Az életének 95. évében elhunyt Kepenyes Pál Kossuth-díjas magyar szobrász- és ötvösművészt, 56-os szabadságharcost az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) saját halottjának tekinti.
Kepenyes Pál február 28-án hunyt el Acapulcóban.
Mint a minisztérium keddi közleménye rámutat, Kepenyes Pál a mexikói magyar közösség szeretett és megbecsült tagja volt. Hosszú emigrációjában magyarságát mindvégig megőrizte és hirdette.
Kepenyes Pál 1926. december 8-án született Kondoroson. Budapesten előbb az Iparművészeti, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Ferenczy Béni volt a mestere, és ahonnan „osztályidegenként” eltávolították, majd 1950-ben koholt vádak alapján, fegyverrejtegetésért tíz évi börtönbüntetésre ítélték. Az 1956-os forradalom idején a márianosztrai lakosok szabadították ki.
Szabadulása után részt vett az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcban, végül november 21-én elhagyta az országot. Tanulmányait Párizsban fejezte be.
1956-58 között az Académie des Beaux-Arts hallgatója volt. Az 1960-as évek elején Mexikóba költözött, ott lett világhírű szobrászművész. Nemesfémből készített szobrokat expresszionista és szürrealista stílusban.
Az acapulcói repülőtérre érkezők a városból elsőként A nap népe című, csaknem 15 méter magas köztéri szobrát pillanthatják meg.
A csolnoki rabbányában, a bányaszerencsétlenség áldozatainak emlékére faragott kétalakos kőszobra jelenleg is megtekinthető a csolnoki temetőben, a szarvasi temetőben pedig a Don-kanyar magyar hősi halottainak tiszteletére készített emlékműve látható.
A kondorosi városháza előtt állították fel 2018-ban Önarckép című, bronzból készült, márvány talapzaton álló szobrát.
Először 1992-ben látogatott vissza Magyarországra. 1998-ban a Budapest Galériában rendezett egyéni kiállítást. 2017-ben Káosz címmel a Pesti Vigadóban volt tárlata. Válogatott csoportos kiállításokon vett részt Budapesten az Ernst Múzeumban és a Műcsarnokban, a New York-i Világkiállítás mexikói pavilonjában, valamint Észak- és Dél-Amerika számos városában. 2008-ban a budapesti OCTOGONart Galériában és a bécsi ENSZ-központban, 2009-ben Békéscsabán ékszereit és kisplasztikáit mutatta be.
Ékszereit aranyból, ezüstből, bronzból, vasból és drágakövekből készítette, és azokból a világ számos híressége – Liz Taylor, Arnold Schwarzenegger és Bill Gates mellett Richard Nixon volt amerikai elnök és Madonna is – vásárolt.
Munkássága elismeréseként 2020. március 15-én Kossuth-díjat kapott „Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során az autentikus és a klasszikus szobrászi hagyományt a szürrealizmus sajátos látásmódjával ötvöző, a tér és az idő szimbólumait életre keltő alkotásokat, valamint egyedi ékszereket is magába foglaló szobrász- és ötvösművészi alkotómunkája elismeréseként”.
(mti/Felvidék.ma)
