Március első hétvégéjén a Balaton-felvidéken (Alsóörs és Felsőörs) rendezték meg a Kárpát-medencei református szőlészek és borászok BORUM elnevezésű fórumát, kilencedik alkalommal. A református szőlész-borász találkozón felvidéki magyar borászok is jelen voltak, és szép sikereket értek el.
„Elsősorban felvidéki típusborokkal indultunk a szakmai fórumon, mint a Dornfelder, Dunaj, André, Sauvignon Blanc, Szentlőrinci”- tájékoztatta a Felvidék.ma-t Kecskés Imre perbetei borász.
2013 óta rendezik meg évente a Kárpát-medencei Református Szőlészek és Borászok Találkozóját (BORUM).
Az eseményt Kocsis Attila, református lelkipásztor hívta életre azzal a céllal, hogy a református termelők számára közös felület jöjjön létre, ahol megismerkedhetnek, eszmét cserélhetnek és testvérekként ülhetnek egy asztalhoz és templompadba.
Az évek során egyre népszerűbbé vált a BORUM, így több szervezéssel is járt, ma már a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány a rendező, de Kocsis Attila továbbra is támogatja, segíti az eseményt.
A találkozások örömével telt meg a csarnok, dr. Kálmán Csaba lelkész esti áhítatával kezdődött valójában a rendezvény. A péntek esti borvacsora alkalmával helyi borászok is bemutatkoztak: Reitner Ferenc, Figula Mihály, Antal Bianka, Zsebők Zsigmond és Söptei Zsolt.
A szombat délelőtti előadásokra megtelt a művelődési ház. Kántorné Pólus Ibolya lelkész reggeli áhítata a Kánai menyegző történetéből bontotta ki a ma emberének szóló elgondolkodtató üzenetét, majd Hebling Zsolt és Szabó Balázs polgármesterek köszöntőjét követően a vendégek rövid előadásokat hallgathattak a két település múltjáról, szőlő- és borkultúrájának emlékeiről. Felsőörs értékeit, Árpád-korig nyúló emlékeit Rásky Mihályné ny.tanár, helytörténész mutatta be a hallgatóságnak, az idén 750 éves Alsóörsről Hebling Zsolt beszélt. Mindkét település sok szép emléket őriz a szőlőművelés és borkészítés múltjából is. Ezután Katona Csaba történész, a BTK Történelemtudományi Intézetének tudományos munkatársa tartott előadást Alsóörs szőlészetéről és borászatáról a kezdetektől a filoxéravészig.
Alsóőrs a Balatonfüred-Csopaki borvidék része, amely Magyarország Dunántúli részén található, a Balaton északi partjának keleti medencéjében, kb. 2150 hektáron.
A szőlőtermesztés szempontjából fontos területeket lankás hegylábfelszín és mérsékelten meredek hegységperemi formák alkotják. Változatos talajtípusok jellemzik a borrégiót, amely kedvez a borok savtartalmának, érett és harmonikus tételeket eredményeznek. A borok gyümölcsösek, frissek, virágos illatúak, ropogós és kerek savgerinccel, közepestől magas alkoholtartalommal, könnyűtől a közepes testtel megalkotva, mindegyik száraz.
A szőlőtermő dűlők alapkőzeteinek rétegsorát az úgynevezett Középhegységi-típusú felső perm–alsó triász kőzetek alkotják, negyedidőszaki törmeléktakaróval. A körzet talajai nem túl változékonyak, agyagbemosódásos erdőtalajok fordulnak elő a területen. A borvidék jellegzetes és egyedülálló talajtani képződménye a vörös erdőtalaj, mely a magas vas-oxid tartalmú permi homokkő mállására vezethető vissza. A borvidéken magas kalcium-, magnézium- és káliumtartalom jellemző. Balatonfüred-Csopak klímáját a Bakony-hegység völgyeiből lezúduló hideg levegő és a medence déli oldalán elnyúló Balaton határozza meg. A borvidék szőlőhegyei hatalmas erdőrengeteg környezetébe ágyazottak. Ezért a nyári napok Balaton felől feláramló párás melegét estétől – a Balaton felé lengedező éjszakai szellő hatására – hűvös erdei levegő váltja fel a szőlősorok között.
