A járványhelyzet miatt online konferencia formában tartotta meg rendes közgyűlését a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület. A szervezet a Kárpát-medencei magyar fiatalság értékeinek fejlesztése, a polgári értékrend szellemében történő összefogása; a nemzeti örökség, keresztény kultúra, hagyomány és identitás ápolását célzó programok és rendezvények szervezése érdekében jött létre 2019 márciusában. Az egyesületnek a Felvidékről a Via Nova Ifjúsági Szövetség a tagja, ennek jegyében a konferencián Gubík László elnök és Csonka Ákos elnökségi tag vett részt.
A két ifjúságpolitikai szakember a 2021-es népszámlálás fontosságára hívta fel a Kárpát-medence fiatalságának figyelmét.
Fontosnak tartják, hogy minél több fiatal kapcsolódjon be a tájékoztató kampányba és hívják fel környezetük figyelmét a magyar nemzetiség vállalásának fontosságára. Számos jog a magyarság országos számarányának függvénye, ezért létfontosságú, hogy minél többen legyünk, amikor megszámláltatunk.
„Szilárd meggyőződésünk, hogy bármely szlovákiai közigazgatási és oktatási reform csak akkor lehet eredményes, ha figyelembe veszi a természetes régiók adottságait és az őshonos nemzeti közösségek jogos igényeit. A kettős állampolgárság ügyének megnyugtató rendezését Szlovákiában nem a jelenleg hatályos szabályok kozmetikázása, hanem az alkotmány szövegének megfelelő rendezése teszi csak lehetővé. Csak az veszítse el állampolgárságát, aki önként lemond róla, minden más állampolgár szabadon élhessen egy másik állampolgárság felvételének jogával” – mondta el felszólalásában Gubík László.
„Fontosnak tartjuk az európai uniós anyagi források szétosztására vonatkozó mechanizmus reformját, melyben a pontosan körül nem írt, politikai játszmákra használt szempontok helyett – példának okáért – az őshonos nemzetiségek jogállását és állami támogatását taglaló feltételeknek kéne szerepelniük” – tette hozzá Csonka Ákos.
Bagi Barna, az egyesület elnöke a Kárpát-medencében élő, egységes és egyetemes magyar nemzetben gondolkodó fiatalok egyetértését hangsúlyozta arra vonatkozóan, hogy közösen fellépve sikeresen össze tudják fogni a jobboldali, polgári fiatalok közösségeit, képviselve Közép-Európa, azon belül is a Kárpát-medence sokszínű kulturális háttérrel rendelkező ifjúságának érdekeit.
„Egyesületünk tagjai azért választották közgyűlésünk időpontjának 2020. december ötödikét, mert hisszük, hogy mi soha nem követhetjük el azt a bűnt, amely 2004. december 5-én történt. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a mai gyorsan változó világban továbbra is azon munkálkodjunk, miként tudunk hagyományainkban és kultúránkban önmagunk maradni, valódi értékeinket és gyökereinket tiszteletben tartva. Ennek mentén bátorítunk mindenkit, merjék vállalni saját értékrendjüket és a továbbiakban is szülőföldjükön maradjanak magyarnak, hiszen ez kell, hogy legyen mindenki számára a cél. Mi, a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület tagjai hiszünk abban, hogy alapelveink és célkitűzéseink mentén, a fiatalokkal fennálló közösség megerősítését követően az előttünk álló feladatokat és kihívásokat közösen hatékonyabban és könnyebben fogjuk megoldani. Ennek érdekében a jövőben is várni fogunk mindenkit, aki a fenti célokkal összhangban felelősen kíván tenni a magyar fiatalság jövőjéért határtalanul” – mutatott rá Bagi Barna.
Illés Boglárka, a Fidelitas elnöke arra mutatott rá, hogy a Kárpát-medencei magyarságot határok nélküli egységnek tekintik. „Büszkék vagyunk arra, hogy 2010. augusztus 20-án hatályba lépett a kettős állampolgárságról szóló törvény és 2017. december 16-án letette állampolgársági esküjét az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár.
