A magyar nemzetet 2010 után a meglévő határok mellett, békés eszközökkel tudtuk újraegyesíteni – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a XI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
Potápi Árpád János hangsúlyozta: ez óriási eredmény, amely 2010. május 26-án, a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadásával kezdődött.
A 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás következménye volt, hogy a leendő kormánypártok már a kampányban megígérték, ha hatalomra kerülnek, megteremtik a kettős állampolgárság lehetőségét – mondta.
Az államtitkár közölte: ma már több mint 1 millió 170 ezer új magyar állampolgárról beszélhetünk.
A nemzetpolitika időszakairól szólva elmondta, hogy annak két időszaka volt: 2010 és 2014 között közjogi értelemben, jogszabályokkal megteremtették azt az alapot, amelyre azóta is lehet építkezni. Majd 2014-2015-től kezdődően alapvetően a gazdasági támogatások irányába tudtak fordulni, hogy a szülőföldön való boldogulást megerősítsék.
Potápi Árpád János kiemelte:
a kormánynak ma nincsenek olyan, a határon túli magyarságot érintő intézkedései, amelyekről előtte a közösségeket és politikai vezetőiket ne kérdezték volna meg.
Az idei év a nemzetpolitikában is elsősorban a „cselekvést jelentette”, hiszen a cselekvő nemzet tematikus év keretében hajtják végre a programjaikat – mondta.
Potápi Árpád János kijelentette: április 3-án „történelmi győzelmet arattunk” – nemcsak Magyarországon, hanem a világban bárhol – hiszen minden magyar ember szavazata benne van abban, hogy a Fidesz-KDNP kormányzó erők 2010 óta a legnagyobb győzelmét hajtották végre. Az államtitkár megjegyezte azt is, az elmúlt időszakban a magyar intézményrendszert szerte a Kárpát-medencében megerősítették.
Potápi Árpád János közölte, a jövő évben viszik tovább a programokat, és ki is bővítik azokat.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, az Országgyűlés alelnöke köszönetet mondott a kormánynak, hogy a határon túli falugazdász hálózatot életben tartja, segíti és működteti. Az érdekképviseletekre hárul a hálózat olyan működtetésének feladata, hogy az valóban a határon túli magyar emberek számára jelentsen előnyt, sikert, együttműködést – mondta.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 2004. december 5-ei népszavazás kapcsán arról beszélt, azért gyűltek össze, hogy elmossák december 5. fájó emlékét, és ez a dátum ne a szétszakadásról, megtagadásról szóljon, hanem az összetartozásról.
Minden magyar része a magyar nemzetnek 2010 óta, éljen bárhol is a világban. Felelősséget érzünk egymásért és segítjük is egymást minden lehetséges eszközzel – hangsúlyozta.
(MTI)