Juhász Gyula születésének 140. évfordulója napján a lévai Reviczky Házban került sor Kozma László Juhász Gyula életművét felölelő monumentális tanulmányának ősbemutatójára.
A Reviczky Társulás nevében id. Ševeček Judit, a társulás irodalmi szakosztályának vezetője köszöntötte M. Tóth Katalint, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium magyar szakos tanárnőjét, a könyv szerkesztőjét, Kozma Sándort, a könyv megboldogult szerzőjének öccsét, Ruda Gábort, a Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület elnökét, a könyv kiadóját és Lanz Rolandot, a Diószegi Pannónia Polgári Társulás elnökét, az esemény egyik társszervezőjét.
Az érdeklődő közönség (Fotó: Müller Éva)
Köszöntőjében Urbán Zoltán, a Reviczky Társulás elnöke
Juhász Gyula költészetét és nemzetéhez való hűségét méltatta, s erre a hűségre biztatta a napokban zajló iskolaválasztás kapcsán a lévai és felvidéki magyar szülőket is.
M. Tóth Katalin bevezetőjében Kozma László írót, mint olyan személyiséget méltatta, aki évtizedeken át az irodalom szolgálatában állt.
Papp Gréta és Cinege Szebasztian szavalata (Fotó: Müller Éva)
Tette ezt családapaként, munkahelyi kötelezettségei és egyházközösségében végzett tevékenysége mellett. 35 kötete jelent meg különböző műfajokban. Erdély, a nemzeti történelem, hagyomány és felelősségérzet, valamint katolikus hite döntően átszövi tematikáját és szemléletét. Sajnos „Juhász Gyula költői világa” című kétkötetes – 1466 oldalas – monumentális művének kiadását már nem élhette meg.
Antal Tímea szavalata (Fotó: Müller Éva)
M. Tóth Katalin hangsúlyozta, Kozma László ebben a művében bizonyítja, hogy Juhász Gyula stílusa nem marad el a Nyugat nagy költőinek stílusbravúrjaitól, a magyar nyelv teljes gazdagságát idéző szókincs és az összetett stilisztikai eszközöket elrejtő, egyszerű hangvétel Juhász Gyula költészetének legjellemzőbb vonása.
Juhász Gyula tudós költő, azaz poeta doctus, aki mestere az értékek átadásának. Olyan poeta doctus, mint Csokonai, Petőfi, Arany, Jókai, Babits, Kosztolányi, József Attila és mások.
Az esemény előadói és szervezői (Fotó: Müller Éva)
Egyenrangú velük, a legnagyobbak közé tartozik. Ezt a tételét Kozma László a költemények logikus szerkezetével és a stíluseszközök gazdagságával bizonyítja. Kozma László gyűjtésének óriási jelentősége van, mert ráirányítja a figyelmet Juhász Gyula művészi eszközeire és ezáltal kiküszöbölhetők az eddigi előítéletek, melyek révén Juhász Gyula méltó helyre kerülhet a magyar költészet panteonjában, a legjobbak közé.
A kétkötetes könyv öt részből áll. A bevezetőben Kozma László kutatási eredményei alapján újraértelmezi Juhász Gyula költői világát, poétikáját.
Az első fejezetben a Milyen volt… című vers keletkezésén keresztül a szerző megvizsgálja és elemzi az ifjú Juhász Gyula Mária-élményét, műveltségélményét, színházi élményét és dinamizmusát, majd részletesen elemzi a híres verset.
A gondolati emléktábla avatásának ünnepi műsora (Fotó: Müller Éva)
A terjedelmes második fejezetben a szerző Juhász Gyula költészetének témaköreit veszi sorra, mint az önarckép, költői hivatás, emberábrázolás, lélektan, alkotás és betegség, filozófia, művészet, emberkép, hit, szakralitás, Krisztus és Mária, szeretet, remény, öröm, munka, munkásság, parasztság, művészetek, szerelem, magyar irodalmi hagyományok, irodalmi hagyományok a világirodalomban, forradalmak, világháború, Trianon, a pályakezdés városai, család, személyes sors, történelem, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
A harmadik fejezetben a szerző Juhász Gyula stíluseszközeit foglalja össze. A negyedik fejezet jelentősége pedig abban rejlik, hogy Kozma László világosan és érthetően bemutatja: Juhász Gyula az európai költészetben kialakult mindhárom versformát – a hangsúlyosat, az időmértékest és a szabad verset – újító módon kezelte. Minden formában különös gonddal ügyelt a versek felépítésére. A Juhász Gyula életrajza és válogatott bibliográfia című 5. rész a költő életrajzi adatait tartalmazza.
A gondolati emléktábla avatásának ünnepi műsora résztvevői (Fotó: Müller Éva)
M. Tóth Katalin ezt a nagyon alaposan megírt művet mindenkinek ajánlja, aki egyetemen, középiskolán tanít vagy tanul, illetve aki érdeklődik a magyar irodalom iránt. Az esemény alatt a lévai Juhász Gyula Alapiskola tanulói – Papp Gréta, Cinege Szebasztián és Antal Tímea előadásában három Juhász Gyula-vers hangzott el. Nagy tapssal jutalmazta a hálás közönség a színvonalas előadást, melynek végén virágcsokorral és a Reviczky Társulás könyvcsomagjaival ajándékozták meg a vendégeket.
