„Mi is történt? Csak elképzeljük… Liberálisék agymosodájában összehajoltak páran, szlovákok meg magyarul beszélők és gondolták, itt van ez a Gombaszög, sok a fiatal, lehet, két tombolás között még a szóra is éhesek, lehetne az igét hinteni, ámítani őket, hogy nincs itt semmi gond, elhitetni velük, hogy magyar, szlovák annyira mindegy, nem kell már magyarkodni. Ráadásul itt van ez a Szövetség párt is, velük is kellene kezdeni valamit, leginkább elvenni tőlük a show-t. Csak ígérni kell fűt-fát, aztán majd jönnek a szavazatok, Igornak ez már egyszer bejött. Edónak is bejöhet. Végtére is kampány van! Semmibe se kerül, a cechet amúgy is a magyar kormány fizeti” – írja a Magyar7 legújabb számának vezércikkében a főszerkesztő, Molnár Judit.
Haják Szabó Mária külpolitikai jegyzetében azt írja, hogy nagy a felfordulás ebben a nagyon is szerethető, sok kelet-közép-európai ember új otthonának számító országban, az Egyesült Királyságban, amely igyekezett lerázni magáról minden London feletti hatalmat, hogy aztán a többiek akarják lerázni magukról London hatalmát. Elgondolkodtató, hogy jóval a Brexit-népszavazás előtt Wales arról győzködte a skótokat, hogy jó nekünk itt együtt, ne is foglalkozzatok az elszakadással. Az utóbbi időben azonban, több mint 500 évvel az Angliával való egyesülés után, mintha Walesben is gyökeret vert volna a függetlenedés, akár Skóciában… Sűrűsödő köd Albionban a jegyzet címe.
Suhajda Szilárd első magyarként mászta meg a világ talán legnehezebb nyolcezres csúcsát, a K2-t. Az expedíció azonnal meghozta számára az országos hírnevet, részben a csúcsmászás körül kialakult vita miatt is. Suhajda idén májusban újabb himalájai nyolcezres tetején állhatott, a 8516 méteres Lhocén. Nagyinterjú hegyekről, hidegről és halálról, önmenedzselésről és arról, mi a legjobb a hegymászásban. Az igazán különleges érzés, visszatérni a hegyről című interjút Pomichal Krisztián készítette.
Tudjuk, Szlovákiában a száguldó infláció idején is minden másként történik, mint a környező országokban. Így van ez az árszabályozással is, amely elmaradt, vagyis a hivatalos kommunikáció szerint részben megtörtént. A piaci folyamatok védelmének leple alatt bizonyos csoportok tovább gazdagodnak, miközben a lakosság nagy része egyre komolyabb anyagi gondokkal küzd. Rajkovics Péter Szlovák árstop helyett című elemzésében rámutat, hogy a kiválasztott élelmiszerek árának stabilizálásáról aláírt megállapodás semmit nem hozott a vásárlónak, a csirke, a sonka és a többi árucikk ára 16 százalékkal emelkedett.
Nagymamák a vízaknában a címe Somogyi Szilárd cikkének. Faluhelyen a vízvezetékrendszerhez való kapcsolódás a földszín alatti aknákon keresztül valósul meg; s itt olvashatóak le a vízfogyasztás adatai is. Ezt a munkát a vízművek saját dolgozói helyett már a lakossággal végeztetné el. Természetesen a változások fő mozgatórugója ez esetben is a pénz, hiszen csak a nyugat-szlovákiai vízügyi társaság 210 ezer kapcsolódási pontot tart nyilván, azaz ennyi helyen kellene vízórát leolvasnia. Ez nyilván sok pénzt jelent, hiszen, ha csak egyetlen eurót számítunk egy vízóra leolvasásának bekerülési költségére, már akkor is megközelítjük a negyedmilliós tételt. Ezért már érdemes egy elegáns mozdulattal a lakosság nyakába varrni, azaz a vásárlókkal elvégeztetni a vízóra-leolvasás és a vízművek felé való adatszolgáltatás feladatát. S mindezt a modernitás és a praktikusság jegyében.
A lap főmunkatársa, Kövesdi Károly Az agresszív szivárvány című írásában annak járt utána, hogy mi történt a Pohoda fesztiválon, miért szólították fel távozásra Jozef Haľko szlovák katolikus papot, a Pozsonyi Főegyházmegye segédpüspökét, a Comenius Egyetem egyháztörténeti professzorát. Fiatalok egy csoportja a gyóntatófülkéjén függő keresztet szivárványos zászlóval takarta el, és illetlen megjegyzésekkel próbálta elűzni az atyát. A fesztivál szervezői azonban nem vették védelmükbe vendégüket, sőt tőle vártak bocsánatkérést…
Száraz Dénes Balatoni pillanatkép című beszámolója jól jön mindenkinek, aki a tóhoz készül nyaralni. Ő már kitapasztalta, hogy mi mennyivel drágább, vagy mégsem, és finom-e.
