Magyarország elkötelezett az Európai Unió alapjául szolgáló értékek, valamint az unió pénzügyi érdekeinek megvédése mellett, mivel „közös érdekünk az európai adófizetők pénzének átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása”, ideértve a magyar állampolgárok és cégek befizetéseit is – jelentette ki az igazságügyi miniszter az Euractiv című brüsszeli hírportálon megjelent írásában pénteken.
Varga Judit hangsúlyozta, a Magyarországgal szemben indított jogállamisági kondicionalitási eljárás az Európai Unió pénzügyi érdekeit védő, megelőző eszközként szolgál. Ha azonban az eljárást politikai szankciós mechanizmussá változtatják, akkor az egész kollektív kudarcba fog fulladni.
Közölte: a magyar kormány az unió pénzügyi érdekeinek további védelme érdekében számos jelentős és lényegi módosító intézkedésekből álló, átfogó csomagra tett javaslatot.
Az intézkedések célja a csalás és a korrupció elleni harc jogi és intézményi kereteinek, valamint az összeférhetetlenségi szabályok hatékonyságának megerősítésén keresztül a közbeszerzések átláthatóbbá és versenyképesebbé tétele.
Az igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint Magyarország létrehozta az Integritás Hatóságot azért, hogy minden olyan esetben beavatkozzon, amikor az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket az uniós pénzügyi támogatások felhasználását érintő csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más szabálytalanság megakadályozása, kivizsgálása és korrigálása érdekében. Magyarország módosította a büntetőeljárási törvényt és külön eljárást alakított ki a közhatalom gyakorlásával és a köztulajdon kezelésével kapcsolatos bűncselekmények vizsgálatára.
„Tisztáztuk, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok közbeszerzési kötelezettség alá tartoznak, valamint egy új törvény meghozatalával biztosítottuk az összeférhetetlenségre vonatkozó uniós pénzügyi rendeletnek való teljes körű megfelelést” – fogalmazott.
A miniszter közölte, Magyarország kibővítette és megerősítette átfogó vagyonbevallási rendszerét annak nyilvánossága, tartalma és ellenőrzése tekintetében. Mostantól az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) kérésére a helyszíni ellenőrzést, illetve vizsgálatot pénzügyőr segítheti – tájékoztatott.
Magyarország az év végére 15 százalék alá csökkenti a teljesen vagy részben uniós támogatásból finanszírozott, egyajánlatos közbeszerzések arányát.
A nemzeti költségvetésből finanszírozott közbeszerzési eljárások tekintetében ugyanezt a célt az ország fokozatosan, 2024 végére fogja elérni – írta Varga Judit, majd hozzátette: Magyarország számos intézkedést hajtott végre ennek érdekében. Közbeszerzési szakértők által megtervezett és lebonyolított, ingyenes képzést biztosít 2200 mikro- és középvállalkozásnak, valamint a közbeszerzési eljárásban való részvételhez kapcsolódó költségek fedezése érdekében kialakít egy legalább 1800 arra jogosult mikro-, kis- és középvállalkozás számára egyösszegű, részleges kompenzációt nyújtó támogatási programot.
Közölte továbbá, hogy a közpénzek felhasználásával kapcsolatos széles körű információk nyilvánosságra hozatala érdekében Magyarország központi nyilvántartást hozott létre. Elektronikus közbeszerzései rendszerét egy olyan, folyamatosan frissülő adatbázis hozzáadásával fejlesztette tovább Magyarország, amely strukturált és gépi feldolgozásra alkalmas formában tartalmazza a közbeszerzési eljárások szerződés-odaítélési határozataival kapcsolatos összes információt.
„Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása és folyamatos fenntartása melletti, hosszú távú elkötelezettségünk megerősítése érdekében a helyreállítási és ellenállóképességi tervünkben pedig mérföldköveket határoztunk meg, melyeket az Európai Bizottság jelenleg értékel” – tájékoztatott az igazságügyi miniszter.
Varga Judit kiemelte: szeptember 18-án a kondicionalitási eljárás új szakaszba lépett. Határozatában az Európai Bizottság elismerte, hogy a javasolt módosító intézkedések, amennyiben azok megfelelő módon és hatékonyan kerülnek végrehajtásra, összességében és elvben képesek a kondicionalitási eljárás megindításához vezető problémák kezelésére.
„Azóta a mi célunk ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása az uniós bizottsággal folytatott folyamatos konzultáció keretében” – fogalmazott.
Az igazságügyi miniszter közölte: már jelenleg is szigorú ellenőrzés alatt áll a módosító intézkedések teljes körű és hatékony végrehajtása, valamint folyamatos vita folyik arról, miként lehet ezeket az intézkedéseket továbbfejleszteni, kiegészíteni.
Magyarország a kondicionalitási eljárást elsősorban a kölcsönös bizalom építésére szolgáló eszköznek tekinti, mindig felelősségteljes politikai magatartást tanúsított. Erőforrásokat és politikai tőkét fordított arra, hogy tárgyalásos úton találjon megoldást – húzta alá Varga Judit.
„Minden érintett fél részéről komoly erőfeszítésre és politikai akaratra van szükség. Ha nem ez történik, akkor az, amit jelenleg csinálunk, nem más, mint ugyanannak a régi könyvnek egy újabb fejezete. Ideje ezt a könyvet lezárni és egy újat írni” – tette hozzá a brüsszeli hírportálon megjelent írásában az igazságügyi miniszter.
(MTI/Felvidék.ma)
