A lódzi gyermekláger létrehozásának 80. évfordulójáról emlékeztek meg csütörtökön Lengyelországban. Piotr Glinski kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter az évfordulón rendezett kiállításmegnyitón a német totalitarizmus legártatlanabb mártírjainak nevezte a gyermekfoglyokat.
A lengyel szejmben megnyílt, a láger egyik foglya, Gertruda Nowak sorsát felidéző, fényképekből és írásos dokumentumokból álló kiállításról Glinski elmondta: nagyon súlyos tartalmú tárlatról van szó, a lágerbe elhurcolt lány családját a németek szétszakították, anyját és négy testvérét is bebörtönözték, apját meggyilkolták.
Nem szabad elfelejteni, hogy a lódzi munkatábor körülményei a koncentrációs lágeréhez hasonlítottak, a németek rabszolgamunkára kényszerítették a gyermekeket – hangsúlyozta Glinski.
A kiállítás „a német totalitarizmus legártatlanabb áldozatai, a gyermekek mártíromságát” idézi fel – fogalmazott. Megerősítette: a háborús bűntettekért Németország máig nem fizetett semmilyen jóvátételt a lengyel államnak, társadalomnak. „Példátlan dolog, hogy a 21. században is így megsértsék (…) az európainak nevezett alapértékeket” – jelentette ki.
A leendő nemzedékek iránti kötelességnek nevezte, hogy a lódzi gyermekláger helyén emlékmúzeumot létesítsenek.
Tavaly létrehozták a Lengyel Gyermekek – a Totalitarizmus Áldozatainak Múzeumát, egyelőre ideiglenes székhellyel. Ez a múzeum szervezte a szejmben megnyílt tárlatot is.
A lódzi gyermekláger áldozatai előtt a szejm szerdai ülésén is tisztelegtek egyperces csenddel. Elzbieta Witek házelnök szintén azt mondta, hogy a németek által elkövetett bűntettek máig rendezetlenek. Witek „a legfiatalabb lengyelek mártíromságával összefüggő egyik legjelképesebb évfordulónak” nevezte december 1-jét.
A németek Lódz (a Harmadik Birodalomba 1939-ben történt bekebelezése után Litzmannstadt) gettóterületének egy részén hozták létre a gyermektábort 1942. december 1-jén.
A lágerben 16 év alatti lengyelek raboskodtak, a bebörtönzött szülők gyerekeit, javítóintézetek lakóit, börtönbüntetésre ítélt fiatalokat zárták be oda. A kiskorúak kisebb lopás vagy koldulás miatt is a lágerbe kerülhettek, illetve azért, mert feltételezték róluk, hogy a lengyel földalatti ellenállás tagjai.
A gyermekkorú rabokat kezdetleges körülmények között tartották, rabszolgaként dolgoztatták, kínozták és éheztették.
Becslések szerint 2–4 ezer gyerek raboskodhatott a lágerben, közülük mintegy kétszázan meghaltak.
(MTI/Felvidék.ma)