Az évad legjobb előadása. Gál Tamás színházigazgató jellemezte így a száztíz éve született Örkény István egyik legismertebb tragikomédiáját a Komáromi Jókai Színház évadzáró sajtótájékoztatóján. A művésztársulat tagjai pedig, titkos szavazással a Mariskát játszó Molnár Xéniának adományozták a Ferenczy Anna-díjat. Az előadásról, illetve a dráma hazai bemutatóinak történetéről számol be Bárány János.
A patkánykirály látogatása az anatómián, pontosabban Lenhossék József (1818–1888) orvosprofesszor laborjában. A történetet, és más anekdotákat a Leporolt históriák legújabb fejezetében olvashatják el Lacza Tihamér tollából.
A magyar zenekultúra és gondolkodás huszadik századi megújításáról szólva elmondható, hogy a megvalósításához nagy lelkek, kiváló emberek kellettek. A korszakos feladatot (nem csupán korszakos érvénnyel) Kodály Zoltán és Bartók Béla vállalta fel. Kétségtelen, volt ebben valami „Itt állok, másként nem tehetek!” Annyi büszkén elmondható, hogy Kodály és Bartók a magyar zene megújításával a világkultúrát is gazdagította. Íme a „nemzetköziség” egyedül méltó értelmezése, amelyet korunk liberalizmusa nem képes megérteni. Nem lefelé egalizál, hanem magas kultúrát teremtve, vonzásával emeli az egész európai kulturális környezetet, írja Kodály és Bürger című jegyzetében Fülöp Antal.
Egy szepességi német kezdeményezés 1918 őszén és az „önrendelkezés” a témája a Múltunk rovatban Popély Gyula történésznek. Tudta azt, hogy a szepességi németek annyira nem akartak elszakadni Magyarországtól, hogy saját köztársaság kikiáltására készültek?
Szomolai Andrea Otthon a néptáncban című beszámolója nem kizárólag a Szőttes néptánctáborának történéseiről szól, hanem a néptánc varázslatos és egyedi, magyar világáról, a táncosok egyéni indíttatásáról. Egyikük így fogalmaz: A szívből jövő zene, a tánc, a jó emberek, magyarságunk… Ez annyira benne van mindegyik tájegységünk néptáncában, hogy az elmondhatatlan. Felnőttként elkezdeni ezt a műfajt nem könnyű, roppant türelmet igényel a tanárok részéről, de szívvel-lélekkel csinálom.
Huszonnegyedik alkalommal rendezték meg Jászón a Mécs László Szabadegyetemet, melynek fő célja a magyarságtudat erősítése és kulturális örökségünk megőrzése. Fábián Gergely idézi Hetey Ágotát, Magyarország kassai főkonzulját, a rendezvény fővédnökét, aki úgy fogalmazott, Jászón egy komoly szellemi műhely alakult ki. Hagyományt teremtett, de a megújulásra is képes, s amely olyan hallgatóságot szólít meg, amely nyitott az igényes történelmi és társadalomtudományi együttgondolkodásra, büszke hagyományaira, magyarságára.
Mi lesz a füleki ipari park sorsa? Tette fel a kérdést Agócs Szvorák Emese, hiszen az építőanyagok árának emelkedése miatt fennáll a veszély, hogy állami támogatás nélkül megbukik az ipari övezet revitalizációjára irányuló ötéves projekt, és Fülek városa elveszíti az európai uniós támogatást. Ezért az önkormányzat Besztercebánya megye vezetésével karöltve az állam segítségét kéri.
A Nemeshodos és Nagyabony közötti csatornahálózat kiépítésének terve 2011-ig nyúlik vissza, de csak 2022-re érte el a két falu vezetősége, hogy megépüljön és működőképessé váljon a csatornarendszer. Balódi Lászlóval, Nemeshodos község polgármesterével beszélgetett Reczai Lilla a közös csatornahálózat kialakításáról és a megvalósítási fázisok nehézségeiről.
A keleti gazdák elégedettek, írja Molnár Gabriella. A magyar néphagyomány szerint Péter-Pál napján szakad meg a búza töve, jelezvén, hogy kezdődhet az aratás. Az idén a Bodrogközben és Ung-vidéken bizony sok helyen már egy héttel e napot megelőzően is megkezdték a gazdák a munkát. A mindennapi kenyerünkre gondolva sok templomban fohászkodtak az idei jó termésért, jó időért.
Első alkalommal szervezett Érzékenyítő napot a Szövetség a Közös Célokért.
A Vadas termálfürdő területe ideális helyszínnek bizonyult, mert a fürdőzők nem siettek, meg-megálltak beszélgetni a csoporttal, sokan a szervezők által hozott eszközöket is kipróbálták, beleélve magukat a megváltozott képességű emberek életébe. Magyarországról Kiss Péter Pál paralimpiai bajnok kajakos és Juhász Tamás paralimpiai 6. helyezett kenus voltak a nap vendégei, akiknek példájából az egészségesek is erőt meríthetnek, írja Bokor Klára az Érzékenyítés a Vadasban című beszámolójában.
