A legújabb archeogenetikai vizsgálatok alapján elmondható, hogy igen változatos a mai magyarság génállománya, négy százalékban hordoz szinte minden magyar ázsiai géneket. A honfoglaló őseink genetikai összetételével, az államalapítástól a 20. század elejéig tartó demográfiai változásokkal, és a török pusztítás trianoni következményével is foglalkozott az M5 história legutóbbi adása.
Év elején kezdődött az M5 kulturális csatorna megújulása, amelynek részeként a kultúra több területe önálló magazinműsort kapott. Ilyen a szombat esténként látható M5 história is, mellyel a csatorna könnyed, szórakoztató formában szeretné közelebb hozni a nézőkhöz a történelem különböző korszakait. Az M5 história középpontjában a magyar történelem sorsfordító eseményei, vitatott kérdései és rejtélyes esetei állnak. Bár a fókusz a magyarság sorsán van, a műsor feladatának tekinti, hogy rendszeresen nemzetközi kontextusba helyezze a honi eseményeket, illetve párhuzamosan vizsgálja az izgalmas nemzetközi történéseket.
A témákat közérthetően, szórakoztató kultúrtörténeti érdekességekkel fűszerezve mutatják be, mindezt a legkorszerűbb kutatások alapján, a legelismertebb szakemberek segítségével.
Legutóbb a magazinműsor végigkövette, hogyan alakult a Kárpát-medence lakosságának összetétele a honfoglalástól napjainkig. A mai magyarság génállománya számottevően nem különbözik a környező népekétől. A változatos, alapvetően európai génállományban négy százalék kelet-ázsiai jelleget hordoz szinte minden magyar – részletezte Török Tibor, az Archeogenetikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa a műsorban. Vizsgálták a honfoglaló magyarság genetikai összetételét is, kimutatták, hogy 30 százalékos ázsiai apai és anyai vonalakkal rendelkeztek.
A Kárpát-medencében ekkor többségében a bronzkori őslakos nép leszármazottai éltek, számuk fél- és egymillió között lehetett, de a másfél milliót nem haladta meg – ismertette a demográfiai becslések eredményét a szakember. Ehhez viszonyítva elmondható, hogy az érkező honfoglalók az itt élők körülbelül tíz százalékát tehették ki.
További demográfiai változásokkal is foglalkozott a műsor, bemutatva, milyen nagy veszteségeket okozott a tatárjárás. Korábban úgy gondolták, hogy a népesség 70-80 százalékát is érintette, ám ekkora pusztítás után valószínűleg nem jöhetett volna az a viszonylag gyors visszaépülés, ami IV. Béla idején volt tapasztalható. Valószínű tehát, hogy 25-30 százalékos népességvesztést okozott a tatárjárás, ami a kétmillióra becsült lakosságszámhoz viszonyítva is sok – mondta Horváth Richárd történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, hangsúlyozva, hogy ezeket a számokat pusztán becslésekre tudják alapozni, hiszen nincs írott emlék, amellyel alátámaszthatnák.
Az M5 história azt is bemutatta, milyen demográfiai hatása volt a mohácsi vésznek, az ország 3 részre szakadásának és a Habsburgok betelepítési politikájának. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, Varga Szabolcs történész kifejtette, a török kori pusztulás után olyan etnikai változások következtek be az ország nagy területén, melyek a 19. században már nemzetiségi kérdéssé váltak, majd hivatkozási alapul szolgálhattak a trianoni határok meghúzásakor.
(MTVA)
