Kiskőrösön, 1823. január 1-jén, Petrovics Sándor néven született Petőfi Sándor, magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.
Petőfi a magyar romantika kiteljesítője, aki a magyar költészetben koráig ismeretlen témákat honosított meg. Nála jelent meg első ízben a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, a házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban.
Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Petőfi Sándor szobra Pozsonyban (Fotó: Wikipédia)
Petőfi a tanulást tizennyolc esztendős korában abbahagyva színész lett, és ekkor kezdett verseket írni. 1844-től élt Pesten, majd 1846-tól baráti körével irodalmi társaságot szervezett. Fiatal kora ellenére ekkorra már országos ismertségre tett szert. A „márciusi ifjak” egyik vezetőjeként részt vett az 1848. március 15-i forradalomban, amelynek a szimbólumává vált.
A 26 éves költő ezután a szabadságharc küzdelmeiben is részt vállalt. A történészek mai álláspontja szerint életét is áldozta a magyar szabadságért, hiszen 1849. július 31-én esett el a segesvári csatát követő fejvesztett menekülés közben. A Szkarjatyin tábornok halálán felbőszült kozák ulánusok az üldözött honvédeket kíméletlenül lemészárolták. Eltűnésének minden körülménye azonban még a mai napig sem tisztázódott.
Petőfi Sándor szülőháza Kiskőrösön Fotó: Wikipédia
Számos költeménye szinte minden magyar számára ismert
A János vitéz című elbeszélő költeményéből daljáték, bábelőadás, rajzfilm és rockopera is készült. Legismertebb költeménye a Nemzeti dal, amely az 1848. március 15-i forradalom máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása. Emlékét Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta helységeiben több múzeum, emlékház, intézmény, valamint számtalan utcanév, szobor és emléktábla őrzi.
Németh G. Béla irodalomtörténész így ír a költőről: „Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában.”
A magyar Országgyűlés a bicentenárium kapcsán Petőfi-emlékévet hirdetett meg a 2022-23-as évre. A Petőfi-emlékév során színes kulturális programkínálat és Kárpát-medence-szerte megújuló intézmények várják a látogatókat. A fejlesztéseket és a programokat kormányzati forrásból, valamint a Nemzeti Kulturális Alap pályázatainak segítségével finanszírozzák.
Thorma János: Talpra magyar! című festménye Fotó: Wikipédia
Összesen kilenc milliárd forintot fordítanak a Petőfi-bicentenárium programjaira és az azzal összefüggésben tervezett vidéki múzeumi kiállításokra.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója elmondta: „Petőfi márkaarca az anyanyelvi kultúrának. Kétszáz évvel ezelőtt született költőnk sorsa és életpályája magába sűríti mindazt, amit az anyanyelvi kultúra és a modern magyar nemzet megszületése jelent. Ezért a Petőfi-bicentenárium a magyar anyanyelvi kultúráról fog szólni, és a program időszaka alatt keresik azokat a válaszokat, amelyek további kétszáz évre biztosítják majd az anyanyelvi magyar kultúrát a Kárpát-medencében.”
A Petőfi Irodalmi Múzeum az emlékév kapcsán névadójának tiszteletére megújította állandó Petőfi-kiállításait, átalakította a PIM-nek otthont adó Károlyi-palota közönségforgalmi tereit. Petőfi-buszt indítottak, amely vándorkiállítással járja be a Kárpát-medencét.
Az országos szintű, kiemelt kulturális kormányzati projekt kapcsán Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke bejelentette: az emlékév két éve során 6 milliárd forintot a Petőfi-bicentenárium programjaira, másik 3 milliárd forintot a vidéki múzeumok támogatására fordíthat az NKA. Ezt az összesen 9 milliárd forintnyi támogatást két új ideiglenes kollégium kezeli majd.
Ezen felül az emlékév programkínálatát és magas színvonalát támogatandó az NKA a jövő évben törekszik arra, hogy a kollégiumok által kiírt pályázatok kapcsolódjanak az emlékévhez.
Lotz Károly: Petőfi halála, litográfia (Fotó: Wikipédia)
Kárpát-haza-szerte kulturális megmozdulásokat szerveznek a bicentenárium kapcsán
A Felvidéken a közelmúltban a Csemadok Ifjúsági Tagozata is csatlakozott a Petőfi-emlékévhez, és Petőfi-vetélkedőt hirdetett meg a felvidéki középiskolák részére „Szekéren és az apostolok lován a Felvidéken” címen. Ebből az alkalomból jelent meg a Szél-járás tematikus száma, mely Petőfi életének felvidéki emlékhelyeit idézi meg.
Ugyancsak a Felvidéken a megszállott Petőfi-rajongó, Oriskó Norbert a „Természet vadvirága” című könyvében állít emléket a költőnek a 200. évforduló alkalmából.
https://felvidek.ma/2020/06/orisko-norbert-a-termeszet-vadviraga/
Az idei évben folytatódik a Petőfi-emlékév
Folytatódik az emlékezés, a költő szellemének megidézése, mintha életre kelne a Jövendölés című verse, melyet édesanyjához írt 1843-ban, s amely így fejeződik be:
„Anyám az álmok nem hazudnak,
Takarjon bár a szemfödél:
Dicső neve költő-fiadnak,
Anyám, soká, örökkön él.”
Forrás: Wikipédia, Világgazdaság
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