Osztozunk a Kárpát-medencei magyar fiatalok örömében és szívünkön viseljük, ha megtámadják őket.
Az elmúlt napokban Kárpátalján zajlott események tűrhetetlenek és elfogadhatatlanok egy európai jogállamban, nem maradhatnak következmények nélkül, kiállunk a kárpátaljai magyarok mellett!”
Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata szövetség elnöke, parlamenti képviselője pedig arról beszélt, büszkék arra, hogy meg tudták haladni 2004. december 5. bűnös örökségét és ma a nemzetpolitika élő és a fiatalok mindennapjainak is része. „Felhívjuk a figyelmet a veszélyre, hogy a magyar politikában ma is ott vannak 2004. december 5. szellemi atyjai és újra meg újra támadják a külhoni magyarokat.”
A fiatalok foglalkoztak a kárpátaljai magyarságot ért atrocitásokkal, amit zárónyilatkozatukban is kiemeltek: Aggódva figyeljük a Kárpátalján történő eseményeket. Felháborodásunkat fejezzük ki azért az eljárásért, amelyet az ukrán titkosszolgálat szervei tanúsítanak. Érthetetlennek tartjuk, hogy a jelenkori Európában hogy történhet meg, hogy fegyveres alakulatok elfoglalják a kárpátaljai magyar közösség politikai képviseletét ellátó Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházát, rajtaütésszerűen házkutatást tartsanak e szervezet elnökének és családjának lakásában, kommandósok behatoljanak a Kárpátaljai Magyar Főiskola épületébe, valamint a térség gazdaságfejlesztési programját lebonyolító szervezet irodáiba. „Mi, kárpátaljai magyar fiatalok, hisszük és reméljük, hogy szülőföldünkön békében és egyetértésben tudunk élni nemzet társainkkal. Ennek érdekében elvárjuk a nemzetközi szervezetek állásfoglalását az utóbbi napok magyar kisebbséget érintő atrocitásai kapcsán” – mondta el Dobsa István, a KMKSZ ifjúsági tagozatának elnöke.
Oltean Csongor, az erdélyi magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke pedig arról tett tanúbizonyságot, hogy az erdélyi magyar fiataloknak december ötödike egy fájdalmas nappá vált 16 évvel ezelőtt. „Megmutatta, hogy milyen káros lehet az, ha felelőtlen vezetők pillanatnyi politikai haszonszerzés céljából készek megmérgezni a magyarok közötti kapcsolatokat, ezzel olyan sebeket okozva, melyek mai napig éreztetik hatásukat. Egy olyan világ képét vetítette elő az ötödikei népszavazás, amelyet mi magunk sem akartunk elhinni, hogy eljöhet és úgy tűnt, hogy innentől kezdve bármi megtörténhet. Elárulva, megtagadva éreztük magunkat. Ezt a csalódást meg sem kísérelte enyhíteni az akkori vezetés, elhibázott „nemzetpolitikai” irányukat felülvizsgálni nem voltak hajlandók. Hat évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az anyaország és a határon túli közösségek újból egymásra találjanak s újból egymás partnerévé, családjává válhasson magyar a magyarnak.
Bár kétségtelen, hogy a december ötödikei szavazás egy hatalmas csapás volt minden nemzetben gondolkodó magyar számára, mégis képes volt megmutatni számunkra, hogy mennyire egyedül vagyunk egyik a másik nélkül és ez a szimbolikus eltávolodás milyen valós fájdalmat okozhat a határ mindkét oldalán. Megmutatta, hogy mennyire szükségünk van egymásra, mekkora jelentősége van a szolidaritásnak és a testvériségnek nemzetünkben.
December ötödike fontos üzenettel bír a jövőre nézve is, mégpedig azt üzeni, hogy ki kell tartanunk egymás mellett, és bármilyen nehézséget képesek vagyunk leküzdeni, ha egymásra erő- és nem veszélyforrásként tekintünk.”