2022. június 26-án a nagysallói református templomban valósult meg Kicsindi Enikő újabb kötetének bemutatója. A könyvben a helyi református egyház történetét foglalja össze a reformáció kezdeteitől a második világháború végéig, röviden azonban a rendszerváltás időszakáról és a jelenről is szót ejt. A könyvbemutatón Kaszmán Zoltán is jelen volt és jegyzetelt.
A Duna menti térség történeti térképeken 1650 és 1800 között címmel nyílt kiállítás a pozsonyi várban. A Duna nemcsak folyókat, országokat és városokat köt össze, hanem két világot is: a Nyugatot és a Keletet, Európát és Ázsiát. Ezt a két világot ezenkívül az áru- és eszmecsere, illetve a háborús konfliktusok is összekötötték, amelyek az itt élő népek migrációs mozgását idézték elő. Erről vall a korabeli térképeken megjelenő képi világ: a hatalmi igények, a katonai konfliktusok és vallási határok mellett a „keresztény Európa” és a „muszlim ellenség fenyegető képének” megjelenítése is. Változó terek címmel olvasható Dunajszky Éva tudósítása.
Paszmár János bő három évtizeden át igazgatta a Gútai Művészeti Alapiskolát. 2013-ban egyedül kapta meg Az év pedagógusa díjat. Augusztus végén ugyan távozik az igazgatói posztról, de óraadó énektanárként az intézményben marad. A város vezetői a napokban köszönték meg elhivatottsággal végzett munkáját. Ebből az alkalomból kereste fel és beszélgetett el vele Nagy-Miskó Ildikó.
Augusztus végéig látható a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban a Meyke: Hagyomány a divatban c. iparművészeti kiállítás, amelynek ruhagyűjteményében egyebek mellett a matyó és a barkó népviselet elemei is felfedezhetőek. Molnár-Madarász Melinda „Meyke” a mai modern nő számára készíti variálható, haute-couture és pret-á-porter ruháit. Kollekcióját gyakran állítják párhuzamba Bartók Béla és Kodály Zoltán műveivel. A magyar hagyomány értékeit megőrizve modern és közérthető öltözékeket alkot. Ezekből nyílt kiállítás Rimaszombatban, írja Virsinszky Tamás.
A beszédapraxia nem nyelvi probléma, hanem beszédzavar. Leggyakrabban az afáziához társul, de önállóan is megjelenhet. Olyan beszédzavarról van szó, amikor nehezen találjuk a szavakat, nehézséget okoz a beszéd, vagy elmosódottá válik. Lelki okok kifejezője is lehet, de betegség, illetve bizonyos anyagok használata is okozhat beszédzavart, olvasható logopédusunk, Zupko Mária rovatában.
A Hazajáró legújabb részének a címe: Odafent Turócban. „Azt azért el kell ismernünk, hogy Turóc vármegye még a régi szép időkben sem hemzsegett a magyaroktól. A Turóci-medence falvaiban mindig is több volt a germán és a szláv szó, mint a magyar. Pedig sajnálhatjuk, hogy nem voltunk elegen, hogy benépesítsük ezt a gyönyörű tájat, ahol a Turóc vizében a két Fátra nézegeti magát kedvére” – írja Kenyeres Oszkár.
Könnyű nyári vacsorát, grillezett kecskesajtot kínál gyümölcsökkel Vass Laura, és egy ugyancsak gyorsan elkészíthető gyümölcsös sütemény receptje található Íz-lelő rovatunkban.
Vas Gyula a Kia Sportage 1,6 T-GDi MHEV GT-Line-t tesztelte, amely szerinte a család új ékköve.
Huszonhét érem. Tizenegy arany, hét ezüst, kilenc bronz. Ezzel a kollekcióval zárta Magyarország a 2022-es birminghami, tizenegyedik Világjátékokat. A július 7-e és 17-e között megrendezett nemzetközi multisporteseményen az előkelő hatodik helyen végzett a csapat. Három év múlva Kína várja a nem olimpiai sportágak legjobbjait, írja Rajkovics György a Világjátékok a távoli Amerikában című összefoglalójában.
Nagy várakozással tekintünk a Ferencváros–Slovan labdarúgó BL-selejtező elé, amely nemcsak a magyar és a szlovák bajnok csatája, hanem két elkötelezett szurkolótábor erőfelmérése is lesz. Vélhetően nekik másról is szólnak majd a meccsek, mint a játékosoknak. Rajkovics Péter: Nem csupán szlovák–magyar selejtező cikkében a nagy összecsapásról ír.
A hátlapon a zsitvatoroki béke emlékműve látható. A lapban ezúttal is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt.
Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk! És ne feledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják, nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.
(Ma7.sk/Felvidék.ma)
