Ukrajna európai uniós tagfelvételi tárgyalásainak megkezdése rossz döntés, aminek lehetnek negatív hatásai, ám ennek „pénzügyi-gazdasági következményeit a magyarok nem fogják megfizetni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken reggel a brüsszeli Közmédia Központban adott interjúban.
Hangsúlyozta: ezeket a költségeket azoknak kell állniuk, akik ezt a döntést meghozták, az uniós tagállamok „megveszekedetten el akarnak indulni ebbe az irányba”, így Magyarországnak az a lehetősége van, hogy figyelmeztessen, „ez rossz döntés”.
Ez a rossz döntés Magyarország lelkiismeretét nem terheli, később ezt a folyamatot meg tudjuk állítani – tette hozzá, hangsúlyozva, a legvégső döntést a magyar parlament mondja ki Ukrajna tagfelvételéről.
Ha meg kell védeni a magyar gazdák érdekét, akkor a kéziféket Magyarország be fogja húzni, ezzel kapcsolatban ne legyen kétségünk – jelentette ki a miniszterelnök.
Hozzátette: „az unió szokott hozni rossz döntéseket”, például a 2008-as pénzügyi válsággal, a migrációval kapcsolatban, vagy amikor az orosz–ukrán konfliktusban „nem a béke felé indultak el, hanem a háború felé, és szankciókat vezettek be”.
Magyarországnak nem érdeke, hogy az Európai Unió úgy gazdálkodjon, hogy hitelt vesz fel – hangsúlyozta.
Az unió gazdálkodása úgy épül föl, hogy amennyi pénzt befizetünk, annyit lehet elkölteni. Egyszer tettünk kivételt, rosszul is jártunk – fogalmazott a kormányfő a brüsszeli Közmédia Központban adott interjúban, felidézve: az Európai Unió már kipróbálta a közös hitelfelvételt a koronavírus utáni helyreállítás finanszírozásakor, ám nem engedték, hogy mindenki azonos módon férjen hozzá ehhez az összeghez. Többet ilyet nem szabad csinálni – jelentette ki Orbán Viktor.
Azt mondta, az ukrán helyzet rosszul áll, nem több pénzt kellene küldeni a háborúra, hanem meg kellene állítani a konfliktust, fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Orbán Viktor közölte: Ukrajna tagfelvételi tárgyalásainak elkezdése „önmagában még nem sérti Magyarország érdekét”, de ha az országot hitelből támogatják, „már azonnali érdeksérelem van”, ezért is vétózott.
„Jobb későn, mint soha”, ez a pénz „jár nekünk”, ide kellett adni – kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök azt, hogy Magyarország megkapja a befagyasztott uniós források egyharmadát.
A miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának péntek reggel, a brüsszeli Közmédia Központban adott interjújában úgy fogalmazott: Magyarország minden feltételt teljesített már jóval korábban. Ez a pénz „jár nekünk”, „lehet halogatni, tologatni (…) újabb feltételeket támasztani, de a végén ide kell adni”. Orbán Viktor hangsúlyozta: az elmúlt időszaknak vannak tanulságai.
Az első, hogy a magyar gazdaság az uniós források nélkül is működik. A magas infláció, a szankciók okozta gazdasági zűrzavar, az energiaárak égbe emelkedése ellenére a magyar gazdaság átvészelte ezt az időszakot, sőt, az infláció a következő évben 5-6 százalék körül lesz, és a gazdasági növekedése is az egyik legmagasabb lesz az Európai Unióban.
A második tanulság az, hogy Brüsszelben változás kell, hogy történjen, mert az, hogy így packáztak Magyarországgal, jelzi, Brüsszelben van hajlam arra, hogy visszaéljen a hatalmával.
A harmadik tanulság pedig, hogy ami jár, az jár, előbb-utóbb úgyis oda kell adni. Hozzátette: amikor majd a pénz tényleg meglesz, akkor dönt majd a magyar parlament arról, hogy mennyi menjen belőle a pedagógusok béremelésére, a kisvállalkozások támogatására, energetikai korszerűsítésre és így tovább – jelezte a kormányfő.
Magyarország az EU-csúcson nem vett részt az Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatos döntésben, megvétózta viszont az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós támogatást – mondta.
A kormányfő a brüsszeli Közmédia Központban készített interjúban azt mondta: hosszú és nehéz vita zajlott le az EU-csúcson, nyolc órán keresztül próbálta meggyőzni a résztvevőket arról, hogy ne is tűzzék napirendre az ukrán csatlakozási tárgyalások ügyét, vagy ha napirendre tűzik, akkor legyen világos, hogy Ukrajna nem készült fel arra, hogy az unió tagja legyen.
Hozzátette: nem lehetett őket meggyőzni, a döntő érvük az volt, hogy Magyarország ezzel nem veszít semmit, tekintettel arra, hogy a végső szót Ukrajna tagságáról a nemzeti parlamenteknek kell kimondaniuk, köztük a magyarnak is. Jelezte: hosszú folyamat lesz, amíg eljut az ügy a parlamentekig, addig mintegy 75 olyan alkalom van, amikor a magyar kormány ezt a folyamatot megállíthatja.
Arra is kitért: meg kellett viszont vétóznia az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós támogatást, erre majd visszatérnek valószínűleg egy rendkívüli csúcs keretében valamikor februárban.
(MTI/Felvidék.ma)