A szünet után Zila Gábor főszervező vezetésével kerekasztal-beszélgetés következett. A színpadon Mayer Zsanett szállodaigazgató és Gyukli Krisztián borász volt a beszélgetőtárs, akikkel a Covid-teremtette helyzetet és annak hatásait vitatták meg.
A délutáni program: kellemes pinceséta Felsőörs három jeles pincészete között. A vendéglátó pincék: Levendula, Pocca és Gelléri pince.
A vasárnapi istentiszteleten Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Az itt összegyűlt adományokkal a háború rászorultjait segítik. A borásztalálkozó résztvevőihez fordulva kérte,
amikor kemény munkájuk gyümölcsét, a bort kezükbe veszik, szent mozdulattal tegyék ezt meg: a hálaadás, leborulás gesztusával, hiszen a bor megmutatja és kézzelfoghatóvá teszi, hogy Isten megáldja őket, és munkájuk nem hiábavaló!
Ennek a rendezvénynek az is célja, hogy a borversenyre benevezett borok közül kiválasszák az év református borait. Idén 88 gazda borából kellett ezt megtennie a zsűrinek szombaton. Döntésük értelmében
a Magyar Református Egyház 2022-es vörösbora a Mészáros Borház Ohmerposa lett, fehérbora a Budaházy Fekete Kúria Kft sárga muskotálya. Az RKK vörösbora címet Kósik István Három tenor nevű bora kapta, az alapítvány fehérbora idén Czirmai Levente szürkebarátja.
„A szakmai fórumra hét felvidéki borász tizenhat bormintával nevezett be. A borokat szakmai zsűri, Kovács Pál vezetésével bírálta 100 pontos rendszerben. Nagyarany érmet 94,1-100 pontot elért borminta kaphat. 87,1-94 pont után arany, 76,1-87 ezüst, 60,1-76 bronz, 0-60-ig oklevelet kap a borminta.
A felvidéki borászok eredményei:
Kotasz Sándor Merlot 84 pont, Kotasz Sándor Burgundi 83. Kotasz Sándor Sauvignon Blanc 85. Pásztor Norbert Burgundi 85. Pásztor Norbert Olaszrizling 79. Pásztor Norbert Kékburgundi cuvée 86. Pásztor Zsolt Dornfelder 80. Pásztor Zsolt Cuvéé 81.Molnár Károly André száraz 80, Molnár Károly Cserszegi fűszeres 75. Tóth József Devin 88. Tóth József Vegyes (Chardonnay + Zala Gyöngye) 75. Tóth József Dunaj 90. Kecskés Pincészet Fehérburgundi cuvée 83. Kecskés Pincészet Szentlőrinci Rosé 84. Kecskés Pincészet André 83, Kiss Ferenc 76.
Az anyaország mellett Felvidékről, Erdélyből, Délvidékről, érkeztek borászok. 140 borminta mérettetett meg a Kárpát-medencei fórumon. A felvidéki borászok a Komáromi és a Barsi Református Egyházmegye borvidékeiről érkeztek Alsóőrsre. Kárpátaljáról a kialakult konfliktus miatt nem érkeztek református borászok. A közösség azonban nem hiába tartozik össze: Kárpátalja és az orosz–ukrán konfliktus kárvallottjai javára ajánlották fel a találkozó vasárnapi istentiszteletének perselypénzét.
Az alsóörsi tornacsarnokban elhelyezett hosszú asztalok körül több lelkész és egyházi vezető is volt köztük, nem csak a szőlőről esett szó: határon innen és túli gyülekezeti kapcsolatokat melegítettek fel. A vacsorák után pedig szívesen énekeltünk népdalokat, dicséreteket”- zárta tájékoztatóját Kecskés Imre.
Az eseménynek a jövőben is az a célja, hogy szakmai, baráti közösséget építsenek ki a református borászok között, megismertetve őket egymással, valamint az eseménynek helyet adó régióval és az ottani gyülekezetekkel. A fórum végén kihirdették, hogy a tizedik szakmai fórum házigazdája, Csúza település, amely Horvátország délkeleti csücskében, a Drávaszögben, a Duna közelében, a Dráva, a Duna és a mai Magyarország határa között fekszik.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)