Emmanuel Macron francia elnök szerint a tálibok afganisztáni hatalomátvétele miatt nem várható olyan tömeges migráció Európa felé, mint amilyen 2015-ben alakult ki a szíriai háború miatt. Eközben a török külügyminiszter bejelentette, hogy Törökország már nem bír el további migrációs terhet…
„Nem gondolom, hogy a várható helyzet összehasonlítható a 2015-össel, mert Afganisztán nem Szíria, és mivel már az elmúlt években is voltak nagyon erős afgán migrációs hullámok” – mondta a francia köztársasági elnök a TF1 kereskedelmi televízió vasárnap esti híradójában sugárzott interjúban.
„Az biztos, hogy több ember próbál majd Európába jutni, és próbára teszi befogadóképességünket” – tette hozzá.
Megerősítette, hogy Franciaország be kívánja fogadni a tálibok által fenyegetett afgánokat. „Ez feltétel nélküli, meg kell tennünk, és mindig meg is tettük”
– fogalmazott. Azt is jelezte, hogy még több ezer olyan nőt és férfit kell védelem alá helyezni, akik azért vannak veszélyben, mert korábban Franciaországnak dolgoztak, vagy mert az emberi jogokért küzdenek Afganisztánban.
„Minden megtettünk, amit tudtunk. De megoldást kell még találnunk partnereinkkel és a tálibokkal is tárgyalva arra, hogy ezek az emberek elhagyhassák Kabult, illetve Afganisztánt, és védelem alá kerüljenek” – mondta Macron két nappal azután, hogy Franciaország, más országokhoz hasonlóan befejezte a kabuli repülőtéren végzett evakuációs műveleteit.
A várható migrációs nyomás miatt a francia elnök szerint
„Európának jobban meg kell szerveznie magát”. Bírálta – nem megnevezve – az Egyesült Államokat is, amiért a kimenekített afgánok befogadását olyan országokra hárítja, amelyekből Európába juthatnak el könnyen, nem pedig az Egyesült Államokba.
„Egyesek a balkáni országokba érkeznek, időnként más hatalmak kérésére. Ezen a területen nagyon határozottnak kell lennünk. Európa ki fogja venni a részét a terhekből, de nem veheti át mindenkiét” – mondta Macron arra utalva, hogy az Egyesült Államok nevében Koszovó vállalja afgán menedékkérők befogadását.
Homokba dugott fejjel – továbbra is
Újságírói kérdésre Emmanuel Macron úgy vélte, hogy a migráció jelenségét nem szabad összekeverni a terrorfenyegetettséggel.
„Időnként van kapcsolat, vannak olyan emberek a közelmúlti vagy a régebbi bevándorlási hullámokból, akik a legrosszabbat követik el hazánkban. Ugyanakkor nagyon egyértelműen különválasztom ezt a két jelenséget” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
„Az elmúlt években Franciaországban a merényleteket elsősorban elszigetelt egyének hajtották végre, akiket befolyásolhattak külföldi (internetes) tartalmak, de nem voltak olyan összeesküvések, amelyeket külföldről szerveztek meg”
– állította. „Óvatos vagyok, minden megtörténhet” – ismerte el ugyanakkor.
Az interjúra azonnal reagált Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke, aki Emmanuel Macron egyik legfőbb kihívója lehet a jövő évi elnökválasztáson.
„A bevándorlás és a terrorizmus közötti kapcsolat nem anekdotikus, mint ahogy Emmanuel Macron szavaiból tűnhet. Meg kell akadályozni, hogy migrációs útvonal nyíljon, és befogadó állomásokat kell nyitni az Afganisztánnal határos országokban: ezt követeli Franciaország és Európa biztonsága”
– írta a Twitteren az ellenzéki politikus.
Eközben Törökországban…
Törökország már nem bír el további migrációs terhet – jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az afganisztáni helyzetre utalva vasárnap a dél-törökországi Antalyában azt követően, hogy Heiko Maas német külügyminiszterrel tárgyalt.
Törökországban él a legtöbb migráns a világon, a legtöbben szíriaiak, mintegy 3,7 millióan tartózkodnak az ország területén, míg az afgán kolónia a hatóságok becslése szerint nagyjából 300 ezerre tehető.
Cavusoglu, a korábbi évek menekültáradataira emlékeztetve, a közös sajtótájékoztatón leszögezte: Ankara a migrációt illetően kellő mértékben eleget tett erkölcsi és humanitárius felelősségének. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy
Afganisztánban, ahol a közelmúltban a tálibok vették át a hatalmat, aggasztó méreteket öltött a humanitárius válság, és immár a dél-ázsiai ország lakosságának több mint a fele szorul sürgős segítségre. A török diplomácia vezetője kifejtette: a térségben közel 10 millió gyerek életét veszélyezteti a szárazság, az éhínség és a járvány.
Cavusoglu ezért azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség fokozza az Afganisztánba irányuló humanitárius segélyt.
A török tárcavezető jelezte: az Afganisztánból kiinduló migráció válságos, nemcsak a térség országait, hanem Európát is sújtani fogja.
Egyúttal hangsúlyozta, hogy tanulni kell a szíriai polgárháború okozta migrációs válságból és együtt kell megoldást kidolgozni.
„Szó sem lehet arról, hogy Törökország további migrációs terhet elbírjon”
– hangoztatta.
Törökország a várható migrációs hullámmal szembeni óvintézkedésként meghosszabbítja és immár a teljes török–iráni határra kiterjeszti a korábban emelt betonfalat.
Maas a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Berlin meg akarja akadályozni Afganisztánban a humanitárius katasztrófát. Közölte, hogy a német kormány eltökélt a kérdésben és az ENSZ-en keresztül 100 millió euróval támogatja a térségben élőket. Hangoztatta: Németországnak segítenie kell egyrészt Afganisztánt, hogy az éhezők ne kényszerüljenek elhagyni az országot, és a szomszédos országokat is, hogy felkészítsék őket és a feltételek biztosítva legyenek.
A német külügyminiszter hozzátette: az is céljuk, hogy a védelemre szorulókat Németországban befogadják.
(MTI/Felvidék.ma)