Friss méréseket végzett a Greenpeace a Sajón, hogy újra megvizsgálja a folyó arzénszennyezettségét. A mérések eredményeiről portálunkat a szervezet szlovákiai kirendeltsége értesítette. Időközben azonban a Dionýz Štúr Állami Földtani Intézet is vett üledékmintákat a folyóból, melyeket a környezetvédelmi minisztérium referencia laboratóriumában vizsgáltak be.
A Greenpeace Magyarország a szennyezés forrásánál, az alsósajói volt Siderit-bányánál és ettől távolabb, valamint a folyó magyarországi szakaszán vett üledékmintákat, melyeket független laboratóriumban vizsgáltatott be.
„A vizsgálati eredmények a szlovák oldalon, a magyar határ közelében vett mintákban a hazai határértékeket közel hatszorosan meghaladó arzénszennyezettséget mutattak. A laboratóriumi vizsgálatok a Sajópüspökinél vett mintákban szűken határérték alatti arzénszennyezettséget mutattak ki, ám további esőzéseket követően várhatóan újabb szennyezéshullámok érik el a magyar szakaszt”
– olvasható a jelentésükben.
A zöldszervezet munkatársai szeptember 22-én a folyó három, Szlovákiában található pontján, a magyar szakaszon pedig Sajópüspökinél vettek üledékmintákat, hogy felmérjék a szennyezés útját, illetve azt, hogy milyen mértékben hordta szét a folyó a toxikus anyagokat, melyek a szlovák oldalon található, mára csődbe ment Siderit-vasércbányából ömlenek a folyóba hosszú hónapok óta. Mintákat vettek a szennyezés forrásától pár száz méterre, ettől lefelé körülbelül 25 kilométerre Pelsőcnél, majd a határ szlovák oldalán Sajólénártfalánál és a határ magyar oldalán Sajópüspökinél. A mintákat akkreditált laboratóriumban, a legkritikusabb szennyező anyag, az arzén tekintetében vizsgálták meg.
„A vizsgálati eredmények kimutatták, hogy a Sajón a szennyezés kifolyásától pár száz méterre, a Szlovákiában lévő Alsósajó mellett 76 mg/kg volt a folyó arzénkoncentrációja, ami a magyar földtani közegre megadott határérték (15 mg/kg) több mint ötszöröse és a szlovák talajokra megadott határérték (20 mg/kg) közel négyszerese. A Pelsőcnél vett mintákban ennél alacsonyabb, de továbbra is határérték feletti 31 mg/kg értéket mutattak ki a mérések, míg a magyar határ előtti Sajólénártfalánál mérte a Greenpeace a legmagasabb, 88 mg/kg-os értéket, ami közel hatszorosa a magyar és közel négy és félszerese a szlovák határértéknek” – tájékoztatott a környezetvédelmi szervezet.
A Dionýz Štúr Állami Földtani Intézet által koordinált geológiai mérések is kimutatták, hogy a folyó üledékében továbbra is jelentős a szennyeződés, főleg arzén tekintetében.
Az augusztusban vett minták (először vizsgálták a folyó üledékét Szlovákiában, épp a helyi civil aktivista, Varga Tibor kérésére) azonban jóval magasabb mértéket mutatnak, mint a Greenpeace eredményei; erről épp tegnap tett közzé egy videót Varga Tibor horgász, a Mentsük meg a Sajó folyót Facebook-csoportban. Az intézet mérései szerint a szennyezés kifolyásánál 739 mg/kg volt a folyó arzénkoncentrációja, a legmagasabb értéket pedig az Alsósajótól mintegy 50 kilométerre lévő Méhiben mérték (893 mg/kg), amely a megengedett határérték 44 szerese. Ezen mérések szerint a Sajó magyarországi határszakaszához közel, a Rima befolyása után 119 mg/kg a folyó arzénkoncentrációja, ami a magyar földtani közegre megadott határérték közel nyolcszorosa.
Varga Tibor rámutatott arra is, hogy Lénártfalán az elmúlt hónapokban háromszor is elvégezték a folyó élővilágának vizsgálatát. Az eredmények akkor azt mutatták, hogy ebben a térségben már nem volt olyan magas koncentrációjú a szennyezés, hogy kipusztuljanak a halak. Az augusztusi mintavétel szerint azonban a folyó arzénkoncentrációja rendkívül magas, 457 mg/kg (a Greenpeace is itt mérte a legmagasabb értéket a négy helyszín közül).
