„Az előítéletek helyett ismerjük meg azokat, akik közöttünk élnek”

Ma nyílt meg az a kültéri kiállítás, melyet Komárom önkormányzata rendezett a Komáromi Zsidó Hitközség megalakulásának 230. évfordulója alkalmából. A megnyitón Varga Tamás alpolgármester köszöntötte a megjelenteket, majd Novák Tamás a hitközség képviseletében beszélt a komáromi zsidóság történetéről. Végül Bajkai János, a városi hivatal kulturális főosztályának vezetője tolmácsolta Keszegh Béla polgármester köszöntőjét.

Varga Tamás a város zsidóságának történelmét bemutató kétnyelvű, hordozható tablókat bemutatva elmondta, ahogy a város történetében már korábban, úgy most is, az izraelita felekezetű polgárok munkájuknak, szorgalmuknak és tudásuknak köszönhetően kivívták a város tiszteletét és megbecsülését.

Novák Tamás és Varga Tamás a megnyitón

Novák Tamás az évforduló kapcsán úgy fogalmazott, a komáromi zsidóság 230 éves történetébe „belefért” egy szabadságharc, Trianon, két világháború, a zsidók kifosztása és elpusztítása, valamint a zsidó hitközség megsemmisítése.

Az 1791-ben alapított hitközség tagjainak száma 1845-ben már meghaladta a 700 főt. A 19. század végén neológ és ortodox zsidó hitközség is működött Komáromban, ahol a közösség komoly megbecsülést vívott ki magának. Trianon után a Csehszlovákiához került városrészben a zsidóság száma már meghaladta a kétezret. Tagjaik közül sokan kereskedőként, iparosként, többen pedig ügyvédként, orvosként tevékenykedtek.

Dráfi Mátyás színművész (Fotó: Szalai Erika)

Az első bécsi döntést követően Komárom újra Magyarországhoz került. A harmincas évek végén fellángoló antiszemitizmus miatt fokozatosan kiszorították a zsidóságot a gazdasági, társadalmi életből. A német megszállás alatt 1944 áprilisában a városban is megjelent a Judenkommando. A zsidó lakosságot június elejére gettóba zárták, megfosztva minden vagyonuktól, jogaiktól, majd koncentrációs táborba hurcolták őket.

Azok, akik valamilyen oknál fogva elkerülték a deportálásokat vagy a munkatáborokat, az 1944 októberében hatalomra kerülő nyilasok terrorjának estek áldozatul. A helyi zsidó közösség mintegy 90 százalékát gyilkolták meg. A második világháború után a közel 2000 zsidó lakosból 248-an tértek vissza a városba.

A komáromi zsidóság történetét mutatja be (Fotó: Szalai Erika)

Az itt maradt zsidóság nehezen szerveződött újra, idővel mindkét zsinagógájukat és egyéb ingatlanjaikat is eladták. A közösség a Menház épületében rendezte be hivatalát, de az Izraelbe és a Nyugatra való kivándorlások következtében már nem sikerült a hitéletet fenntartani. Az 1980-as évek végére a közösség a teljes felszámolás közelébe került.
A rendszerváltást követően, főleg a Paszternák család tevékenységének köszönhetően, a komáromi zsidóság kulturális élete fokozatosan felélénkült.

Vallási ünnepeiket, rendezvényeiket a tágabb régióból, külföldről is rendszeresen látogatják. Közösségi alkalmaik minden érdeklődő számára nyitottak, felekezeti hovatartozás nélkül.

Novák Tamás a komáromi zsidó lakosság jövőjével kapcsolatban úgy fogalmazott, a hitközséget összetartó személyek nagy része már a hetvenedik életévét betöltötte, gyerekek pedig nem születnek. „Egyben azonban biztos vagyok: egy rendezett temetőt, egy felújított Menházat, egy mikromúzeumot és néhány emléktáblát biztosan hagy az utókorra a komáromi zsidó hitközség”.

A kiállítást követően zsidó ételek bemutatásával és kóstolójával folytatódott a megnyitó, ahol Bajkai János olvasta fel Keszegh Béla köszöntő sorait, melyben

Alapy Gáspár, a vészkorszak alatt működő egykori polgármester szavait idézte. „Esküt tettem rá, hogy minden polgár ügyét egyformán szolgálom”, akit ezért Dachauba száműztek és ott is tűnt el.

Keszegh hangsúlyozta, a zsidóság sokáig a város fontos részét alkotta. Aktív közösségükből számos elismert személyiség került ki, mint például a bencés gimnázium legendás tanára, Schnitzer Ármin, a korszakalkotó sebészdoktor, Lipscher Mór, vagy a világhírű zeneszerző, Seress Rezső. „A komáromi zsidó közösségnek bőven van mit megmutatnia és van mire büszkének lennie. Bár a történelem vihara megtépázta a közösséget, de öröm számunkra, hogy manapság is összetartanak, gyakorolják vallásukat és kultúrájukat.”

Keszegh rámutatott, a mai kiállítás azért fontos, hogy még jobban megmutassák a komáromiaknak a zsidó közösséget, és az előítéletek helyett ismerjék meg azokat, akik közöttünk élnek. „Büszkén vállaljuk, hogy a zsidó közösség Komárom részét alkotja, a város sokszínűségét gazdagítja” – zárta köszöntő sorait a város jelenlegi polgármestere. A zsidó hagyományos ételeket kínáló fogadáson Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművész a Hegedűs a háztetőn című musicalből Tevje Ha én gazdag lennék című dalát adta elő.

(Szalai Erika/Felvidék.ma)