Milyen jelentőségük van egy településen a civil szervezeteknek, közösségeknek?

„Minden ember egyforma,
s annyit ér, amennyit a közösség érdekében dolgozik.”

(Wass Albert)

Milyen jelentőségük van egy településen a civil szervezeteknek, közösségeknek? – kérdeztem Farkas Ivántól, Muzsla község polgármesterétől, ahol a régióból az egyetlen településként több civil szervezet sikeresen és békésen együttműködik.

Fontosnak tartottam a kérdést, mert vannak falvak, sőt város is, ahol nem igénylik a közösségi élet ezen nagyon hatásos módját, hogy teljesen önkéntes módon tegyenek valamit közösségükért, községükért. Sőt, olyanról is tudok, ahol akadályozzák, és megszűntek még a meglévők is. Erre kerestem választ a polgármestertől.

Hogy van az, hogy egy faluban minden működik, értve itt a több mint 10 civil szervezetet?

Muzslán 11 működő társadalmi szervezet van.

Mit tesz működésük érdekében a polgármester, illetve az önkormányzat?

Ösztönzi és anyagilag támogatja a tevékenységüket. Teret, lehetőséget ad a működésükhöz. Például azzal, hogy évente anyagi támogatást kapnak a községtől a tevékenységükre. Lehetőséget arra, hogy megmutatkozzanak, tegyenek számot aktivitásaikról. De azzal is – különösen az energetikai válság idején – hogy továbbra is ingyen, térítésmentesen kapják bérbe a község ingatlanjait, a művelődési házat, a szolgáltatások házát, a sportpályát, a sportcsarnokot, a többcélú műfüves sportpályát, a borászati és szőlészeti szolgáltatási házat és egyebet.  Persze télen melegen, kifűtve. Ezek immár nem mindenütt természetesek. Sőt, egyre kevesebb helyen…..

Hogy Muzslán mindig történik valami, egyetlen példán hadd mutassam be: a legutóbbi farsangi időszakban 11 farsangi bál volt. S ez messze nem a legtöbb, hiszen a 2017/18-as farsangi idényben Muzslán 17 farsangi bál zajlott a művelődési házban. Egyébként október végétől áprilisig minden hétvégén foglalt a muzslai művelődési otthon. Maga a község vagy a muzslai szervezetek veszik igénybe, illetve bérlők, általában környékbeli kultúrakedvelők. Voltak olyan érdeklődők, akik számára már nem volt szabad időpont az elmúlt években.

Mennyire előnye ez a községnek, holott ez annyiszor anyagai támogatással is jár? A helyi közösségek szükségesek a településen?

A hagyományok ápolása, a kultúra, a sport, a mozgás felkarolása alapvető érdekünk. Ebben megvan az összhang az önkormányzatban és a szélesebb települési közösségben. Nem mellékesen: az óvodánk specializációja, irányultsága a hagyományőrzés, a hagyományok és kultúránk ápolása. Az Endrődy János Alapiskolában szintén, kiegészülve a néptánccal, ahol nemrégiben jött létre a Farickás Gyermek Néptáncegyüttes. A nevéről tudni kell, hogy a muzslai szőlőhegy egyik legismertebb dűlője a Faricka alatti dűlő.

***

Ezek voltak a legfontosabb kérdések. S ehhez jönnek a gondolataim: ezek önkéntes közösségek, nem kérésre, parancsra hoznak létre szervezetet.

Farkas Iván arról is beszélt, hogy több egyedi szociális, közösségi támogatás is van a faluban, melyek szintén csak ebben a községben léteznek.

A polgármester, mint ismert politikus ez évben nem szerepel a Szövetség országos választási listáján. Mint egy választói találkozón elmondta, jelenlegi politikai, társadalmi, községi, megyei kötelezettségei sem engedik, hogy többet vállaljon.

Az eddigi tisztségeiről elmondta: nyolc évig volt parlamenti képviselő (2002-2010), tizennyolc éve megyei képviselő, két évig volt Brüsszelben a NATO Parlamenti Közgyűlésének képviselője, hat évig volt Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselője.

Kilenc éve a község polgármestere.

Vannak olyan szociális, közösségi támogatási sémáik, amelyek garantáltan csak Muzslán érvényesek az egész országban.

A polgármester minden civil szervezet minden rendezvényén jelen van, velük van. Ez is ad egy biztos hátteret az önkénteseknek, ami a szorgalmuk tiszteletét is jelenti.

Aki Muzslán jár, megtapasztalhatja, hogy a régió legfejlettebb községévé nőtte ki magát az elmúlt harminc évben.

(Dániel Erzsébet)