Ezernyolcszázötven szeptember nyolcadikán született meg Rimaszombatban Reindl Sándor és Ponti Lujza gyermekeként Reindl Ludovika, a későbbi nemzet csalogánya.
A színművészet iránti vonzalmát szüleitől örökölte. A huszártiszt édesapa a szabadságharc utáni években vándorszínészként is tevékenykedett. Édesanyja szintúgy kacérkodott a színpad világával.
Szülei vándor-színtársulattal járták az országot, amikor Losoncról tartottak Rimaszombat felé, és a várandós édesanya a város első lakóházában, Marczel József csizmadia mesternél, hozta világra leányát.
Már hétévesen apró szerepekben a színpadra lépett. Hamar felfedezték gyönyörű, tiszta hangját, s még tizennégy éves sem volt, amikor a budai Népszínházhoz szerződtették, ahol nagy sikert aratott a Csikós című népszínműben.
Később a szabadkai színtársulat tagjaként ismerkedett össze leendő férjével, Blaha Jánossal. A cseh származású karmesterhez alig tizenhat évesen ment feleségül.
A karmester halála után még két házasságot kötött, de a nevét megtartotta.
1866-ban Debrecenbe szerződött, itt vált országos hírű primadonnává. Szigligeti Ede 1871-ben szerződtette a pesti Nemzeti Színházhoz. 1875-ben lett az újonnan alapított Népszínház tagja, melyet ő tett a német színház diadalmas vetélytársává, itt lett Blaha Lujza a „nemzet csalogánya”. 1884-85-ben Feleky Miklós társulatával játszott a Várszínházban, majd 1901-ig ismét a Népszínházban lépett fel. Ezt követően megkapta a Nemzeti Színház örökös tagságát.
A színpadra lépésének fél évszázados jubileumát 1908-ban Csiky Gergely Nagymama című vígjátékának címszerepében ünnepelte. Ugyan többször tervezte a visszavonulását, ám végérvényesen 1910-ben vonult vissza a világot jelentő deszkákról.
Karaktere és termete a korában népszerű műfaj, a népszínmű jellegzetes alakjává tette. A műfaj az ő stílusához igazodva őrizte meg romantikus, stilizált és irreális jellegét. A századfordulót követően a filmművészet is felfedezte a nemzet csalogányát. Két némafilmben, a 1901-es A tánc és a 1916-ban forgatott Nagymama című alkotásokban szerepelt.
Élete utolsó éveiben visszavonultan élt. 1926. január 18-án, 76 éves korában halt meg. Két nappal későbbi temetését egy ország gyásza kísérte, a Fiumei úti Sírkertben helyezték örök nyugalomra.
Rimaszombatban többek között mellszoborral tisztelegtek emléke előtt, melyet Bory Jenő ajándékozott 1940-ben a városnak valamint a városban működik a Blaha Lujza Vegyes kar is.
Rimaszombatban a Légy lámpás előadássorozat következő állomásaként ma 16.30 kezdettel a színésznőre emlékeznek. Részletek az Eseménynaptárunkban ITT. Az előadás online ITT tekinthető meg.
(multkor.hu/blahalujza.lap.hu/Felvidék.ma)
