hogy nem képesek a születendő gyermek számára biztosítani a megfelelő életfeltételeket, az egyik oka a terhességmegszakításoknak, melyek ismét vita tárgyát képezik a parlamentben. A javaslatok azonban csak arra vonatkoznak, hogyan nyújtsanak egyszeri segítséget a várandós nőknek, illetve hogy miként nehezítsék meg számukra a terhességmegszakítást, viszont nem foglalkoznak a gyermek és az anya szülés utáni gazdasági helyzetének megoldásával.
A művi terhességmegszakítás feltételeinek szigorítása elmélyíti a nők közötti különbségeket, erre példa a lengyelországi helyzet is. Ott már a kilencvenes évektől tiltott az abortusz, így a választás lehetősége csak a gazdagabb nők számára adatik meg. Ők el tudnak utazni külföldre, hogy ott biztonságosan elvégeztessék a művi beavatkozást.
„Azok a nők, akiknek erre nincs több száz vagy akár ezer eurójuk, kénytelenek otthon az illegális megoldásokhoz folyamodni vagy feketén tablettát beszerezni. Az illegálisan végzett beavatkozások azonban világszerte szerencsétlen nők életét követelik“ – figyelmeztetett Ostertágová.
Az új családügyi minisztérium tudatosítva a problémát, a családpolitika megváltoztatásában látja a megoldást az egyedülálló anyák gondjaira. A tervezett intézkedések között szerepel a családi pótlék emelése és a gyermek kora szerinti differenciálása. Anyagilag segíteni kívánják a családokat a gyermekek iskolába lépésekor is.
Az egyedülálló szülő a szülői támogatás mellé jelenleg 37,30 eurót kap a gyermek 31 hetes koráig, majd annak egyéves koráig 14,60 eurót.
Azoknak a várandós nőknek a nehéz helyzetét, akiknek nincs hol lakniuk, a családügyi tárca új lakhatási hozzájárulással kívánja segíteni, függetlenül az anyagi szükséghelyzetben lévőknek nyújtott támogatástól.
Meg kívánják oldani a fizetések közti különbséget is, támogatást kívánnak adni a munkáltatóknak a munkahelyek flexibilissé tételére és javítani kívánják a nők foglalkoztatottságát. Azoknak a nőknek is megoldást kínálnak, akik nem dolgozhatnak, mert gyermeküket nem vették fel a óvodába, s a súlyos egészségkárosodással élő gyermekükről gondoskodók anyagi helyzetét is javítani kívánják.
(Felvidék.ma/ Pravda E. F.)