A halak természetes táplálékául szolgáló, a folyó üledékében élő ízeltlábúak pedig gyakorlatilag megmérgezték a halakat,
mutatott rá Varga Tibor, aki a videóban beszámolt arról is, hogy a rozsnyói Regionális Állategészségügyi és Élelmiszerügyi Igazgatóság kérésére megvizsgálták a folyó ezen szakaszán élő halakat. Az elemzésekből kiderült, hogy a halak szervezetében már kimutatható az arzén, többtíz kilométerre a bányakifolyástól.
Ahogy arról korábban cikkünkben már írtunk, a Greenpeace Magyarország a Sajót ért környezeti katasztrófa hatását először májusban vizsgálta: az akkor vett üledékmintákból megállapították, hogy négy mintavételből két esetben volt magasabb a toxikus, rákkeltő arzén koncentrációja és a magyarországi szennyezettségi határérték kétszeresét mérték Sajópüspökinél. A Greenpeace szlovákiai kirendeltsége korábbi megkeresésünkre elmondta, nincs elég erőforrásuk ahhoz, hogy foglalkozzanak a Sajó folyóval kapcsolatos helyzettel. Ugyanakkor figyelemmel kísérik és a probléma kezdetétől fogva szoros kapcsolatban állnak magyarországi kollégáikkal. Ahogy a felvezetőben is írtuk, a szeptemberi mérések eredményeire is ők hívták fel a figyelmünket.
Varga Tibor orvos, a rozsnyói horgászszövetség tagja pedig júliusban hívta fel a figyelmet arra, hogy a bányából naponta több kilogramm rákkeltő, mérgező arzén kerül a folyóba. Akkor azt nyilatkozta portálunknak, hogy egy közepes várost is teljesen kipusztíthatna a Sajóban lévő arzénmennyiség. Most arra figyelmeztet,
a mérgezett halak fogyasztása kisgyermekek számára már egészségügyi kockázatot jelent. Azt is megjegyezte, az őszi csapadékosabb időjárás miatt a szennyezés óhatatlanul átkerül Magyarországra.
Mint ismert, a Sajó vize februárban színeződött el: a volt alsósajói vasércbányából kifolyó szennyvíz június közepéig zavartalanul ömlött a folyóba, leginkább a felelős minisztériumok és hatóságok cselekvőképtelensége miatt. A nyáron elvégzett mentési munkálatoknak köszönhetően kevésbé szennyezett víz folyik a Sajóba, de a mérgező anyagok eltávolítása, a folyó tisztítása azóta sem történt meg, sőt, a bányavíz megállíthatatlanul ömlik tovább a folyóba. Júliusban a köztársasági elnök látogatását követően hirdették ki a rendkívüli helyzetet a folyón, amelyet Čaputová azért sürgetett, hogy lehetővé tegyék a helyreállításra és a csatorna átalakítására szánt összegek elosztását.
A Környezetvédelmi Minisztérium szeptemberi tájékoztatásából kiderült, további műszaki megoldások szükségesek a kiömlő bányavíz megszüntetésére. Egyúttal elkészítik a szlovák kormány számára azt a dokumentumot, amely a szivárgó bányavíz kezelésére és a folyami üledék eltávolítására vonatkozó rövid és hosszú távú megoldások megvalósításáért felelős intézményeket határozza meg.
A Dionýz Štúr Állami Földtani Intézet (ŠGÚDŠ) továbbra is ellenőrzi a bányavíz minőségét. Az eddigi eredmények nem mutatták ki, hogy a vasércbányából származó, a folyóba ömlő bányavíz szennyezné a felszín alatti vizeket és az ivóvizet. „A bányavíz minőségének ellenőrzése és felügyelete havonta egy alkalommal történik. Ugyanakkor a ŠGÚDŠ mérőműszereket – adatgyűjtőket – telepített a bányaterületekre, amelyek további hidrogeológiai bányászati kutatások alapjául szolgálnak. A mérőberendezések adatai a bányavíz és a kőzetkörnyezet minőségéről nyújtanak információt” – tájékoztatott a minisztérium.
Szalai Erika/Felvidék.ma
