Könyvbemutatóval egybekötött tárlatnyitót tartottak október 10-én a lévai Reviczky Házban. Kopócs Tibor képzőművész az alkotásain és a köteten kívül a művészet világába, az alkotás technikai fortélyaiba is bevezette a közönséget. Mint jelezte: egész alkotópályáját a kíváncsiság és a kétely motiválta.
A keddi késő délutáni programon Ševeček Judit, a Reviczky Társulás titkára igyekezett Kopócs Tibor gazdag életpályáját összegezni. Többek között szólt a grafikáiról, festményeiről és a tűzzománc alkotásairól. Felvázolta kulturális-közéleti, valamint szerkesztői-grafikai munkásságát is.
A Reviczky Ház nagytermének falain a sokoldalú kiállító két kedvelt műfaja jelenik meg. A terem egyik oldalán festményeivel igyekezett bemutatni a legmeghatározóbb feldolgozott témáit.
Grafikai portréin a felvidéki magyar kultúra és tudomány jeles személyiségeit örökítette meg. Jeles íróink, költőink képmásai mellett a kultúra és a tudományok területén tevékenykedő felvidékiek portréi is láthatók. Némelyek a karikatúra jegyeit is magukon hordozzák.
A karikatúrákkal kapcsolatban a művész kifejtette: a hetvenes években kezdett vele foglalkozni, megörökítve kultúránk jeles személyiségeit.
„A kíváncsiság és a kétely vezérel az alkotás során. A titkot szeretném megragadni a művekben” – fogalmazott Kopócs.
Ugyancsak szólt a belső hit fontosságáról. Legyen a mű bármely tematikájú, a belső hit megjelenik benne – szögezte le.
Mint mondta: az alkotás folyamán nem leltárt készít, hanem a világ szegmenseit ábrázolja. Gondolatokat fejez ki, különféle olvasatok formálódnak meg egy-egy alkotásról – összegezte Kopócs.
A Festmények és illusztrációk című tárlat megnyitója mellett a Felvidéki kortárs magyar képzőművészetünk elnevezésű kötet bemutatójára is sor került.
Az alkotót Péter József, a Reviczky Ház kiállításainak szervezője, valamint Lanz Roland, a Pannonia Társaság vezetője kérdezte.
Kopócs Tibor ennek kapcsán felelevenítette a felvidéki magyar képzőművészeket összefogó egyesület megalakulását, s elmúlt bő három évtizednyi történelmét.
Az említett kötet ezt a harminc évet igyekszik összegezni számos kordokumentummal, fotóval és írásokkal.
A jelenleg Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete néven működő szervezet kibontakoztatása mellett a kortárs felvidéki magyar képzőművészet helyzete is terítékre került. Mint elmondta, nincs intézményesített háttér, amely szakszerűen kezelné az egyes hagyatékokat. A kulturális értékeknek nincs gazdájuk – véli Kopócs. Ugyanakkor pozitívumként jegyezte meg, hogy az egyesületen belül egyenrangúak a művészek.
Az este kötetlen beszélgetéssel ért véget. A tárlat október 24-ig tekinthető meg.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)