A több mint százéves épületből tájház lesz (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Mindig melegség járja át a szívem, lelkem, mikor belépek egy tájházba, megnézek egy néprajzi kiállítást. Az volt az álmom, hogy egyszer én is berendezek egy tájházat, vagy egy olyan kiállítást, ami a régi időket mutatja be. Mikor a Csemadok Nyitrai Területi Választmányának titkára lettem, örömmel látogattam meg a régió több tájházát, többek között a pogrányit is, amit a tulajdonosoktól az önkormányzat bérelt, de szakmai kezelője a Csemadok Pogrányi Alapszervezete volt.

Tavaly júliusban értesítettek minket, hogy a Pogrányban lévő tájházat a tulajdonosok el szeretnék adni. Először Szlovákiában próbáltunk segítséget kérni, mert gyorsan egyértelművé vált, hogy az önkormányzatnak nincsen forrása, hogy az ingatlant megvegye. Segítségkérésünk nem talált megértésre. Nem sokkal később, július 23-án Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Éberhardon Apponyi Albert végső nyughelyénél tette tiszteletét a nemzeti összetartozás éve alkalmából.

Tájház, rendezvényközpont és iroda szolgálja majd a Zoboralja magyarságát (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Éberhardra, mint a Felvidék.ma munkatársa mentem tudósítani. A lelkem azt súgta, meg kell próbálnom segítséget kérni, hogy a Zoboralja központi települése, Pográny ne maradjon tájház nélkül. A sors közbenjárásnak éreztem, hogy Szűcs Dániel arra kért, tudósítsak, hiszen mióta Csemadok titkár vagyok, egyre kevesebbszer jut időm erre az újságírói műfajra, ennek következtében a szerkesztőség is egyre kevesebbszer kér fel, hogy sajtótájékoztatókra járjak. Isten akaratának éreztem, hogy most Dani mégis arra kért, menjek el Éberhardra.

És az álom, a csoda megvalósulni látszott, az éberhardi Apponyi kápolna bejáratánál Potápi Árpád János segítséget ígért.

Ezután a Csemadok Nyitrai Területi Választmánya nevében felvettük a kapcsolatot a tulajdonosokkal, akiket arra kértünk, várjanak még az eladással, de ők sajnos türelmetlenek voltak és mire a megírt kérelmünkre megérkezett az írásos válasz, ők egy magánbefektetővel megegyeztek. De nem adtuk fel, a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága ugyanis engedélyezte, hogy egy másik ingatlant vásároljunk, ahol tájházat lehet berendezni.

Pogrányban, egy csendes zsákutcában, a Potomszögben találtunk egy mézeskalácsházra emlékeztető csodálatos ingatlant.

Az ingatlant végül decemberben a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával sikerült megvásárolnunk, miután a Bethlen Gábor Alapból megérkezett a megígért támogatás. Februárban elkezdtük a felújítást is.

Hamarosan tájház, rendezvényközpont, könyvtár és iroda várja azokat, akik betérnek a zoboralji tájházba, ugyanis abban megegyeztünk, ez az egész Zoboralja központja lesz.

Pográny a múltban is központi település volt, most is az. Jól megközelíthető, csendes, hagyományait őrző község. A mi tervünk pedig az, hogy a tájházban, rendezvényközpontban olyan kulturális és közösségi élet lesz, ami vonzóvá teszi azt a régió magyarsága számára. Zoboralja olyan szórvány közösség, ahol szükség van az ilyen közösségi terekre, a mi feladatunk pedig az, hogy élettel töltsük meg, ezért többek között előadásokat, táncpróbákat, táncházakat, énekpróbákat, író-olvasó találkozókat szervezünk majd, ez mellett kézműves táborokat és foglalkozásokat is tervezünk a zoboralji tájházban.

Közösségi és szórvány központ készült a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának köszönhetően (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

A tájház olyan szórványközponttá válhat, ahova jó betérni, és fontos az összetartozás szempontjából is. Nem mellesleg, a Zoboralja magyar közössége az anyaországtól az összetartozás évében kapott segítséget, a program pedig a nemzeti újrakezdés évében valósul meg, a nyár folyamán szeretnénk átadni, felszentelni. Bízzunk benne, hogy ennek a szórványközösségnek ez valóban az újraindítás lesz ahhoz, hogy értékeiket jobban megbecsüljék.

(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)