Tavaly tavasszal a kormányfő nagy garral bejelentette, hogy segélyalapot (Fond vzájomnej pomoci) hoz létre a járvány miatt nehéz helyzetbe került emberek támogatására. Az alap forrásai azonban már egy ideje elapadtak, idén még semmilyen hozzájárulás nem érkezett, még az OĽaNO parlamenti képviselőitől, s magától Matovičtól sem.
Az alap létrehozása előtt felmerült, hogy a képviselőknek csökkenthetnék a fizetésüket, majd ezt elvetették, azzal az indoklással, hogy a képviselői fizetésektől függ további köztisztségviselők javadalmazása is. Az alap célja, hogy abból segítsék azokat az embereket, akik kihullottak a szociális védőhálóból, mert az érvényben lévő törvények megfeledkeztek róluk.
Működését tavaly áprilisban kezdte meg, kezdetben kisebb összegekkel hozzájárultak egyszerű magánemberek is, főleg azonban a koalíciós parlamenti képviselők, egyes miniszterek vagy állami cégek menedzserei. A legnagyobb összeggel a Mečiar-korszak ismert privatizőre, a rózsahegyi papírgyár társtulajdonosa, Milan Fiľo szállt be, aki 500 ezer eurót juttatott a segélyalapba. Az általa befizetett összeg nélkül az alap számláján mindössze nem egész 200 ezer euró lenne.
A koalíciós képviselőknek a megegyezés szerint havi 500 euróval kellett volna beszállniuk, a legtöbben azonban egy centet sem fizettek, ahogy az ellenzék sem. Peter Pellegrini még mint a Smer-SD képviselője úgy vélekedett, hogy mindez a kormányfő marketinghúzása.
A beérkezett összegből csak tavaly októberben kezdték segíteni a rászorulókat. A kormányhivatal még ezt megelőzően, nyáron létrehozott egy weboldal, ahol feltüntették a segélynyújtás feltételeit, melynek összege esetenként 500-tól 1000 euróig terjedhet.
A transzparens számlán idén február 4-én 600 842 euró volt. Az alapból nem egész 92 ezer eurót fizettek ki támogatásként, miközben idén január 26-ig semmilyen bevétel sem volt.
Tavaly decemberben csak Peter Kremský (OľaNO) fizetett az alapba 250 eurót, s ugyanezzel az összeggel járult hozzá egyedüliként novemberben is. Az OĽaNO több képviselője utoljára tavaly augusztusban fizetett az alapba.
Kremský a Webnoviny.sk kérdésére elmondta, hogy ő annyival járult hozzá a segélyalaphoz, amekkora összegben a képviselői klubjuk megegyezett tavaly tavasszal.
„Mivel elég pénz van a számlán, egyelőre nem támogatom tovább“ – közölte. Egyben úgy véli, hogy a projekt nagy jelentőséggel bírt emberek százai számára, akiket nehéz helyzetükben támogattak és reményei szerint még sokaknak segítenek a továbbiakban is.
Jozef Pročko (OĽaNO) képviselő arra a kérdésre, hogy a képviselők miért nem folytatják az alap támogatását, azt felelte, hogy minden törvényhozó nem kis összeget fordít jótékonysági célokra. Elárulta, hogy ő maga is, de részleteket nem kíván nyilvánosságra hozni. „Minden képviselő oly módon jótékonykodik a fizetéséből, ahogy megfelelőnek ítéli“ – jelentette ki.
A kormányfő tavaly nehezményezte, hogy késik a támogatások fizetése. A kormányhivatal augusztusban tájékoztatott a segélyfizetés feltételeiről, folyamatáról. Matovič akkor azt mondta, „annyi körülötte a huzavona, hogy elment tőle a kedvem“. Hozzátette, hogy „lélekben elhagyta az alapot“, de természetesen nincs ellenére, hogy a képviselők hozzájáruljanak, mire azonban szeptemberben az ő aktivitásuk is alábbhagyott. Matovič tavaly áprilisban először 1 491,20 eurót juttatott az alapba, az összeget a felesége küldte, azzal a megjegyzéssel, hogy az az első kormányfői fizetése. Később további 3000 eurót folyósított.
A kormányhivatal a pénzösszegek elosztásánál együttműködik az Emberek az Embereknek nonprofit szervezettel. A kérelmezőknek a weboldalon a nevük feltüntetésével ismertetniük kell a helyzetüket, azt, miért szorulnak segítségre. Egyesek szűkszavúan, mások részletesebben teszik ezt meg. Az alap pénzén túl magánemberek is támogathatják a segítségért folyamodókat.
A központi szerződés-nyilvántartóban közzéteszik az összes támogatási szerződést. Ezekből kiderül, hogy a segélyeket például adósságtörlesztésre, ruházat, élelmiszer, tisztálkodási szerek, tűzifa, gyógyszer, lábbeli, fertőtlenítőszerek, védőmaszkok vásárlására fordították, de volt, akinek a lakbér, vagy a villanyszámla rendezésére, jelzáloghitel-törlesztésre, vagy például a távoktatáshoz szükséges eszközökre, jogsegélyre kellett támogatást kérnie.
A segély összegét nem szabad alkoholra, tudatmódosító szerekre, cigarettára, vagy hazárdjátékra fordítani. A segélyben részesülőnek egy éven belül kell elköltenie az összeget, s köteles legalább három évig megőrizni a számlákat, hogy bizonyítani tudja, a pénzt a szerződésnek megfelelően használta fel.
Zuzana Kusá szociológus az alap létrehozását úgy értelmezte, hogy az a szociális védőháló réseit hivatott kitölteni, mely megfeledkezett bizonyos embercsoportokról.
„Közben némileg kiterjesztették a védőhálót, ami azt a benyomást keltette a képviselők egy részében, hogy az embereket közpénzből támogatják, ezért szükségtelen, hogy a saját zsebükből segítsenek“ – mondta. Kusá azonban bírálta a segélykérés módját, miszerint az kérelmezőknek meg kell osztaniuk a nyilvánossággal a helyzetüket, amit megalázónak tart. Szerinte az átláthatóság jó dolog, de konkrét esetben sértheti az emberi méltóságot, hangsúlyozta viszont, hogy becsülni kell a segítő szándékot.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
