Emelkedett hangulatú ünnepség keretében adtuk át november 13-án, szombat délelőtt 2021. évi kitüntetéseinket és a Székelyföld Jövőjéért ösztöndíjat.
A díjátadó ünnepség helyszíne ezúttal is a Pesti Vármegyeháza patinás díszterme volt, melynek biztosításáért ezúton is hálásak vagyunk a kormányhivatal vezetőjének, Tarnai Richárdnak, valamint a lebonyolításban nyújtott hathatós segítségért a hivatal rendezvényszervező munkatársainak. Az ünnepi esemény a Himnusz közös eléneklése után a kuratórium bemutatásával, majd Tarnai Richárd köszöntő gondolatainak elhangzásával kezdődött, melyet kormánybiztos úr távollétében kurátorunk, Hágen Ádám olvasott fel.
A rövid bevezető után legrangosabb kitüntetésünk, a Bethlen Gábor-díj átadása következett, melyet ezúttal Deák Ernő és az általa szerkesztett Bécsi Napló folyóirat kapott. Bakos István lényegretörő laudációja értelemszerűen nem lehetett rövid, hiszen negyven esztendőnyi szívós, a nemzet szolgálatába állított munkát percekben összefoglalni és méltatni lehetetlen. A méltató beszéd kiemelte, hogy a kéthavonta 2500 példányban elkészülő folyóirat olyan magas színvonalon jelenik meg évtizedek óta, hogy az a magyarság egészéhez szól, pártállástól függetlenül, azon felülemelkedve. A beszéd Deák Ernő szorgos és szívós munkássága mellett nem felejtett el megemlékezni a szerkesztőség tagjairól sem, akik közül többen személyesen is jelen voltak. Valamint kiemelte a biztos hátteret jelentő hűséges házastárs (és a szerkesztőségben is segítséget nyújtó), Szonja szerepét a folyóirat immár több évtizedes fennállásában. A díj átvétele után Deák Ernő röviden köszönetet mondott a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának és munkatársainak, akik nélkül a folyóirat nem képviselhetne ilyen komoly értéket. A díjátadó menetét ekkor és később még kétszer Szabó István lant- és előadóművész kitűnő, téren és időn is átívelő lantjátéka és éneke színezte: az előadásokban Balassi és Bakfark mellett megszólaltak a reneszánsz Itália hangjai, és Esterházy Pál gyönyörű Szűz Mária éneke is.
A lélekemelő zene után Márton Áron erdélyi püspökről nevezett emlékérmünk átadása következett, melyet 2021-ben Korzenszky Richárd bencés szerzetes, egykori tihanyi perjel vehetett át. Laudációjában kurátorunk, Szabó András személyes emlékeket is felidézett az 1980-as évekből Richárd atyával kapcsolatban, amelyben kitért kitűnő tanári, nevelői és szervezői képességeire is. A méltató beszéd természetesen elsorolta az életpálya fontosabb állomásait is, de kiemelte, hogy a mai díjátadóig az utat nem a véletlenek sorozata, hanem a kegyelem vezette. Köszönő beszédében Richárd atya a lehető legrövidebben mondott köszönetet, megfűszerezve történetét a rá jellemző jó kedéllyel és humorossággal is.
