Idén ősszel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közszolgálati média-újságíró és szerkesztő szakirányú továbbképzést indított. A hiánypótló képzés első tapasztalatairól, felépítéséről és a várható eredményekről a szakirány felelősét, Bartóki-Gönczy Balázs egyetemi adjunktust kérdeztük.
Mekkora érdeklődést tapasztaltak a szakirányra való jelentkezés meghirdetésekor?
Első évfolyamról lévén szó, nem tudtuk, hogy mit várhatunk, nem volt viszonyítási alapunk. Minket is meglepett, amikor azt tapasztaltuk, hogy a huszonöt helyre több mint hetvenen adták be a jelentkezésüket. Közülük szóbeli beszélgetés után választottuk ki végül azt a húsz személyt, akik szeptemberben megkezdték a tanulmányaikat.
Milyen szempontrendszer alapján választották ki a jelentkezőket?
Egyrészt objektív szempontok alapján, úgy, mint az eddig folytatott tanulmányok, a média területén való szakmai tapasztalat, esetleg tudományos kutatások, nyelvvizsga megléte. Emellett a szóbeli beszélgetésen olyan szempontokat vizsgáltunk, mint az elkötelezettség, akar-e dolgozni a közszolgálati média területén, illetve nemcsak a közszolgálati médiánál, hanem olyan médiumoknál is, melyek a közszolgálati értékeket jelenítik meg. Hiszen ez a képzési rendszer elsősorban nem a szakma iránt érdeklődők elméleti tudását gyarapítja, hanem gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakembereket képez.
Határon túli jelentkezők is bekerültek a képzésbe…
Számomra nagyon kellemes meglepetés volt, hogy a Vajdaságból és a Felvidékről is jelentkeztek a szakirányú továbbképzésre. Véleményem szerint ez azt mutatja, hogy ennek a képzésnek van egy olyan pozitív hatása is, hogy a határon túli, közszolgálati értékeket megjelenítő médiumok munkatársai számára is tudunk hasznos információkat nyújtani.
Ez egy teljesen új szakirány, gyakorlatorientált képzési forma. Mikor és hogyan készítették elő?
Az előkészítés már 2019 elején kezdődött, amikor elgondolkoztunk azon, hogy mi lenne az a képzési program, ami valóban hasznos és gyakorlati ismereteket nyújtana a közszolgálati média területén dolgozó leendő újságíróknak, s milyen tantárgykörökre lenne érdemes fókuszálnunk. Az érdemi és egyben a lényegi munka azonban a szakirány akkreditációja volt. Nagy örömünkre az oktatási hivatalban 2020 tavaszán megtörtént a nyilvántartásba vétel. Ezek után nagyon kemény munka következett, ami az előkészítés adminisztratív részét képezte. Viszont el kell mondanom, hogy egy nagyon profi csapat állt mellettem, akik mindenben segítettek.
Az MTVA-val hogyan vették fel a kapcsolatot a képzés megszervezéséhez?
Nyilván minden képzésnél nagyon fontos, hogy a hallgatóknak valóban legyen lehetőségük elhelyezkedni a képzést követően. Az MTVA vetette fel azt az ötletet, hogy nagyon örülnének, ha képzett fiatalok tudnának munkába állni náluk. Így az MTVA lett a fő partnerünk a szakmai képzésben.
Milyen tantárgyakat építettek be?
A gyakorlati képzés mellett egyrészt vannak kompetencia-készségfejlesztő tárgyaink, mint a vezetési ismeretek, beszédtechnika, az írásbeli kommunikáció alapjai, míg a másik nagyobb blokk az elméleti ismeretek, mint a médiajog, az internetes tartalmakkal kapcsolatos jogi kérdések, társadalmi kommunikáció, szociálpszichológia. Emellett vannak olyan gyakorlati tárgyaink, amelyeket az MTVA stúdióiban az MTVA szakmai vezetői tartanak.
A képzés végén milyen lehetőségek várnak a hallgatókra?
Már biztos, hogy az MTVA egy új gyakornoki programot indít a képzésben résztvevőknek, és a legjobbak lehetőséget kapnak, hogy további gyakorlatot szerezzenek a hozzájuk legközelebb álló területen. Emellett természetesen a hallgatóknak lehetőségük van más médiumoknál is elhelyezkedni.
Az évfolyam zárásakor milyen eredménnyel lenne elégedett?
Elsősorban azzal, ha a COVID-járvány ellenére minden órát sikerülne megtartani. A gyakorlati képzésben nagyon érzékenyen érintene minket és a hallgatókat is, ha ezeket a tantárgyakat online kellene oktatni, hiszen például az operatőri ismereteket nagyon nehéz internetes fórumon átadni. A második sikerkritérium, ha az itt végzett hallgatók, akik most nem dolgoznak a médiában és munkát fognak keresni ezeken a területeken, el tudnak helyezkedni. A harmadik pedig az, ha a hallgatóktól és oktatóktól olyan valós visszajelzéseket kapnánk, amelyek alapján fejleszthetjük a szakmai programot.
Hogyan képzeli a folytatást?
Örülnék, ha piacképes ismereteket szereznének a hallgatók és képesek lennénk a képzési tematikát folyamatosan fejleszteni.