Juhász Gyula lévai gondolati emléktáblájának leleplezése (Fotó: Müller Éva)
A délután további különlegessége volt, hogy az előadást követően a hallgatóság átvonult a Reviczky Ház szomszédos közösségi helységébe, ahol a „Lévai Történelmi Arcképcsarnok – Gondolati Emléktáblák” állandó tárlat
már Juhász Gyula életrajzával és lévai albérleti házának falára gondolatban elhelyezett emléktáblájával kibővítve várta őket.
Itt Müller Péter, a Reviczky Társulás helytörténeti szakosztályának vezetője elmondta: „Juhász Gyula 1907 szeptembere elején a párhuzamos osztályokkal bővülő lévai piarista gimnázium okleveles, magyar-latin szakos, világi tanára lett. Albérletben özv. Tonhaiser Józsefné szül. Borcsányi Vilma Ladányi út 16. szám alatti háza utcára néző tágas, kétablakos szobájában lakott.
Juhász Gyula lévai gondolati emléktáblájának megkoszorúzása (Fotó: Müller Éva)
A zárkózott, búskomor tanár 1907. október 1-jén senkitől sem búcsúzva, egy rövid üzenetet hagyva eltűnt lévai lakásáról. Pestre érkezve életkedvét csak első verseskötete megjelenésének híre adta vissza. Ennek ellenére Juhász Gyula Emlékek útján, Addig is… és Testamentom c. verseiben említi Lévát. 1960 elején „Himnusz az emberhez“ című műsorával mutatkozott be a Lévai Juhász Gyula Irodalmi Színpad, mely a mai napig fontos szerepet játszik a város magyar kulturális életében. 1968 áprilisában került sor első ízben Léván – Juhász Gyula-napok címen – a lévai járás vers- és prózamondóinak versenyére, valamint az irodalmi színpadok fesztiváljára.
Az emlékezés lángjának elhelyezése az emléktábla elé (Fotó: Müller Éva)
A közeljövőben tervben volt Juhász Gyula emléktáblájának leleplezése, melyre – a politikai viszonyok miatt – csak 25 évvel később kerülhetett sor. 1993. március 30-án a Csemadok Lévai Alapszervezete a Rákóczi Szövetség támogatásával emléktáblát helyezett el a Ladányi út 16. számú házn falán, ahol a költő élt.
2000-ben a lévai magyar tanítási nyelvű alapiskola ünnepélyes keretek között felvette Juhász Gyula nevét.
A költő 1993-ban állított lévai emléktábláját 2004 januárjában sajnos vandálok összetörték, s azóta nem újították fel. Azonban ma, a költő születésének 140. évfordulóján, ez előbbi csodálatos előadást követően azért jöttünk itt össze, hogy Juhász Gyula gondolati emléktábláját közösen ünnepélyesen leleplezzük, szellemünkbe fogadjuk, s ott minden ártó szándéktól védve őrizzük, s a következő nemzedékeknek átadjuk.”
Az esemény második részének szervezői (Fotó: Müller Éva)
Ezt követően ifj. Ševeček Judit a költő Lévát is említő Emlékek útján c. versét szavalta el. Majd a világháló segítségével az Osztováta együttes előadásában a költő Testamentom c. megzenesített verse csendült fel. A mű zeneszerzője Buday Dénes. Ezt követően ugyancsak ifj. Ševeček Judit tolmácsolásában Juhász Gyula Addig is… c. verse hangzott el.
Majd M. Tóth Katalin tanárnő, szerkesztő, a nap előadója és Lőrincz Katalin, a lévai Juhász Gyula Alapiskola igazgatónője leplezték le Juhász Gyula lévai gondolati emléktábláját, melyet Kozma Sándor, Ruda Gábor és Lanz Roland koszorúztak meg. Az emlékezés lángját a lévai Juhász Gyula Alapiskola szavalói helyezték az emléktábla alá. Az ünnepi megemlékezést Juhász Gyula – Új kuruc nóta c. megzenésített verse zárta az Osztováta együttes előadásában.
A lévai gondolati emléktáblák Juhász Gyula emléktáblájával (Fotó: Müller Éva)
A tartalmas és lelkiekben felemelő délután a vendégek és az érdeklődő hallgatóság szívélyes beszélgetésével és újabb tervek szövögetésével folytatódott, miközben megtudhattuk, hogy Ruda Gábor anyai nagyapja, Nagy Károly két évig együtt tanított Juhász Gyulával a szakolcai piarista gimnáziumban.
A felejthetetlen délután valamennyi jelenlévője átérezte, milyen megtiszteltetés érte Lévát, hogy ennek a monumentális műnek az ősbemutatójára – Juhász Gyula születésének 140. évfordulóján – épp Léván kerülhetett sor.
(Müller Péter/Felvidék.ma)
