Fellenthali Fellner Jakab a morvaországi Mikulovban született 1722. július 25-én. Képesítés nélküli építész volt, aki a helyi építőmesteri gyakorlatból kinőve vált sikeres, elismert, keresett szakemberré.
1745-ben telepedett le Tatán, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen haláláig élt. Jelentős szerepe volt Tata, Pápa, Eger és Veszprém városképének kialakításában. A klasszicizáló késő barokk építészet legkiválóbb hazai mestere főleg az Esterházy grófok számára dolgozott, majd szakmai hírnevének köszönhetően másoktól is sok megbízatást kapott.
Az első jelentős munkája a tatai római katolikus plébániatemplom volt.
Ezt eredetileg Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték el építeni 1721-ben, de a munkálatok döntő hányadát Fellner Jakab végezte. Az ő halálát követően pedig 1783-ban segédje, Grossmann József fejezte be, aki özvegyét feleségül vette, és több más félbe maradt munkáját is befejezte.
Szőgyéni turisták a testvérvárosi Tatán, a Fellner nevéhez fűződő, megújult Szent Kereszt-templom előtt (Fotó Berényi Kornélia)
Fellner egy ideig Komárom vármegye szolgálatában állt. 1762-ben a Lamberg család kastélyát tervezte Móron. Pályafutása fokozatosan ívelt felfelé. Eszterházy Károly püspök 1764-ben az egri püspöki uradalom egyes építkezéseinek tervezésével bízta meg.
Itt első munkája a püspöki kastély lépcsőháza és kápolnája volt 1766-ban. Az ő nevéhez fűződik a veszprémi püspöki palota tervezése is.
A Josef Ignaz Gerl bécsi építész által tervezett egri líceum építését 1765-ben vette át. 1768–1774 között tervezte a veszprémi püspöki palotát, amely az európai késő barokk számottevő emléke, legragyogóbb változata. Utolsó alkotása a pápai plébániatemplom volt 1773-ban, amely klasszicizáló homlokzatával és világos, tágas belső terével a magyar templomépítés egyik típusalakító őse. A meglévő építészeti adottságok, a hely és a táj kitűnő kihasználásának egyik kiváló példája a veszprémi idős papok háza, amely 1770–1778 között épült.
A Fellner Jakab által épített, megújult Esterházy-kastély (Fotó: Tata Város)
Fellner Jakab 1773-ban nemességet kapott. Az 1780. december 12-én bekövetkezett haláláig Tatán élő mester, saját kérésének megfelelően az általa épített Szent Kereszt-templom kriptájában nyugszik.
Emlékére a Fellner Jakab Emlékév Bizottság 2021 novemberében jelentette be, hogy a 2022-es esztendő Fellner Jakab-emlékév lesz Tatán.
A Komárom-Esztergom megyében fekvő gyönyörű Tata városának ismert arculatát nagyban befolyásolta Fellner Jakab munkássága.
A tatai Fellner Jakab-kilátó és a város látképe a Kálvária-dombról (Fotó:
Wikipédia)
A városban a közelmúltban a nevéhez fűződő több műemlék megújult, köztük a Szent Kereszt plébániatemplom, a Kálvária-szoboregyüttes a szomszédos Kőfaragó-házzal, a kápolnával és a legnagyobb, az Esterházy-kastély felújítása és megnyitása a közönség előtt.
A barokk építész nevét viselő emlékév gazdag programot kínál, melyet múzeumi szakemberek, az emlékét őrző kulturális egyesület és a város önkormányzatának munkatársai biztosítanak.
Ismeretterjesztő programok, konferenciák, kiállítások, várostörténeti séták keretében emlékeznek Fellner Jakabra.
A tatai Kálvárián – mely szintén Fellner nevéhez fűződik – Farkas Zsolt szőgyéni plébános (Fotó: Berényi Kornélia)
A Kuny Domokos Múzeum, a Fellner Jakab Kulturális Egyesület partnereivel, valamint a város önkormányzata helytörténeti közösségi oldalt indított a Facebookon az emlékévhez kapcsolódóan, mely gazdag és értékes információt nyújt az érdeklődőknek.
A napokban indult el az oldalon a Fellner-emlékezet című játék, melybe bárki bekapcsolódhat.
Az új helytörténeti közösségi oldal itt érhető el.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
