Az oroszokat meglephette az ukrán erők ellenállásának mértéke, de több helyen is súlyos a helyzet, folyamatosan veszítenek területeket, és nem valószínű, hogy Ukrajna tartósan lassítani tudná az előrenyomulást – értékeltek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) szakértői hétfői online kerekasztal-beszélgetésükön.
Tálas Péter, az SVKI igazgatója azt hangsúlyozta: Európában nagyon sokan az utolsó pillanatig sem hitték el, hogy nem puszta fenyegetés, blöff, nyomásgyakorlás, hanem egy előkészített forgatókönyv a támadás. A szakértő szerint Oroszország nem akart igazán tárgyalni, eleve katonai megoldásban gondolkodott.
Elmondta: a legegyszerűbb és leggyorsabb lépés a diplomáciában az elítélés volt. Voltak semleges országok és volt néhány Oroszországhoz közel álló ország, amely támogatta az orosz lépést és az Egyesült Államokat, valamint a NATO-t tették felelőssé. Ugyanakkor nagyon sokan vannak Ukrajna mellett – emelte ki.
Felhívta a figyelmet a közösségi média nagy szerepére a háborús eseményekről való beszámolásban. Lehet látni azt is, hogy kezd kialakulni egy olyan nemzetközi közösség, amely gyorsan és pontosan tudja elemezni és ellenőrizni az információkat, „korrigálni” a propagandisztikus anyagokat.
Tálas Péter úgy értékelt, „széles akarat mutatkozik arra, hogy a nemzetközi közösség elszigetelje Oroszországot, hogy ily módon büntesse az Ukrajna elleni agresszív fellépését”.
Az igazgató kiemelte: az Európia Unió és a NATO egyetlen országában sem merült fel, hogy fegyveresen beavatkozna. Az EU viszont tett egy „forradalmi” lépést azzal, hogy vállalta: fegyvereket és muníciót finanszíroz az ukránok számára. Ugyanakkor kérdés, hogy el lehet-e egyáltalán juttatni a fegyverzetet Ukrajnába, s ha igen, kitart-e addig az ukrán ellenállás – jegyezte meg.
Tálas Péter kiemelte: látványosan változik Európa politikája, Oroszországhoz való viszonya. Soha korábban nem látott egységet mutat az EU és a NATO – mondta.
Fontos veszélynek nevezte ugyanakkor, hogy az erőszak, az erőszakkal való fenyegetés, a háború visszakerül-e a politikába. Ha igen, annak Európa keleti határvidékének országai „fogják meginni a levét”.
Rácz András részletesen ismertette az orosz hadművelet eddigi lépéseit, s úgy értékelt, Kijev környékén és a déli fronton súlyos a helyzet, és nem úgy tűnik, hogy ez a közeljövőben gyorsan fog javulni. A szakértő szerint gyors, villámháborús győzelem, „átütő” orosz siker már biztos nem lesz.
A fő front az óriási területű, agglomerációval együtt 3,5 millió lakosú Kijev. Most arra törekednek az orosz erők, hogy lezárják a várost. Ennek célja az ostromon túl, hogy a beszorult civil lakosság „szenvedésén keresztül” nyomást gyakoroljanak az ukrán vezetésre, kikényszerítsék a rezsimváltást.
Rácz András szerint azzal együtt, hogy Ukrajna a kezdeti orosz villámháborús próbálkozásokat visszaverte, hatékonyan ellenállt. A tény ugyanakkor az, hogy az ukrán erők minden fronton szorulnak vissza, területeket veszítenek és egyre több veszteséget szenvednek el. Olyan mértékű az orosz fölény, hogy nem látszik, ennek Ukrajna tartósan ellen tudna állni.
Ráadásul – hívta fel a figyelmet – Oroszország még a határon felvonultatott haditechnikából sem vetette be mindet és ezen felül még további tartalékokat is be tud vonni a küzdelembe, de Ukrajna nem.
A szakértő szerint a kérdés, hogy mikor, milyen véget ér a háború és mi lesz utána. Egyfelől várható, hogy a háború következményei miatt – például még súlyosabb menekültválság, éhezés – az EU és az Egyesült Államok további szankciókkal sújtja Oroszországot. Ennek kapcsán kérdés, hogyan reagál nemcsak Vlagyimir Putyin, hanem az orosz elit.
Komoly veszteségek érik az orosz elitet és kérdés, hogy mennyire maradnak lojálisak, nem gondolják-e majd úgy, hogy „Putyin nem annyira a megoldás, mint a probléma része” – fogalmazott Rácz András.
Deák András kiemelte: soha ekkora méretű pénzügyi szankciókat még nem rendeltek el. Ez még nem kényszeríti az oroszokat hadigazdálkodásra, de biztosan elég arra, hogy komoly pénzügyi pánikot okozzon. A normális kereskedelmi, üzleti működés fundamentumai megmaradnak, de veszélybe kerülnek a bankbetétek, magas lesz az infláció. Ezek miatt kényszerintézkedéseket kell majd hozni, s ez a cégeket, az orosz társadalmat is érinteni fogja – emelte ki a szakértő.
Csiki Varga Tamás kitért arra is, hogy az események miatt Európában energetikailag is „újra kell hangolni”, lazítani kell az orosz függőségen.
A szakértő fontosnak nevezte, hogy a NATO már 2014 óta hatékonyan dolgozott a reagáló, elrettentő képessége megerősítésén Kelet-Közép-Európában. Az is kiemelendő, hogy a NATO nyílt kommunikációt folytatott, szűkítve az orosz dezinformációs lehetőségeket. Továbbá a mozgósítás óta és a műveletek idején is folyamatosan megosztja hírszerzési információit Ukrajnával.
Emellett megkezdődtek a fegyverszállítások és aktiválták a NATO gyorsreagálású erőit. Csiki Varga Tamás örömét fejezte ki, hogy a NATO „nem ült fel” az orosz nukleáris fenyegetésnek, úgy vélekedett: ez csak nyomásgyakorlási eszköz, nincs mögötte támadó szándék.
Jójárt Krisztián szerint az oroszok alulértékelték az ukrán ellenállás mértékét. Valószínűleg „torz” információval rendelkeztek az ukrán haderőről és a társadalmi, politikai helyzetről – tette hozzá.
Úgy értékelt: a polgári célpontok pusztításával azt akarják elérni, hogy maga az ukrán lakosság kényszerítse ki a rezsimváltást. Nagyok az orosz veszteségek, de annak többszöröse az ukrán veszteség.
Jójárt Krisztián arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna a jövőben törékeny állam marad, és felmerül a kérdés, ki építi majd újjá. Ez évtizedekre szóló problémát fog jelenteni – mondta.
(MTI/Felvidék.ma)
