Sokszor fedezünk fel régi-új dolgokat életünkben, mintha most találtunk volna rá, Közben úgy érezzük, felfedeztük egy „szép kis csodát”, mely azonban régóta itt volt a közelünkben. Mégis a szép, az örömet adó keresése és megtalálása, egy szeretetteljes isteni adomány, mely jóleső érzéssel tölti el az embert mindig.
Így van ez a már mintegy három éve felújult és kiépített Cigléd–Szőgyén közötti Mária-út zarándok- és tanösvény esetében is. Lényegében egy régi zarándokút „újraélesztésére” került sor, és egy tanösvénnyel bővült igazi tartalma. Mindez csak elmélyítette a tudatunkban azt a hitet, melyet már őseink is őszintén vallottak: a zarándokutak
egy lépéssel közelebb visznek a természethez, Istenhez.
Emberi egyszerűséggel is úgy fogalmazunk, milyen szép és jó érzést ad egy séta a természetben. Mennyi energiát lelünk benne, hogy új erőt merítve tudjunk haladni az ilyen zarándoklatok, természetjárás után sorsunk életútján.
Sok-sok idős és fiatal helybeli, sőt, távolabbi helyekről erre zarándokló csodálja és érzi e táj természetes szépségében azt a isteni lelkierőt, mely minden alkalommal nyomot hagy az erre haladókban.
Most, hogy a Mária-úti tanösvény mentén a Csemadok helyi alapszervezetének természetbarát köre az óvoda és a Csongrádi Lajos Alapiskola tanulóival karöltve madáretetőket készített és helyezett el a tanösvény mentén, egy újabb jelenséggel örvendeztette meg az erre járókat.
A Mária-út mintegy két és fél kilométeres szakaszán kihelyezett madáretetőkben és azok környékén az itt honos madarak mellett – ha szerencsénk van – még
vonuló madarak kisebb-nagyobb csapatát is láthatjuk, amint leszállnak egy kis erőgyűjtésre.
A gyerekek nagy örömükre nemrég egy kis vörös mókust is észrevettek az etetők környékén. Minden bizonnyal mindenki, de kiváltképp a gyerekek számára igazi élményt, örömet jelent, ha végigsétálnak a tanösvényen.
Mennyi élményt, örömet tud szétosztani a természet, ha szeretettel, gondoskodással fordulunk felé! Mintha a Teremtőnk tekintene ránk.
(Hinzellér László/Felvidék.ma)