A komáromi Tiszti Pavilonban tartotta éves történelmi konferenciáját az ernyőszervezetként működő Honismereti Szövetség. A konferencián javarészt felvidéki témák kerültek bemutatásra, illetve bemutatásra került a Nemzetstratégiai Kutatóintézet monumentális enciklopédia kiadványa Felvidék és Kárpátalja várairól és erődített helyeiről.
A konferenciát Szarka László nyitotta meg, aki a szlovákiai magyarság Trianon utáni sorsát vázolta fel előadásában. Előtte viszont köszöntőt mondott Fráter Olivér a Nemzetstratégiai Kutatóintézet főtanácsosa, Keszegh Béla polgármester, illetve Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke.
A kétnapos konferencia nyitónapján előadott továbbá Bencze Dávid, aki Esterházy János helytállását mutatta be a konferencia résztvevőinek. Prohászka Péter a Felvidék régészeti 19. századi „felfedezését” prezentálta, míg Mészáros Andor A szlovákok magyarság-képéről és változásairól nyújtott egy helyzetképet. A nap végén Csáky Pál tartott nagyívű előadást a felvidéki magyarság jelenéről és jövőjéről.
Ezt követte A Felvidék és Kárpátalja erődített helyei I-II. c. kötetek bemutatója, melyet Karczag Ákos, Szabó Tibor szerzőpáros mellett a kiadó, NSKI képviseletében Fráter Olivér, Schwarz Gyöngyi és Ress Boglárka mutatott be.
A szerzők a könyvári kutatások, az adatgyűjtés és a helyszíni felmérések folyamatáról, nehézségeiről meséltek. Megköszönték a szakmai lektorok és konzulensek értékes segítségét, melyet az anyagfeldolgozás során nyújtottak, és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet sokéves támogatását, mellyel lehetővé vált e gigantikus mű megjelenése. Fráter Olivér kifejtette a kiadvány nemzetstratégiai jelentőségét, Ress Boglárka történész szakmai szempontok szerint értékelte a művet.
A Felvidék és Kárpátalja erődített helyeiről eddig összefoglaló munka, várkataszter nem született. Magyar nyelvű publikációk a témában a 20. század elején, még a dualizmus korában íródtak; mára azonban ezek az értékes munkák aktualitásukat vesztették. Az elmúlt száz esztendő régészeti feltárásait ismertető szakcikkek, kismonográfiák szlovák nyelven készültek, s az összefoglaló munkák is csupán a legjelentősebb, turisztikai szempontból is fontos erődített helyeket dolgozták fel.
Karczag Ákos és Szabó Tibor 700-nál is több erődített helyet bemutató magyar nyelvű várkatasztere minden szempontból hiánypótló munka. Vár- és helynevek szerint betűrendbe szedett szócikkekben mutatják be egy-egy erődített hely teljes építéstörténetét első említésüktől a 19. század végéig. A szócikkek gazdagon illusztráltak eredeti fotókkal, térképpel, rekonstrukciós rajzokkal és alaprajzokkal. A kiadvány magyar, angol és német nyelvű bevezető tanulmánnyal indul, s tartalmazza a téma legteljesebb magyar és szlovák nyelvű irodalomjegyzékét. E várkataszter további történeti, várostörténeti kutatások és építészettörténeti, művészettörténeti elemzések igen jelentős forrása, s alapmű minden várkutató számára az elkövetkezendő harminc évben.
A Felvidék és Kárpátalja erődített helyei c. kétkötetes kiadvány kereskedelmi forgalomban nem kapható, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet főbb könyvtárak, felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek számára biztosítja.
A vasárnapi második ülésnapon folytatódtak a helytörténeti, honismereti témák előadásai az előkelő Tiszti Pavilon dísztermében. Kutatási eredményeit prezentálta Galo Vilmos (Református árvagonozás Szlovákiában Trianon árnyékában), Gaucsik István (A régi és az új világ határán. Pozsony 1914–1919-ben), és Csonka Ákos (Az utolsó felvidéki magyar püspök, Fischer-Colbrie Ágoston).
Majd a honismereti terepmunka kapott terítéket előbb Görföl Jenő előadásában, (A honismereti munka elmúlt száz éve a Felvidéken). Majd Szanyi Mária: A Kincskereső programot mutatta be, hogy az milyen szerepet tölt be a helyi kötődés megerősítésében. Korpás Árpád pedig a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás értékmentő és közvetítő tevékenységéről adott számot. Végül Dikácz Zsuzsanna vázolta fel, hogy a szalkai tájház milyen tevékenységet fejt ki a helyi identitás szolgálatában; nem utolsósorban pedig Rancsó Andrea mutatta be a Felvidéki Értéktár tevékenységét, illetve annak hagyományát és innovációs lehetőségeit.