A Duna Menti Múzeum és a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület szervezésében emlékeztek meg péntek délután Alapy Gyuláról, a Jókai Egyesület és a Kultúrpalota megálmodójáról, aki közel negyven éven át fogta össze és vett részt aktívan Komárom kulturális életében.
Az 1913-ban emelt, Alapy Gyula által alapított Kultúrpalota, Komárom szellemi és kulturális élete központjának számító épület, ma a Duna Menti Múzeumnak ad otthont. A közel 110 éves épület falai között fellépett Jávor Pál, Móricz Zsigmond, Basilides Mária, Hubay Jenő, Bartók Béla, Zilahy Lajos, Mécs László, Jászai Mari és sokan mások, jegyezte meg Keszegh Margit, a Jókai Egyesület elnöke az Alapy Gyula emléke előtt tisztelgő emlékesten.
Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma
Az épület falán 2006-ban elhelyezett, Szilva Ilona szobrászművész által tervezett emléktábla megkoszorúzására gyűltek össze az emlékezők péntek délután Komáromban. Keszegh Margit, a Jókai Egyesület elnöke beszédében elmondta, Alapy Gyula közel negyven éven át fogta össze és vett részt aktívan Komárom kulturális életében, 20 évig volt a Jókai Egyesület titkára, majd rövid ideig elnöke. 1936-ban bekövetkezett haláláig a múzeum és a könyvtár igazgatója maradt. „Nagy tisztelet és szeretet övezte életében. Feljegyezték, Komárom életében az ő temetése volt a legnagyobb, 2500 ember kísérte el utolsó útjára a római katolikus temetőbe” – fogalmazott.
Keszegh Béla, Milan Belica és Keszegh Margit (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Alapy Gyula emléktáblájának megkoszorúzását követően az emlékezőket a Kultúrpalota dísztermében Csütörtöky József, a Duna Menti Múzeum igazgatója köszöntötte. A rendezvényen tiszteletét tette Nyitra megye elnöke, Milan Belica is, aki köszöntőjében arról beszélt, mennyire fontos a történelmi emlékezet, a hagyományok tisztelete és ápolása. Megköszönve a szervezők munkáját, a komáromi kulturális élet terén kifejtett erőfeszítéseiket arról is szólt, Nyitra megyében fontos, hogy a magyar közösség is megélhesse, ápolhassa nemzeti hagyományait, kultúráját. Mint mondta, ez a természetes, és nagyon örül annak, hogy mind Komárom polgármesterével, mind pedig a régió megyei képviselőivel jól működő munkakapcsolat alakult ki az elmúlt években.
Keszegh Béla, Komárom polgármestere idősebb Alapy Gyula kapcsán elmondta, olyan alapokat fektetett le, amelyek hosszú távon határozták meg a város kulturális életét. „Egy olyan sokoldalú író, újságíró, levéltáros, múzeumigazgató, csehszlovákiai magyar politikus, aki a közművelődésben és a közéletben is maradandót alkotott. Ilyen volt a Jókai Egyesület és a közművelődési intézmény, a Kultúrpalota megalapítása is” – jegyezte meg. Mint mondta, Komárom Város az évforduló kapcsán fontosnak tartotta, hogy Alapy Gyula komáromi sírját felújítsák, amelyhez sikerült támogatókat is szerezniük.
Csütörtöky József, a Duna Menti Múzeum igazgatója (Fotó: Szalay Erika/Felvidék.ma)
A köszöntőket követően került sor Gazda István tudománytörténész, a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet igazgatója előadására, melyben a sokoldalú Alapy Gyuláról, a komáromi szellemi és kulturális élet központi alakjáról emlékezett meg. Alapy Gyula 1872. október 20-án született Komáromban. Tanulmányait szülővárosában kezdte, 1910-ben a Budapesti Tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Hivatalnoki és kultúraszervező munkája mellett széleskörű tudományos és írói munkát is végzett. Vármegyei levéltárosként történeti kutatásokat végzett, elsősorban családfakutatással és középkori oklevelek vizsgálatával foglalkozott. Régészeti ásatásokat is végzett Komáromban, Hetényen, Megyercsen és Szímőn. Írt verseket, elbeszéléseket, de még színdarabot is. Újságíróként több lap munkatársa volt, 1901-től 1912-ig szerkesztette a Komáromi Ujságot, 1934-től haláláig a Magyar Vasárnapot, illetve szerkesztésében jelentek meg 1904 és 1916 között a Muzeum Egyesület és a Jókai Egyesület évkönyvei.
Az első Csehszlovák Köztársaság idején a Jókai Egyesület tevékenységében hangsúlyossá vált a kisebbségvédelem, a magyar kultúra megőrzése. Alapy a csehszlovák hatalomátvétel után kezdett aktívabban politizálni, a keresztényszocialisták táborát erősítette, országosan és helyi szinten is a párt meghatározó személyiségei közé tartozott.
Gazda István tudománytörténész (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Gazda István előadásában elmondta, a Borovszky-kötet szerkesztőjeként Alapy Gyulának sokat köszönhetünk. „Többek közt azt, hogyan kell precízen, korrektül, pontos adatokkal megírni munkákat” – fogalmazott, hozzátéve, Alapy Gyula elévülhetetlen érdeme közé tartozik Komárom megye családtörténetének kutatása, feldolgozása. A tudománytörténész arra az érdekességre is felhívta a figyelmet, hogy az amerikai mormon közösség az Alapy Gyula által rendkívüli precizitással összegyűjtött és felkutatott családfákat újbóli leellenőrzés után digitalizálták, így ma nekik köszönhetően a világhálón is megtalálhatóak a vármegyei levéltár adataiból összeállított. Komárom vármegye nemes családjainak adatai.
A jeles évforduló kapcsán emlékkiállítás is nyílt Alapy Gyula életművéből A kultúra és tudomány szolgálatában címmel, melyet Vanya Péter, a Duna Menti Múzeum történésze, a kiállítás kurátora nyitott meg tegnap. Az emlékesten közreműködött Grassl Ferdinánd, szólóénekes, a Komáromi Művészeti Alapiskola pedagógusai, Fulmek Ervin, Borsányi Boris és Záhorská Renáta, valamint a Selye János Gimnázium diákja, Naňo Nimród.
Szalai Erika/Felvidék.ma
