Október 28-án (pénteken) mutatja be a Komáromi Jókai Színház František Langer Külváros című színművét Martin Huba rendezésében. Az előadás a neves szlovák színész, rendező, a pozsonyi Színművészeti Főiskola egykori professzora 10. közös munkája a komáromi társulattal.
František Langer (1888-1965) nem egészen ismeretlen, nem igazán ismert szerző a magyar színpadokon. A prágai katonaorvos, dramaturg a két világháború között nemzetközi viszonylatban is elismert drámaírónak számított, Bukaresttől New Yorkig szívesen játszották a darabjait. Művei a magyar színpadokon is felbukkantak; színháztörténeti érdekesség, hogy a Komáromi Jókai Színházban most műsorra tűzött színművet magyarul először Faragó Ödön kassai társulata játszotta Periféria címmel. A Ferdyš Pištora megtérése című vígjátéka mellett egyébként éppen ez a darab Langer legismertebb munkája: az idők folyamán Németországban 36 különböző színházban mutatták be, Bécsben pedig először Max Reinhardt állította színpadra – igaz, előbb rávette a szerzőt, hogy írja át a túl riasztónak ítélt befejezést.
(Fotó: Dömötör Ede)
A Komáromban most látható előadás szövegét Martin Huba és Jan Vedral gondozta: az eredeti mű szellemét tiszteletben tartva egy kórust írtak hozzá, amely ebben a változatban nagyon fontos, aktív szerepet játszik. A magyar fordítás Peter Kováč munkája.
Franci éppen a börtönből szabadul: haverjai belerángatták egy rablásba, ő pedig elvitte a balhét. Jobb híján régi albérletébe tér vissza, ott viszont már Anna lakik. Annának sem szeplőtlen a múltja: volt egy férfi, aztán egy másik, most éppen prostitúcióból tartja fenn magát. A két külvárosi fiatal egymásba szeret, ám egy alkalommal Franci véletlenül megöli Anna egyik „ügyfelét”. A gyilkosságot sikerül balesetnek álcázni, és valójában senki sem sajnálja az áldozatot, de Franci lelkiismerete nem nyugszik meg. Újra és újra beszélnie kell, szembesülnie kell a bűnnel, amit elkövetett.
(Fotó: Dömötör Ede)
„Ez a színmű arra figyelmeztet, amit talán mindenki tud magától is: hogy feloldozást csak a saját lelkiismeretünktől kaphatunk – mondja az előadásról Martin Huba. – Persze, olyan világban élünk, amelyben ha elkövetsz valamit, és nem buksz le, úgy érezheted, hogy minden rendben. Elfojthatod a lelkiismeretedet. Azt gondolom, ma sok ember képes lelkiismeret nélkül élni. Ám azt is gondolom, hogy ez egy csonka, kényelmetlen élet. A Külváros a lelkiismeret szerepéről és jelenlétéről mesél, meg arról a veszélyről, amit az elvesztése jelent, és arról is szól, milyen fájdalmas úton jár az, akiben megszólal a lelkiismeret, noha nincs semmi szüksége rá.”
(Fotó: Dömötör Ede)
A Komáromi Jókai Színház előadásában Francit Béhr Márton, Annát Kiss Szilvia alakítja.
A további szerepekben Szabó Viktor, Tóth Tibor m. v., Mokos Attila, Olasz István, Holocsy Katalin, Holocsy Krisztina, Bernáth Tamás, Fabó Tibor, Horányi László m. v., Szebellai Dániel, Nagy László, Hostomský Fanni, Csenky Nikoletta m. v., Schlár Gréti m. v., Jancsík Dóra m. v., Illés Ferenc m. v., Méhes Gergely m. v. és Andruško Bendegúz m. v. látható.
(Fotó: Dömötör Ede)
Díszlettervező: Jozef Ciller m. v.
Jelmeztervező: Peter Čanecký m. v.
Tánc, színpadi mozgás: Juraj Letenay m. v., Csenky Nikoletta m. v.
Korrepetítor: Pálinkás Andrássy Zsuzsanna
Dramaturg: Varga Emese
Rendezte: Martin Huba m. v.
(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
