1994 óta tavaly regisztrálták a világon a legtöbb olyan halálesetet, ami valamilyen konfliktus miatt történt. Ehhez jelentősen hozzájárult Oroszország több mint 570 napja tartó ukrajnai inváziója – mondta Zuzana Čaputová köztársasági elnök szerdán, az ENSZ Közgyűlés 78. ülésszakának általános vitájában, New Yorkban. A szlovák államfő felhívást intézett a közgyűléshez, hogy összpontosítson az ENSZ elsődleges céljára, a béke helyreállítására.
Čaputová hozzátette, Oroszország bombázza az ukrán infrastruktúrát és a kikötőket, ahonnan a gabonát szállítani kellene a világba, a rászorulók számára, és felszólította Moszkvát, hogy tegye ismét lehetővé az ukrán gabonát szállító hajók biztonságos áthaladását a Fekete-tengeren.
„Az ENSZ Közgyűlése és a Biztonsági Tanács nem állíthatja, hogy kiáll a béke vagy a globális élelmezésbiztonság mellett, miközben szemet huny afelett, hogy ezt egyesek aláássák” – jelentette ki. Mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjától, elvárja Oroszországtól, hogy tegyen egyértelmű lépéseket az ukrajnai békéért.
Beszédében a köztársasági elnök arra is figyelmeztetett, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása jelenlegi ütemének csökkentése, és az ezt célzó intézkedések sem fogják megakadályozni, hogy 2100-ra 1,5 Celsius-fokkal emelkedjen az átlaghőmérséklet. A globális kibocsátás ugyanis még mindig meghaladja a párizsi éghajlatvédelmi megállapodásban meghatározott célokat.
A globális kibocsátásnak még 2030 előtt el kell érnie a csúcspontot, majd csökkennie kell – hangsúlyozta. Azonnali cselekvésre szólított fel, amelynek – mint fogalmazott – „közös és globális kötelezettségvállalásnak kell lennie”.
„Léteznek már megvalósítható, hatékony és olcsó lehetőségek az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, ezek a módszerek felgyorsíthatják a zöld átmenetet” – szögezte le az államfő.
Tájékoztatta az ülés résztvevőit, hogy Szlovákia már most is konkrét lépéseket tesz ebbe az irányba: az ország villamos energiájának 85 százalékát nulla kibocsátással állítja elő, és a következő hét évben GDP-jének öt százalékát fordítja majd a gazdaság szén-dioxid-mentesítés működésének elősegítésére és a megújuló energiaforrások használatának kiterjesztésére. 1990-hez képest 2030-ra 55 százalékkal csökkenti a kibocsátást.
Čaputová felhívta a figyelmet a közösségi médiára, a mesterséges intelligenciára és más technológiákra, amelyek szerinte felerősíthetnek minden meglevő válságot, ezért sürgős demokratikus szabályozásukra szólított fel.
„A technológia néha gyorsabban fejlődik, mint az emberi gondolkodás és az emberi érzelmek. Ezt bizonyítja a közösségi platformok gyors növekedése és az ezzel járó félretájékoztatás és gyűlöletáradat” – magyarázta, és hozzátette, a félretájékoztatás aláássa a konszenzust és a közös jövőképet.
(tasr/Felvidék.ma)
