A dél-ukrajnai Mariupolban maradt ukrán erők tovább harcolnak, és elutasítják a megadásra vonatkozó orosz felszólítást – jelentette ki vasárnap Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
„A város még nem esett el” – mondta Smihal az ABC televízió Ez a hét (This Week) című műsorában. Hozzátette, hogy a város egyes részeit továbbra is ukrán katonák ellenőrzik.
Oroszország fegyverletételi ultimátumot adott a Mariupolt védő ukrán erőknek vasárnap reggelig, megígérve, hogy aki ennek eleget tesz, annak megkímélik az életét. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz erők szombatra a város lakott részéből kiűztek minden ellenállót, és csak az Azovsztal acélüzemben maradt egy maréknyi fegyveres. Ők helyi idő szerint 10 óráig hagyhatták el az üzemet fegyver nélkül az ultimátum szerint.
„Mariupolban annyira súlyos a helyzet, amennyire csak lehet. Egyszerűen embertelen” – közölte egy videóüzenetben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az államfő szerint csak „két megoldás” létezik: a nyugatiak azonnal nehézfegyvereket szállítanak, hogy megtörjék az orosz invázió előtt 441 ezer lakosú, stratégiai fontosságú Azovi-tengeri kikötőváros ostromát, vagy tárgyalások útján segítenek elérni a harcok leállítását.
„Nincs sem élelmiszer, sem víz, sem gyógyszer” – mondta az elnök újságíróknak, azzal vádolva az oroszokat, hogy „elutasítják” a humanitárius folyosók megnyitását.
David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának főigazgatója szerint több mint 100 polgári személy áll az éhezés határán Mariupolban, ahol nincs víz és fűtés sem. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes vasárnap követelte, hogy nyissanak evakuációs folyosót a mariupoli sebesültek kimenekítésére. Egyben bejelentette, hogy felfüggesztették a kelet-ukrajnai civilek kimenekítését szolgáló humanitárius folyosók működtetését, mert nem állapodtak meg az orosz hadsereggel a tűzszünetről.
Smihal közölte, hogy részt vesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank jövő heti washingtoni ülésein, és további pénzügyi segítséget kér Ukrajna számára. Zelenszkij azt jelentette be, hogy ukrajnai látogatásra hívta meg Emmanuel Macron francia elnököt, hogy a saját szemével lássa: az orosz erők „népirtást” követnek el. Ezt a szót a francia államfő Joe Biden amerikai elnökkel ellentétben eddig nem volt hajlandó kiejteni.
„Beszéltem Emmanuellel” – mondta Zelenszkij a CNN amerikai hírtelevíziónak pénteken adott és vasárnap sugárzott műsorában. „Úgy gondolom, elérheti, hogy Oroszország kezdjen párbeszédet” – tette hozzá.
„Azt mondtam neki: szeretném, ha megértené, hogy nem háborúról van szó, ez egyszerűen népirtás. Meghívtam, jöjjön el, ha alkalma nyílik rá” – mondta Zelenszkij. „Eljön, látni fogja, és bizonyos vagyok benne, hogy meg is fogja érteni”.
Elnökválasztási kampánya során Emmanuel Macron kifejtette csütörtökön, hogy a népirtás fennállását jogászoknak, nem pedig politikusoknak kell megállapítaniuk, és a „szóháború fokozása” nem segít Ukrajnán.
A helyi hatóságok közlése szerint öt ember meghalt és tizenhárom megsebesült vasárnap a kelet-ukrajnai Harkivban, miután aknák csapódtak be a belvárosba – közölte a Szuszpilne ukrán közszolgálati műsorszolgáltató. A mentőszolgálatok közlése szerint a tüzérségi támadás miatt lángok csaptak fel a városban. Az AFP francia hírügynökség tudósítói két sorozatot hallottak és öt tüzet láttak égni a Harkiv belvárosának lakónegyedeiben.
A szintén kelet-ukrajnai Zolote városban legalább két ember meghalt, négyen pedig megsebesültek tüzérségi támadásban – közölte Luhanszk megye állami közigazgatási hivatalának vezetője. Szerhij Hajdaj elmondta, hogy az egyik sokemeletes lakóházban két emelet összeomlott.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a CBS News televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban közölte, hogy a közelmúltban semmilyen diplomáciai érintkezés sem volt Oroszország és Ukrajna között a külügyminisztériumok szintjén. A diplomata szerint Bucsa óta különösen nehéz az oroszokkal tárgyalni. A mariupoli helyzet pedig „vörös vonal” a tárgyalások útjában. A Kijev melletti Bucsában az ukrán hatóságok szerint több mint 350 halottat számoltak össze az orosz csapatok kivonulása után.
Nyolcvan kilométer hosszan állnak a teherautók a lengyel–fehérorosz határon, mert az orosz és fehérorosz sofőrök még az európai uniós szankciók életbe lépése előtt el akarják hagyni az unió területét – írta vasárnap internetes oldalán a BBC. A várakozási idő a 33 órát is elérheti. Az EU az Ukrajna elleni invázió miatt megtiltotta, hogy orosz és fehérorosz teherautók – kivéve a gyógyszereket, leveleket, kőolajszármazékokat szállítók – a területére lépjenek és ott tartózkodjanak.
Adam Easton, a BBC varsói tudósítója szerint 230-240 jármű sorakozik két határátkelőnél. Egyelőre nem tudni, mi lesz a jelenleg uniós területen tartózkodó több ezer teherjárművel.
(MTI/Felvidék.ma)