“Merjünk magyarok lenni!” – áll a Teleki Pál-érdemérmek hátoldalán az egykori miniszterelnöktől vett idézet. A 2021. évi kitüntetettek munkásságuk és egész életük során áldozatokat is hoztak ennek szellemében, ezért is ítélte oda számukra a kuratórium a díjat. Most ötük közül elsőként Egyed Emese vehette át a kitüntetést, akit Hágen Ádám laudált. Sokrétű, a magyarság érdekében végzett munkásságát, mely organikusan ered múltjából példaként állította a hallgatóság elé. Horváth Attila jogtörténészt, alkotmánybírót Petrik Béla méltatta. Beszédében kiemelte, hogy mennyire fontos a jogrendszerre, mint szerves, élő intézményre tekinteni (lásd: történeti alkotmányunk) és abban mindig észrevenni az embert. Horváth Attila munkássága és oktatói pályája végig ilyen szellemben telt, mellyel nagyban hozzájárul a jövendő jogrendszerének és jogász társadalmának nemzetibbé formálásához. Az IKON Egyesület méltatását Bartos Mónika miniszteri biztos, kurátortársunk vállalta, de távollétében azt Nagymihály Zoltán olvasta fel. Szemléletes példával mutatta be, hogy a nagy mozaik egy kis darabja is milyen fontos ahhoz, hogy a szentkép, az ikon végül teljes egésszé álljon össze. Az IKON ilyen fontos darab a jövendő magyar nemzet formálásában, kiváltképp azzal, hogy támogatják a fiatalokat a hitre, hazára és a családra történő igen kimondásában. Szajkó Gábor közösségszervezőt Pálinkás Barnabás, a RETÖRKI munkatársa méltatta. Kiemelte, hogy a díjazott már a ’80-as években is sokat tett szűkebb hazája, Sátoraljaújhely és a Zemplén vidék arculatának megőrzéséért. Munkásságát több intézményen keresztül is sikeresen végezte – így a Rákóczi Szövetség helyi vezetőjeként is –, ennek tulajdonképpeni betetőzése volt a 2020-ban felállított Centenáriumi Turul emlékmű. Végezetül Tereza Worowska lengyel műfordítót Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész laudálta: beszédében kiemelte, hogy az évtizedek óta Magyarországon élő és tevékenykedő műfordító többek között Márai fordításával olyan sokat tett a 20. századi magyar irodalom Lengyelországban történő népszerűsítéséért, hogy az természetszerűleg még a kortárs lengyel irodalomra is hatással van.
Alapítványunk egyik fontos célja a múlt értékeinek megőrzése mellett, hogy azokat a jövőben is legyen ki ápolja. Ezt hivatott a Székelyföld Jövőjéért ösztöndíjunk is szolgálni. Az Alapítvány támogatója, dr. Keresztes György Pál primor, századik születésnapján elhatározta, hogy a Léczfalvi Keresztes család emlékére „Székelyföld Jövőjéért” elnevezéssel ösztöndíjalapot hoz létre, ennek gondozását, működtetését a Bethlen Gábor Alapítványra bízta, az Alapítvány a feladatot pedig örömmel elvállalta. 2015-ben az első ösztöndíjat az akkor 101 éves alapító személyesen adta át a Székely Mikó Kollégium érettségi előtt álló diákjának. Az ösztöndíjalap célja: Ösztönözni Székelyföldön a magyar tannyelvű iskolák tehetséggondozását. Ösztöndíjat kaphatnak azok a kiváló képességgel rendelkező diákok, akiknek kiemelkedő tehetsége bizonyíthatóan megnyilvánult. A „Székelyföld jövőjéért” két idei ösztöndíjasa Szilágyi Eszter és Varga Andrea most vették át az ösztöndíjjal járó oklevelet. Őket mentoraik: dr. Tódor Imre filozófus és Batizán Attila református lelkész mutatták be röviden, majd átvették az elismerést. Varga Andrea köszönőbeszéd helyett az egész termet betöltő népénekkel hálálta meg a kuratórium döntését.
Az ünnepséget “napirend utáni felszólalással” Lezsák Sándor zárta: kérdésként tette föl, hogy mi köti össze és mi választja el a mostani díjazottakat, kitüntetetteket. Össze a nemzettudat, a nemzet szolgálata köti őket, el pedig az életkor választja el. A legidősebb és a legfiatalabb között meglévő hat évtized számunkra is felkiáltójel: mindenki gondoljon bele, hol lesz ennyi idő múlva! A költői kérdésre a válasz pedig: szellemi utódaink emlékeiben élünk tovább. Díjátadó ünnepségünk hivatalos részét a Szózat és a Boldogasszony Anyánk közös éneklése zárta, majd kötetlen, jó hangulatú beszélgetések sora kezdődött a szerény fogadás keretében.
Az eseményről videófelvétel készült Havasi Dániel jóvoltából, melyet teljes egészében megtekinthetnek az alapítvány YouTube csatornáján:
Minden kitüntetettünknek ezúton is még egyszer gratulálunk, Isten tartsa meg őket ilyen áldozatkész, bátor és cselekvő honfitársunknak!
(https://bethlenalapitvany.com/Felvidék.ma)