Időről időre hullámokat ver a felvidéki magyar nyilvánosságban a magyar iskolakezdők számának és arányának változása. Bár az országos átlagot tekintve az elmúlt húsz évben valóban megfigyelhető a magyar iskolát választók arányának enyhe csökkenése az összes iskolaköteles korú szlovákiai gyermek között, a csökkenés a népszámlálási adatok és a felvidéki magyarság kedvezőtlen korfája fényében nem kiemelkedő, az abszolút számok pedig kifejezetten pozitívan alakultak az elmúlt időszakban.
A Rákóczi Szövetség 2004-ben, elsőként a Felvidéken indította el Magyar Iskolaválasztási Programját. A program célja, hogy a magyar kötődésű családok iskolakötelessé váló gyermekük számára minél nagyobb arányban válasszanak magyar iskolát, ezáltal biztosítva a magyar kultúra és identitás fennmaradását a Felvidéken. Az azóta eltelt két évtized távlatából egyértelműen látható, hogy a kedvezőtlen demográfiai tendenciák és az asszimiláció ellenére a felvidéki magyar iskolakezdők száma stabilizálódott, sőt
a 2023/2024-es tanévben 2006 óta a legtöbb, összesen 3852 kiselsős lépte át a magyar iskola küszöbét.
Ez komoly eredmény, hiszen az 1980-as években még négyből egy felvidéki magyar gyermek államnyelven folytatta tanulmányait.
A Rákóczi Szövetség statisztikái azokon a településeken vizsgálják a magyar és a szlovák iskolakezdők arányát, ahol a Magyar Iskolaválasztási Program indulásakor működött magyar iskola. E módszer az országos arányoknál reálisabb képet ad, hiszen az országos kimutatásokat olyan demográfiai és egyéb hatások is befolyásolják, amelyek a magyar nyelvterületen nem érzékelhetőek. Bár az országos átlagot tekintve valóban érzékelhető a magyar iskolakezdők arányának hullámzása, a járásonként egyébként is eltérő folyamatokat jelentősen árnyalja az iskolakezdők átlagos számának egyértelmű növekedése.
A statisztikákból kiolvasható, hogy a Kassa-vidéki, a Nagymihályi és a Rimaszombati járás magyarlakta településein az elmúlt húsz év során jelentősen, a Vágsellyei, a Tőketerebesi, a Komáromi és a Losonci járásban csekélyebb mértékben növekedett a magyar iskolaválasztók aránya. 2010 és 2023 között e pozitív tendenciához csatlakozott a Nagyrőcei és a Nyitrai járás is, ahol ebben az időszakban szintén nőtt a magyar iskolaválasztók aránya.
2010 és 2023 között a magyar iskolaválasztók száma a 16 magyarlakta felvidéki járásból 9-ben, valamint Pozsonyban és Kassán is növekedett.
A közép- és kelet-felvidéki régióban a magyar tanulók létszámának és
arányának kedvező változásához hozzájárult, hogy Ipolyságtól Szepsiig az elmúlt időszakban létrejöttek, illetve megerősödtek a magyar nyelvű egyházi oktatás bástyái, amelyeknek köszönhetően sok olyan szülő is magyar iskolába íratja gyermekék, aki ezek hiányában államnyelvű intézményt választana.
Korábbi írásunkban felhívtuk a figyelmet arra, hogy a felvidéki magyar családok körében a nem anyanyelvű iskolaválasztás mozgatórugói elsősorban a szlovák nyelv nem megfelelő elsajátításától való félelem, illetve a középső és keleti országrészben a szociálisan hátrányos helyzetű diákok magas aránya a magyar oktatásban. Ugyanakkor mindenképpen pozitív eredmény, hogy a magyar iskolák összesített tanulói létszáma az összes magyar nemzetiségűként regisztrált általános iskolás gyermek közel 92 százaléka, azaz ilyen megközelítésben a veszteség nem éri el a tíz százalékot.
A fenti tényezők mellett ugyancsak negatívan befolyásolja a magyar iskolakezdők arányát a legnagyobb tanulói létszámmal rendelkező Dunaszerdahelyi, illetve a szomszédos Szenci járásokban a pozsonyi agglomerációs gyűrű szélesedése,
az ezredforduló környékén még homogén magyar települések etnikai összetételének megváltozása. Bár a Pozsony közelsége miatt beköltöző családok egy része fővárosi lakcímre van bejelentkezve és oda is járatja iskolába a gyermekeit, a szlovák tanulók növekvő jelenléte a statisztikákban is megjelenik: annak ellenére, hogy például a Dunaszerdahelyi és a Szenci járásban 2010 és 2023 között nőtt a magyar iskolakezdők száma, relatív arányuk csökkent. E tendenciát jelezte például az új somorjai szlovák alapiskola 2022-es megnyitása is.
Szintén kedvezőtlenül befolyásolhatja a magyar iskolaválasztók arányát az a jelenség, hogy a városok közelében fekvő kistelepüléseken élő, jellemzően jobban szituált szülők a városi intézményekbe íratják gyermekeiket a helyi kisiskola helyett, a fenntartó önkormányzatok pedig a csökkenő diákszám miatt az intézmény bezárása mellett döntenek.
Az elmúlt két évtizedben csak a Dunaszerdahelyi járásban húsz, a Galántai járásban öt, a Szenci járásban négy kisiskola szűnt meg.
A megszűnő intézmények diákjainak egy része magyar iskolában folytatja tanulmányait, mások azonban a szlovák iskola közelsége miatt államnyelvű intézménybe kerülnek. Mivel a magyar oktatási struktúrában az 1-4. osztályos kisiskolák jelenleg is felülreprezentáltak, az iskolák esetleges központosítása a magyarlakta településeket kimondottan hátrányosan érintené. E jelenség kiküszöbölésében segít a Rákóczi Szövetség 2022-ben indult és a jelenlegi tanévben bővített felvidéki iskolabusz-hálózata, amely díjmentes és biztonságos ingázást biztosít az olyan településeken élő magyar gyermekek számára is, ahol a magyar oktatás helyben már nem elérhető.
Bár a szlovákiai magyarlakta településterületen húszéves távlatban valóban megfigyelhető a magyar iskolaválasztók arányának enyhe csökkenése – a 2000-es évek közepén tapasztalt 48-50 százalékról a 2020-as évek eleji 43-46 százalékra –, ennek oka egyértelműen nem az anyanyelvű oktatás vonzerejének csökkenése a magyar közösség körében, hanem elsősorban a demográfiai helyzet, illetve a csallóközi tömbterület etnikai összetételének változása. A magyar iskolaválasztás trendjeit régióról régióra eltérő tényezők magyarázzák, ezért a nemzetpolitika feladatai mellett a helyi közösségek szerepe is kulcsfontosságú abban, hogy minél több magyar család válassza az anyanyelvi oktatást gyermeke számára.
Sullivan Ferenc,
a Rákóczi Szövetség munkatársa, az MCC kutatója.
