A Regnum Marianum Akadémia szervezője, dr. Farkas Zsolt esperesplébános a szőgyéni Szépkorúak Klubjával közös szervezésben tartotta meg a nagyböjti időszakra tervezett akadémiai előadást.
A találkozóra a keresztúti ájtatosság és a szentmise után került sor a Szőgyéni Galéria és Könyvtár előadótermében, a virágvasárnap előtti pénteken. Zsolt atya, a húsvéti keresztény hagyományok gazdag témakörébe nyújtott betekintést.
A hallgatóság sok mindent megtudott a húsvétra felkészítő nagyböjti időszakról, mely hamvazószerdán vette kezdetét. Beszélt a negyven napon át tartó böjti időszak gyökereiről, melyet a Szentírásban találunk meg. Beszélt a negyvenes szám szimbólumairól, a böjt céljáról, mely az ember Isten előtt való megalázkodásának kifejezésre juttatása, valamint a lélek megtisztulása, megújulása. Ennek belső megújulást is kell jelentenie és a felebaráti cselekedetekben is meg kell nyilvánulnia.
Zsolt atya ismertette, hogy a húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, és hogy
az ünnep egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünneppel, melynek fő eleme a feltámadás és az újjászületés.
A legismertebb keresztény jelkép, az Isten Báránya (aki elveszi a világ bűneit Jn. 1, 29). Fotó: Wikipédia
Húsvét napja az egyházi szabályzat alapján a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik, március 22. és április 25. között.
A hallgatók többek között megtudták, hogy
a húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban a húsvéti héber szó, a pészah, mely kikerülést, elkerülést jelent.
Megismerték a nagyböjti hat vasárnap megnevezését, jelentését és szimbolikáját.
Zsolt atya a húsvét jelképei közül ismertette a világi és a keresztény jelképeket, valamint a néphagyományban használatos jelképeket, szokásokat. Megismerték a zsidó időszámítást, a betűket az alfától az omegáig, valamint a csillagképeket, melyek húsvét idején jelennek meg az égbolton. A hallgatók kérdéseire Zsolt atya válaszolt, miközben visszaidézte a Szentföldön tett utazásainak emlékét, megosztva az ott szerzett tapasztalatait és beszélt a torinói lepel hitelességéről.
Végezetül figyelmébe ajánlotta a hallgatóknak, hogy kezdetét veszi a nagyhét, mely a nagyböjti időszak utolsó hete, virágvasárnaptól szombatig. Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda, valamint a húsvéti szent három nap: a nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Beszélt azokról a szimbólumokról, melyek ez alatt a három nap alatt megjelennek a liturgiákban.
A nagyhét kezdetének jelentős szertartása a virágvasárnapi barkaszentelés, Zsolt atya a szőgyéni templomban. Fotó: Berényi Kornélia
A húsvéti ünnepkör befejezéseként elérkezik nagyszombat este a feltámadási szertartás és a körmenet, amikor negyven nap után újra felhangzik az Alleluja. Húsvétvasárnap az ünneplés ideje, amikor a pápa az egész földkerekségnek szóló Urbi et Orbi áldást mond.
A keresztény világ ünnepel: Jézus Krisztus feltámadt, megváltott minket a bűneinktől és megszerezte számunkra az örök életet.
Zsolt atya kegyelmekben gazdag nagyböjti napokat, boldog feltámadást és áldott húsvéti ünnepeket kívánva zárta az előadást.
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
