A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága megbízásából készült a Cselekvő nemzet (BL Nonprofit Kft., Bp. 2022) című 124 oldalas kiadvány, mely a magyar miniszterelnök szavaival köszönti az olvasót. „Minden magyar felelős minden magyarért. Az elsodort falu írójának örök érvényű gondolata valójában egy közös rémálmunk megfogalmazása, mely szerint egyszer eljön hozzánk a Történelem Ura, és elszámoltat minket minden elveszett magyar testvérünkért.” Ekkor majd nem lehet mutogatni a trianoni sírásókra, sem az internacionalizmus és globalizmus ügynökeire, „mert a kérdés úgy fog szólni: mit tettünk mi egyenként és személy szerint?” (5.)
A Nemzetpolitikai Államtitkárság ugyanis az idei évet a cselekvő nemzet évének hirdette meg. „A kiadvány nem statisztikákat és elemzéseket közöl, hanem személyes történeteken keresztül mutatja be egy bő évtized eredményeit és sikereit” – invitál bennünket Orbán Viktor. „Együtt építettük újra a magyarság tagjai közötti kapcsolatokat – mondja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes –, amelyek a nemzet érhálózatát jelentik. (…) Száz évig hátrány volt magyarnak lenni a Kárpát-medencében. Elértük, hogy a magyarság újra előny legyen.” (7.)
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára írása a cselekvő nemzetről ad számot. Az vagyunk, mert erős intézményrendszert építettünk ki, gondoskodtunk közösségeinkről és nem utolsósorban megtartóvá tettük szülőföldünket.
Nyolc fejezetbe rendezve, 29 írást olvashatunk. Tallózzunk egy kicsit ebben a kiadványban, hogy kedvet csináljunk az olvasásához, hiszen a neten mindenki megtalálhatja!
„A magyar nyelvű oktatás-nevelés a magyar jövő záloga, ennek megfelelően kiemelt helye van a nemzetpolitikában. Arra törekszünk, hogy minden magyar gyermeknek biztosítani tudjunk valamilyen szintű magyar oktatást.” (16.) Ebben az írásban a továbbiakban arról olvashatunk, hogy Erdélyben és a Felvidéken, a Vajdaságban és Kárpátalján, a Drávaszögben és a Muravidéken milyen eredmények születtek. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében több mint 900 bölcsőde és óvoda épült, vagy újult meg a külhonban, gondoljunk például a kassai református óvodára.
Az egyik írás az erdélyi magyar szórványközösségek érdekében kifejtett munkát, egy másik a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács oktatási programját ismerteti. Polgár Judit, nemzetközi sakknagymester egy egyedülálló, új módszertan-programot dolgozott ki az általános képességfejlesztésre. A sakkjáték elsajátítása hihetetlenül hatékony eszköz a logikus, kreatív gondolkodás fejlesztésére és a digitális korban fellépő gondolkodásfejlődési hiányosságok pótlására. Most már a határon túli óvodapedagógusok is megismerkedhetnek a Sakkjátszótér és Sakkpalota komplex képességfejlesztő programmal.
„A magyarországi egyetemisták 78 százaléka járt már határon túli magyarlakta területen, 62 százalékuknak pedig van határon túli barátja vagy ismerőse.” (29.) Ez nagyon szívet melengető adat! A Határtalanul programnak ez is egyik célja. Az egyik írás az élményekről számol be. Láthatták Déván, hogy örültek Böjte Csaba „gyermekei” az általuk hozott ajándékoknak és építhettek hóangyalt. Egy felmérés szerint a magyarországi fiatalok 65%-a életre szóló élményekkel gazdagodott!
Ismertetőt olvashatunk a martosi Esterházy Akadémiáról, melyet a névadó egyik tömör jelmondata irányít: „Hivatásunk magyar, küldetésünk európai.” (36.)
Kárpátaljával több írás is foglalkozik. Találóan ostromlott közösségnek nevezik, hiszen több oknál fogva jelenleg ők vannak a legrosszabb helyzetben. „A magyar kormány az elmúlt tizenkét évben több mint 5000 külhoni intézmény és szervezet tevékenységéhez járult hozzá.” (43.)
A Székelyföldi Jégkorong Akadémia nyolc helyszínen kínál minőségi képzést a fiataloknak. Az első öt évben majd 7000 gyermek lett aktív részese a korcsolyaoktató programnak.
Magyarkanizsán 2019-ben Vajdasági Magyar Birkózóakadémia létesült, 3000 négyzetméteres területen épült meg a komplexum, melyet a nándorfehérvári ütközet évfordulóján, 2021. július 22-én adtak át rendeltetésének ünnepélyes keretek között. A Vajdaságban 300 magyar fiatal hódol a birkózásnak. „A szerbiai országos versenyeken 2020-ban az érmek harminc százalékát magyar ajkú versenyzők nyerték.” (75.) Van tehát mire alapozni!
Kiemelt cél a diaszpórában élő sokadik generációs magyar fiatalok támogatása.
„Évente több száz magyar diaszpóraközösség mindennapi tevékenysége valósul meg az anyaország támogatása révén.” (79.) A Külföldi Magyar Cserkészszövetség a diaszpórában élő fiatalok számára szervez iskolatáborokat, ahol „a magyar nyelv észrevétlenül gyermekeink nyelvévé válik”. (84.) Napi öt órát tanulnak, azon felül kézművességgel foglalkoznak, népi játékokat és táncokat sajátítanak el. Kötelező magyarul beszélni, így a nyelvtudásuk látványosan fejlődik. A tavalyi táborok a hungarikumokkal foglalkoztak, az ideieken a magyar népmesék kerülnek terítékre. Olvashatunk a Brisbane-i Magyar Amatőr Színtársulatról is, mely sikeresen szerepelt az ausztrál nagyvárosokban.
Ahogyan ez a kiadvány sem képes – szerencsénkre – felsorolni a cselekvő nemzet gondoskodásának összes formáját, mi sem tudjuk ezt a szívet melengető kötetet a teljesség igényével bemutatni. De ez benne az igazán lélekemelő. Remélem, sikerült felkelteni az érdeklődést e kiadvány iránt, melynek alcíme: Az újraegyesítés erőforrásai 2010-2022. Lapozzanak bele!
(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
